SZDSZ: győzelem és vereség az önkormányzati választáson

A nagyobbik kormánypárthoz hasonlóan az SZDSZ is győztesként állította be magát a 2002-es önkormányzati választásokon. A főpolgármester újraválasztása és a fővárosi listán elért - az átlagos támogatottsághoz képest - jó eredmény a szabad demokraták számára a voksolás pozitívumait mutatja. Ha a párt politizálása nem változik meg olyan módon, hogy vidéken is növelni tudja népszerűségét, akkor könnyen kieshet a törvényhozásból 2006-ban. A megyékben elveszített mandátumok figyelmeztető jelek a pártvezetés számára.

HÍR: A Szabad Demokraták Szövetségének főpolgármester-jelöltje, Demszky Gábor ismét győzött a fővárosi választáson. Budapest közgyűlésébe 16 szabaddemokrata képviselő került be. Budapesten két kerületben választottak meg SZDSZ-es politikust (MSZP-támogatással) polgármesternek. A megyeszékhelyek közül Békéscsabát, Veszprémet és Szekszárdot továbbra is a párt színeiben induló polgármesterek irányítják. A megyékben 10 helyen kerültek be az SZDSZ politikusai a közgyűlésbe önállóan, két megyében pedig az MSZP-vel közös listán.

ELEMZÉS: Az SZDSZ felemás eredményt könyvelhet el a 2002-es önkormányzati választásokon. Többnyire sikeres volt a párt a fővárosban, a megyeszékhelyeken sikerült megtartania pozícióit, a megyékben és a kisebb településeken azonban sok szavazatot és ezzel együtt mandátumot veszített.

Országos szinten a szabad demokraták legfőbb célja Demszky Gábor főpolgármesteri székének megtartása volt. Ez annak ellenére sikerült, hogy az MSZP az 1994-es és 1998-as választással ellentétben nem léptette vissza jelöltjét. Demszky így is a szavazatok közel felét szerezte meg (47 százalék). Az eredmények azt támasztják alá, hogy a főpolgármester hatásosan kampányolt azzal, hogy a kormány és Medgyessy Péter támogatja. Ezzel a szocialista szavazók körülbelül kétharmadát is sikerült maga mellé állítania. Demszky Gábor a mostani eredménnyel a legmagasabb pozícióban lévő politikus, akit a rendszerváltozáskor választottak meg és azóta mindig megerősítettek posztján.

A fővárosi közgyűlésben a mandátumok 24 százalékával rendelkezik az SZDSZ. Az elmúlt ciklusbeli 18-hoz képest kettővel kevesebb képviselőt küldhet a párt Budapest vezetésébe, ám az eredmény így is jóval felette áll a szabad demokraták tavasszal listán kapott támogatásának, az akkori mintegy 10 százaléknak. Demszky Gábor kampánya abból a szempontból is bevált, hogy ismét arra kérte a budapestieket, kétszer szavazzanak rá: egyszer főpolgármester-jelöltként, egyszer a fővárosi pártlista vezetőjeként.

A Budapesten a VIII. és a IX. kerületben megtartotta polgármesteri székeit az SZDSZ Csécsei Béla és Gegesy Ferenc révén. Érzékeny veszteség azonban Zugló vezetésének elvesztése, ahol 1990 óta szabad demokrata polgármester vezette a városrészt, most azonban a jobboldal jelöltje győzött. A vereség oka egyértelműen az volt, hogy az SZDSZ és az MSZP külön indult. Ezt Kuncze Gábor pártelnök kifogásolta, az MSZP első embere, Kovács László is elismerte, hogy szocialista induló nélkül megtarthatta volna posztját Kutalikné Kardos Zsuzsanna. A jelenség több dologra is rávilágít. Egyrészt bebizonyosodott, hogy az SZDSZ önállóan már Budapesten sem tud igazán eredményes lenni, csak a szocialistákkal közösen. Ebből következik, hogy rászorul az MSZP "segítségére". Ez a legtöbb helyen meg is valósult, 23 kerületből 17-ben közös polgármester-jelöltet indítottak a kormánypártok.

A megyeszékhelyeken korábban három helyen volt SZDSZ-es polgármester, a párt jelöltjei mindhárom helyen ismételni tudtak: Kocsis Imre Antalt Szekszárdon, Pap Jánost Békéscsabán, Dióssy Lászlót Veszprémben választották újra. További hat helyen (Eger, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém) a kormánykoalíció közös jelöltje lett a befutó. A nagyobb városokban többnyire csak úgy tudta megtartani szavazóit az SZDSZ, hogy a szocialista párt aspiránsai mellé álltak a szabad demokraták, választóik pedig "velük tartottak".

A megyeszékhelyeknél kisebb településeken már nem volt sikeres a kisebbik kormánypárt szereplése. Két megyében (Csongrád, Veszprém) közös listát állított az MSZP-vel. Csongrádon többségbe került a kormánypárti lista, Veszprémben pedig a két nagy politikai blokk között döntetlen alakult ki (20-20 mandátum a megyei közgyűlésben). A legfőbb figyelmeztető jel az SZDSZ számára, hogy abban a 17 megyében, ahol önállóan indult, csak 10 helyen került be a megyei önkormányzat vezetésébe, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében nincs a megyei közgyűlésben jelen a párt. Összesen 25 mandátuma van az SZDSZ-nek a megyékben az eddigi 47-tel szemben. Képviselői helyei csaknem felét elveszítette tehát a párt.

Kuncze Gábor a választások után felhívta erre a figyelmet, mondván a vidéken tapasztalható gyengülés kijelöli a szabad demokraták számára a jövő feladatait is. Ha a tendencián nem tud javítani az SZDSZ, akkor a 2006-os országgyűlési választásokon könnyen kieshet az Országgyűlésből. A bejutáshoz a 19 megyei és a budapesti listán kell 5 százalékot elérni. Gyengülése ellenére a fővárosban továbbra is erős maradt a párt, a vidéken élők azonban könnyen kiejthetik az SZDSZ-t a Parlamentből 3 és fél esztendő múlva.