A Fidesz-MPP helyzete az önkormányzati választások után

A választások után minden korábbinál lényegesebb kérdésként vetődik majd fel a Fidesz, a jobboldal, a polgári körök és Orbán Viktor jövőjének kérdése. A pártban általános vélekedés volt, hogy a választások után el kell dönteni, új emberekkel új pártot, vagy a meglévőkkel uniópártot hoz-e létre a Fidesz. A polgári körök életben tartása és intézményesítése az előbbit segítheti elő, míg a választási Fidesz-MDF-MKDSZ összefogás az uniópárt lehetőségét valószínűsíti. Az MDF ebben való részvétele ugyanakkor kétséges.

HÍR: A kormánypártok kapták a legtöbb szavazatot a helyhatóság választásokon. A polgári oldal által támogatott független jelölt, Schmitt Pál a második helyen végzett Budapesten. A fővárosi közgyűlés 66 mandátumából az MSZP 24-et, a Fidesz-MDF-MKDSZ 21-et, az SZDSZ 16-ot, míg a MIÉP 5 képviselői helyet szerzett, így az MSZP és az SZDSZ 40 fős többséggel rendelkezik. A budapesti kerületek polgármesterei közül 17 kormánypárti, 4 ellenzéki színekben aratott győzelmet, a III. kerületben Tarlós István és a XXIII. kerületben Geiger Ferenc függetlenként győzött. Olyan jobboldali kerületekben is győzni tudtak a kormánypártok, ahol korábban sosem volt MSZP-s polgármester. 2002-ig 10 budapesti kerületet vezetett jobboldali polgármester. A 19 megyei közgyűlésből a következő négy évben 16-ban baloldali többség lesz. Az elmúlt négy esztendőben 15 megyében a jobboldal képviseltette magát nagyobb számban a közgyűlésekben. A polgári oldal Győr-Moson-Sopron és Vas megyében tudta megtartani többségét. A megyei jogú városok és megyeszékhelyek közül 16 helyen kormánypárti, 5 városban ellenzéki, míg Tatabányán Bencsik János személyében független polgármester lesz. A korábbi MSZP, illetve SZDSZ-es vezetésű városokban nem történt váltás, míg az eddig fideszes irányítás alatt álló megyeszékhelyek közül Szombathelyen, Szegeden, Szolnokon és Miskolcon is a kormánypárti jelöltek győztek. Orbán Viktor egy választási fórumon kampányfogásnak minősítette azt a felfogást, miszerint egy településnek az a jó, ha kormánypárti polgármestere van (október 8.).

ELEMZÉS: A Medgyessy-kormány betartotta választási ígéreteit, ezzel egy olyan új helyzetet teremtett a magyar politikában, melyre a jobboldalnak nem volt kész válasza. A Fidesz-MPP-nek a kialakult helyzetre új stratégiát kellett kidolgoznia az önkormányzati választásokig. A párt korábbi stratégiája a választók aktivitásának ébren tartására irányult, a célt a polgári körök létrehozása szolgálta. Később, az ígéretek teljesülésével az ellenzéki pártok a meg nem valósult ígéreteket kezdték számon kérni a kormányon, valamint olyan ügyeket igyekeztek a napirendre juttatni, melyeket alkalmasnak gondoltak a közvélemény megosztására. Ilyen ügy volt a sajtószabadság védelmének kérdése, majd Orbán Viktor feltételszabása az EU-csatlakozáshoz. Utóbbi kérdés alkalmasnak bizonyult arra, hogy tartósan az érdeklődés középpontjában tartsa a Fideszt és Orbán Viktort, valamint alapot szolgáltasson a Fidesz őszi kampányához.

A Fidesz alapvetően a kormány kritikája és Orbán személye köré építette kampányát. A Fidesz képviselői több ponton támadták a kormány tevékenységét, számon kérték az adóreform elmaradását, az autópálya-építést.
Orbán Viktor szeptember közepén megkezdte országjáró körútját. Az általa hangoztatott érvek három téma köré csoportosíthatók. Egyrészt bírálta a kormány intézkedéseit és EU-politikáját. Arról beszélt, hogy a kormány hivatalba lépése óta nincs kormányzás, csak osztogatás, azt hangoztatta, hogy megbénult a gazdaság, fontos programok szakadtak meg pénzhiány miatt. Kiemelte, hogy a Medgyessy-kabinet az Orbán-kormány ideje alatt megteremtett pénzeket költi. Másrészt homályos és kevésbé homályos utalásokat tett a lehetséges választási visszaélésekre és arra, hogy az ellenfél ereje a szervezettségben rejlik. Harmadrészt arról beszélt, hogyan képzeli a jövőben a jobboldal szerkezetét. A Vasárnapi Újságban a MIÉP-szavazóktól kérte, hogy támogassák a Fideszt, később arra is utalt, hogy az MDF és a KDNP szavazóira is számít. Megpróbálta tehát ismét integrálni a jobboldal szavazóit és nem a bizonytalanokra összpontosított. Kövér László is részt vett választási fórumokon, taktikája hasonló volt a tavaszi választások idején alkalmazotthoz, a szocialisták eszeveszett hatalmi tébolyáról beszélt és nemzetárulónak nevezte a kormányt.

A Fidesz várakozásai az önkormányzati választások eredményét illetően optimistának bizonyultak. Orbán Viktor azt hangoztatta, jó esély van rá, hogy a vidéki Magyarországon, a megyei közgyűlésekben győzzön a polgári értékrend (szeptember 11., 23.). Kifejtette, hogy a polgári erők erősebbek, mint valaha, jobb eredményt érnek el, mint sokan várnák (október 9.). Deutsch Tamás arról beszélt, hogy a szocialisták túlméretezett kampánya könnyen visszaüthet (szeptember 29.). Áder János azt közölte: a kormány megmérettetett és könnyűnek találtatott (szeptember 30.), a Fidesz-frakció pedig a közvélemény-kutatásokat úgy értékelte, hogy akár le is győzhetik az MSZP-t (szeptember 30.). A Fidesz ügyvezető elnöke a választások előtt egy nappal arról beszélt, hogy az ország nagy részén biztosan állítják, hogy a polgári oldal jelöltjei az esélyesebbek.

A választási eredményt eddig főként Áder János értékelte, Orbán Viktor nem szólalt meg. A párt vezetője azt hangoztatta, hogy a polgári összefogás nem volt mindenhol elégséges, viszont azt is kiemelte, nem volt véletlen a választások eredménye, a kormánypártok győzelme a tavaszi hatalomátvételnek tudható be. Elismerte ugyanakkor, hogy a szocialisták nagyobb arányú győzelmet arattak az önkormányzati választásokon, mint a Fidesz négy éve.

Az eredmények értékelése a Fideszben bizonyára ennél a pár napnál hosszabb időt vesz majd igénybe, a párt vezetői jelezték, az elemzés meg fog történni. A vereségben nyilván szerepe van a Medgyessy-kormány jóléti intézkedéseinek és a Fidesz utóbbi négy évben folytatott önkormányzati politikájának. A kudarc legfőbb oka azonban Orbán Viktor elhibázott politikai stratégiája. Az általa felvetett ügyek (ügynök-ügy, média) negatívan hatottak pártjának megítélésére, vagy közömbösen reagált rá a közvélemény. Az MDF a "kinn is vagyok, benn is vagyok" stratégiáját mutatta az exkormányfő által felvetett uniópárttal kapcsolatban, így nem valósult meg a teljes jobboldali egység az önkormányzati választásokon. Orbán Viktor még mindig nem találta meg a választási vereség utáni új stratégiát.