A NATO és Magyarország felkészültsége

Magyarország NATO-nak tett vállalásai teljesítésének elmaradása főként belpolitikai viharokat kavart. Miközben a kormányzat elébe ment az esetleges washingtoni kritikáknak Medgyessy Péter amerikai utazása előtt, újabb kritikát fogalmazott meg az Orbán-kabinettel szemben. Az ellenzék szerint figyelemelterelésről szólt Juhász Ferenc reakciója, elsősorban a drágább Gripen-beszerzés miatt. Ugyanakkor nem tartják megalapozottnak az amerikai folyóiratban leírtakat. A NATO diplomáciai úton korábban jelezte a negatívumokat, ám európai, illetve euroatlanti szinten ez politikailag nem okozott problémát. A jövőben azonban a hadászati szinten történő felzárkózás elkerülhetetlennek tűnik Magyarország számára.

HÍR: A New York-i Foreign Affairs című külpolitikai folyóiratban október 31-én a legkiábrándítóbban teljesítő NATO-tagnak nevezték Magyarországot. A szaklap állítása szerint Magyarország nem teljesítette a belépéskor tett katonai vállalásait, valamint az Orbán-kabinet kormányzati szintre emelte az antiszemitizmust és szomszédaival szemben is követelésekkel lépett fel. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter elmondta, hogy két nappal hivatalba lépése után George Robertson az észak-atlanti szervezet főtitkára is számon kérte rajta Magyarország teljesítéseit. A védelmi miniszter úgy véli, felkészültségben hazánk jelenleg távolabb van a NATO-tól, mint valaha volt. Simicskó István, a Fidesz nemzetbiztonsági kabinetjének vezetője szerint nem valós tényeken alapul a Foreign Affairs cikke.

ELEMZÉS: A problémát négy oldalról lehet körüljárni. 1. Magyarország NATO-vállalásai. 2. A Medgyessy-kormány politikája. 3. Az ellenzék reagálása. 4. A NATO viszonyulása Magyarországhoz.

Magyarországnak a NATO-ba való belépésekor alapvetően két dologban kellett megfelelnie a szövetség elvárásainak. Egyrészt a magyar honvédségnek kompatibilisnek kellett lennie. Ez azt jelenti, hogy védelmi rendszerünket be kell illesztenünk a NATO-ba. A második alapvető feladat az ún. interoperabilitás volt. Ennek értelmében alkalmassá kellett tenni a hadsereget az együttműködésre. Míg az előbbi vállalást abszolválta Magyarország, addig az utóbbi a haderőreform lelassulása okán nem teljesült. Szakértők úgy vélik, az 1999. tavaszán megvalósult csatlakozás kapcsán "túlvállalta" magát Magyarország, azaz többet ígért a katonai szövetségnek, mint amennyit meg tudott valósítani. A honvédelemben végrehajtott személycserék miatt nőtt a bizonytalanság, és a statisztikák szerint a katonai pályát is mind többen hagyták el. Ezen felül három évet csúszott az átfogó biztonsági stratégia kidolgozása is. A költségvetés hadi kiadásokra fordított összege a NATO-szintnek megfelelő, ám felhasználásuk nem megfelelően viszonyult a célokhoz. 2003-ban a büdzsé 1.8 százalékát fordítják hadi célokra. (A NATO európai átlaga 2.1 százalék.)

Juhász Ferenc már beiktatása után szembesült Magyarország NATO-beli helyzetével és lehetőségeivel. A terrorizmus elleni harcban hazánk egy egészségügyi kontingens felállítására tett ajánlatot, ám ezt a szervezet elutasította. Medgyessy Péter november elején Washingtonba utazik hivatalos látogatásra George Bush elnökhöz. Juhász Ferenc szerint hazánk NATO-beli szavahihetősége a tét, amennyiben nem tud felajánlani egy harcoló - tehát nem logisztikai, illetve egészségügyi - egységet a magyar kormányfő. Medgyessy Péter ezért három elemből álló katonai ajánlatcsomaggal utazhat az Egyesült Államokba. Ennek első eleme egy gyorsreagálású hadtest felajánlása volna 2006-tól. Ez segítené a magyar haderőreformot is a kormány elképzelései szerint. Ezen felül élne a korábbi ajánlat is az egészségügyi kontingenst illetően. A harmadik felajánlás egy harcoló hadtestre vonatkozna. A több mint három éve NATO-tagállam Magyarország erre mindeddig nem tudott megalapozott ajánlatot tenni. (A szövetségen egyelőre kívül álló Románia fegyveres hadtestet állomásoztat Afganisztánban.)
Szakmai vélemények szerint egy egész zászlóalj (mintegy 400 katona) kiállítására nem alkalmas a hadsereg, legfeljebb egy szakaszról (25-30 fő) lehet szó.

Az amerikai szaklap írása összefügg a kormányfő közelgő amerikai látogatásával. A kormány egyértelműen erre helyezi a hangsúlyt az eset kapcsán. Próbálja az előző kabinetet kritizálva elemezni a helyzetet. Ezt külföldön csak diplomatikusan lehet megtenni, hiszen a NATO-ba nem az Orbán-kormány, hanem Magyarország lépett be. A kormány tervei között szerepel a professzionális hadsereg megteremtése 2006-ra, ennek jegyében egy kisebb de optimálisabban működő haderőt tervez létrehozni a kabinet. A változtatások első lépése a védelmi felülvizsgálat elvégzése. Juhász Ferenc szerint ez 2003 tavaszára készülhet el. A NATO novemberi prágai csúcstalálkozóján azonban Magyarországnak már konkrét lépésekről kell beszámolnia, amelyek erősíthetik pozícióját a szövetségen belül.

Az ellenzék, pontosabban a Fidesz részéről eddig csak Simicskó István, a párt nemzetbiztonsági szakértője, volt titkosszolgálati államtitkár szólalt meg. Simicskó a Foreign Affairs álláspontját bírálta. A jelenlegi kormánnyal szemben azt hozta fel, hogy a régi kabinetet próbálja rossz színben feltűntetni a cselekvés helyett, valamint a korábbiaknál drágább Gripen harcirepülőgépeket vásárol. Az előző ciklusban a kisgazda Szabó János vezette a Honvédelmi Minisztériumot. Ennek ellenére sem Szabó, sem más kisgazda nem szólalt meg az ügyben.

A NATO a nyílt bírálattól mindeddig elhatárolódott. Robertson főtitkár számonkérő megnyilvánulása ugyan ismertté vált. Ennek ellenére az észak-atlanti szövetség hivatalosan mindeddig csak annyit közölt, hogy nem szokott bizonyítványt készíteni tagjairól. Az amerikai külpolitikai folyóirat írása elsősorban a közelgő újabb NATO-bővítés kérdését veti fel, amikor Magyarországot inkább csak példaként hozta fel.