A magyar olimpiarendezés - 4600 milliárd forintos költségek

Az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány újabb állandó témát szolgáltat majd a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt az elkövetkezendő hónapokban. A jelenlegi kormányerők megfogalmazhatnak egy tartózkodóbb, elutasítóbb álláspontot, amit a költségvetési szigorral indokolhatnak. Az ellenzék számára nyitott a lehetőség a pályázat továbbvitelének szorgalmazására és a kormány esetleges támadására egyaránt.

HÍR: Október végére, a megadott határidőre elkészült a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég megvalósíthatósági tanulmánya, amely 1500 oldalon taglalja a 2012-es budapesti nyári olimpia megrendezésének esélyeit. A cég képviseletében Bienerth Gusztáv, a kormány részéről Jánosi György gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter ismertette az elemzést. A kalkuláció szerint 4600 milliárd forint a nyári játékok rendezési költségeinek alsó határa jelenlegi áron. Ebbe nem csak a sportrendezvények költségei, hanem minden infrastrukturális fejlesztéssel járó forrásigény is beletartozik.

ELEMZÉS: Az országgyűlési választások után elsikkadt az olimpia ügye, amely fontos kampánytéma volt 2002 első felében. A tanulmány még nem került nyilvánosságra, csupán lényegi elemei. Evvel kapcsolatban megvizsgálhatóak az olimpiai rendezés részletei, előnyei, hátrányai, illetve a pártok viszonyulása a témához.

Egy esetleges budapesti olimpia megrendezésének lehetőségét először Orbán Viktor miniszterelnök említette meg a sydney-i játékok alatt, 2000. október 18-án. Az ügy csaknem elhalt, ám 2001. májusában a budapesti Fidesz-frakció ismét felvetette a témát. A terv ekkor már tartósan napirenden maradt, 2001. decemberében Orbán Viktor az uniós csatlakozással kötötte össze. 2002. január 17-én aláírásgyűjtési akciót kezdett a Fidesz a játékok támogatására, ezen végül 700 ezer támogató aláírás gyűlt össze. A kabinet közbeszerzési eljárást írt ki a hatástanulmány elkészítésére, amelyet a PricewaterhouseCoopers (PwC) nyert meg. A Fidesz, illetve a kormány csapdahelyzetbe hozta az ellenzéket, hiszen az MSZP és az SZDSZ nem vállalhatta fel az ötlet ellenzését, az olimpia és az olimpiai sikerek pártállástól függetlenül fontos és népszerű dolgok a társadalom számára. Az ívet aláírta Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, majd március 23-án úgy nyilatkozott: aki olimpiát akar rendezni, annak nincs ki az öt karikája. A választási harcban központi szerepet kapott az olimpiarendezés, április 21-e után azonban csaknem teljesen lekerült a napirendről.

A hatástanulmány elkészültével az még nem válik nyilvánossá, a szerződés értelmében a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumnak 60 napja van arra, hogy kiegészítéseket kérjen a PwC-től. Jánosi György miniszter ígéretet tett arra, hogy az esetleges kiegészítések elkészülte után társadalmi vitára bocsátják a dokumentumot.

A hatástanulmány ismertetése kapcsán kiderült, hogy a közvetlenül az olimpiarendezés (létesítmények, olimpiai falu stb.) 850 milliárd forintba kerülne, a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések pedig 3750 milliárdba. A szakértők véleménye alapján ebből a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján 2950 milliárdnyi a játékok nélkül is megvalósulna. Ez alapján Magyarországnak a XXX. nyári olimpia megrendezése 1650 milliárd forint (részben megtérülő) pluszköltséggel járna. Ennek kitermelése akkor van esély, ha állandó, 4-4.5 százalékos gazdasági fejlődés lesz, ráadásul 2010-ig 4.5-4.7 százalék lenne az igazán kívánatos. Egy előre nem számított recesszió tehát keresztülhúzná a számításokat. Emellett adóemelésre is szükség volna egy biztos, esetleg megtérülő rendezéshez. A létesítmények létrehozása 1 központi stadion, 4 futballstadion, 11 fedett sportcsarnok és 16 speciális létesítmény felépítését jelentené. Az infrastrukturális fejlesztések 300 kilométer autópálya, 400 kilométer gyorsforgalmi út, 25 kilométer metróvonal, 61 kilométer városi főút és 3 közúti híd megépítését, valamint 1350 km vasútvonal felújítását foglalná magában.

Az olimpia rendezésének előnyei közül a tanulmány szerint leginkább a befektetések ösztönzése járna a legnagyobb haszonnal. A felkészülés a foglalkoztatottságot 50 ezer fővel emelnék, a GDP-t 0.4 százalékkal.

A legfőbb hátrány az "elvárt" több mint 4 százalékos gazdasági növekedés, amelynek nem 2012-ig, hanem 2020-ig kellene eltartania. Ennek hiányában adónövelés, költségvetési megszorítás, illetve a költségvetési deficit emelkedése következne be. Ez utóbbiak az uniós csatlakozás és tagság kapcsán vetnének fel problémákat. Az út- és vasúthálózat stb. fejlesztése Budapest köré koncentrálódna, ezzel tovább növekedhetne a különbség a főváros és az összes, de főként a keleti országrész között, hiszen az olimpiai események kapcsán csak kevés vidéki helyszínt (Balaton - vitorlásversenyek, Szeged - kajak-kenu) lehetne bevonni a rendezésbe.

Az olimpia kérdése fél év elteltével ismét a politika, a pártpolitika napirendjére került. A tavaszi kampányban ellenvetéseit néhol már megfogalmazó baloldal markánsabban is megfogalmazhatja kifogásait, immár döntési pozícióban. A tervet feltétel nélkül támogató Fidesz kockázat és felelősség nélkül fenntarthatja álláspontját, ehhez segítségül hívhatja az EU-csatlakozást is.