MDF: Herényi Károly visszatért

Az MDF utóbbi időben tapasztalható magatartása és a frakcióvezető személyének cseréje arra utal, hogy a párt új utakon jár. Balsai István háttérbe szorulása és a Hende Csabát érintő felújított etikai vizsgálat egyben a Fidesszel való szoros együttműködés végét is jelenti. A "nagy testvér" árnyékából egyre inkább kilépni látszik az MDF azáltal, hogy a fiatal demokratákkal konfrontálódva egy konszenzusorientált politikai irányvonal mellett kötelezte el magát. A Fórum parlamenti képviselőcsoportjának új vezetője, Herényi Károly pedig biztosítékot jelenthet a pártnak a mérsékelt politizálási stílus megteremtésére, illetve megerősítésére. Az új frakcióvezető pozíciója azonban még korántsem stabil. Várható, hogy a Fidesz-MPP, illetve az uniópárti jobboldali sajtó részéről támadások érik személyét a VIP-lista ügy miatt.

HÍR: November 11-én lemondott pozíciójáról az MDF frakcióvezetője, Balsai István. A politikus, távozásának indoklásakor a pártelnökkel, Dávid Ibolyával hosszabb ideje fennálló személyes konfliktusaira és politikai nézetkülönbségeire hivatkozott. Hat nappal később a párt Herényi Károlyt, az MDF szóvivőjét és az Országgyűlés jegyzőjét választotta meg parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjévé. Ezzel párhuzamosan újra vizsgálódni kezdett az MDF etikai bizottsága Hende Csaba ügyében. Kuti Csaba a Veszprém megyei közgyűlés elnöke pedig megállapodást kötött a helyi MSZP-vel és SZDSZ-szel, hogy biztosítsa saját maga és pártja számára a közgyűlés elnöki pozícióját.

ELEMZÉS: Három út áll egy politikus előtt, ha valamilyen botrányba, vagy kétes megítélésű ügybe keveredik. Visszavonulhat hosszú időre, esetleg örökre a politika világától, miként azt például Palotás János tette, de az is lehetséges, hogy nem vesz tudomást az ügyről és folytatja politikai pályafutását. Ez utóbbira példa lehet Nagy Sándor, aki a VIP-lista ügy kapcsán elismerte ugyan érintettségét, de nem lépett vissza a politikai színfalak mögé. A harmadik lehetőség, hogy a politikus rövidebb-hosszabb időre háttérbe húzódik, majd visszatér az ügy elcsendesedését követően. A politikai válságkezelésnek ez a módja azt az előnyt hordozza magában, hogy a politikus a nagyobb visszhangú botrányt elkerülve, tiszta lappal térhet vissza a politikába, és ismét vállalhatja a hangsúlyosabb megjelenés rizikóit. Ezt figyelembe véve cselekedett Herényi Károly, az MDF korábbi általános alelnöke és frakcióvezető-helyettese, amikor 1999. június 21-én lemondott mindkét tisztségéről a VIP-lista ügyben való érintettsége miatt. Most, három évvel később azonban a politikus és pártja is elérkezettnek látta az időt, hogy Herényi Károly visszatérjen a politika színpadára.

A választások után sokáig kérdéses volt, hogy a Magyar Demokrata Fórum milyen irányvonalak mentén fog a jövőben politizálni. Három út állt a párt előtt. Az egyik az volt, hogy folytatja korábbi politikáját és rövid távú érdekeit előnyben részesítve, még egy ideig halogatja a döntést, hogy vállalja-e a különutasságot. A második út a Fidesz-MPP politikája mentén vezetett. Eszerint az MDF kezdetben pártunió formájában együttműködött volna a Fidesszel, ami később szükségszerűen egy, a Fórumot felszippantó nagy jobboldali uniópárt létrejöttéhez vezetett volna. A harmadik út a politikai paletta közepe felé vezetett. Ez a lehetőség a jobboldal - és elsősorban a Fidesz - válságát kihasználva a középre húzódás alternatíváját kínálta az MDF számára. Ennek kivitelezésében a pártnak kapóra jöhet az is, hogy a választások anyagi nyertesének tekinthető, ugyanis az MDF több mint kétszeresét kapja korábbi juttatásainak.

A kezdeti tétovázást követően a legutóbbi hónap fejleményei azt mutatják, hogy az MDF-en belüli stratégiai harcok még nem fejeződtek be. "Az MDF a maga útját járja" - hangoztatta Lezsák Sándor a párt 15 éves születésnapi ünnepségén elhangzott programadó beszédében. Korábban is érzékelhető volt az MDF azon törekvése, hogy önálló pártként jelenjen meg saját arculattal, egyedi imázzsal. A 2002-es parlamenti választások óta érzékelhetően apránként, de folyamatosan a politikai paletta közepe felé húzódik a párt és egyúttal egyre inkább a Fidesz mellett egy másik alternatívát igyekszik felmutatni. Az elmúlt hónapok számos eseményével igazolható ez. Erre utal többek között, hogy az MDF az önkormányzati választásokon több megyében is önálló jelöltet indított a képviselőtestületi helyekért. A demokrata fórum Fidesztől való elhatárolódása egyértelműen tetten érhető Dávid Ibolya Orbán Viktor Magyarország uniós csatlakozását érintő feltételeinek elutasításában. Számos apró jele volt még ezeken kívül a két párt közti viszony megromlásának. Az MDF 15 éves születésnapi rendezvényén nem vettek részt a Fidesz vezetői, bár meghívást kaptak. Nagyobb visszhangot kapott az, hogy az október 23-ára tervezett parlamenti emlékülésen csak a fideszes képviselők nem vettek részt. Amellett, hogy az MDF parlamenti frakciójának egy része jelen volt a megemlékezésen, a párt elnöke olvasta fel a közös memorandumot.

Balsai István lemondása ezek után még lazábbra engedte a Fidesz és az MDF közötti kapcsot, ugyanis a volt frakcióvezetőt az MDF-en belül a Fidesz-párti szárnyhoz tartozók meghatározó alakjaként tartják számon. Nagy jelentőségű, hogy Balsai helyére a párt szóvivője, Herényi Károly került, aki viszont a Dávid-féle különutas tábort erősíti. Hende Csaba ügyének az MDF etikai bizottsága előtt való újratárgyalása három szempontból is az MDF Fidesztől való elszakadásának irányába hat. Egyrészt ezzel a Fórum elhatárolja magát az Orbán Viktor vezette polgári köröktől. Másrészt a párt egy olyan politikus ellen indít belső vizsgálatot, aki az MDF elszakadásának és különutasságának kerékkötője lehet. Hende Csaba ugyanis azzal, hogy a volt miniszterelnök kabinetfőnökévé avanzsálásakor lemondott az MDF-ben betöltött általános alelnöki posztjáról, gyakorlatilag "átigazolt" a fiatal demokratákhoz. Harmadrészt pedig ezzel az MDF arra kap nagyobb lehetőséget, hogy konszenzusorientáltabb, a politikai paletta közepe felé igyekvő politikáját nagyobb erővel jelenítse meg. Egyúttal ez lehetőséget jelent a sok esetben radikalizálódni látszó fideszes álláspontok mellett, egy kiegyensúlyozottabb, békülékenyebb vélemény megformálására is.

Az MDF padsoraiban ülő Fideszhez közel álló politikusok háttérbe szorítása folyamatként is felfogható már a Boros Imre volt PHARE-minisztert érintő ügynökügy óta. A tavaszi parlamenti választásokon közös Fidesz-MDF jelöltként, de az utóbbi párt kvótája terhére induló egykori kisgazda politikust az MDF országos elnöksége kérte fel a képviselőcsoport elhagyására. A párton belül a belső ellentétek azonban még korántsem csendesedtek el.

Nagy vihart kavart a Kuti Csaba révén létrejött egyezség a Veszprém megyei közgyűlésben. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF megállapodást kötött és ezzel feloldotta a testületben kialakult patthelyzetet. Az egyezség alapján ismét Kuti lett a közgyűlés elnöke, mellette azonban két szocialista alelnök dolgozik majd. Horváth Balázs, az Antall-kormány belügyminisztere az eset kapcsán kritikával illette képviselőtársát és fontolgatta a megyei közgyűlésben a Fidesz-frakcióba való átülését. Horváth, aki korábban a parlamenti MDF-frakció éléről lemondani kényszerült Balsai Istvánt támogatta, kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a párt etikai bizottságánál Kuti Csabának a pártból való kizárását. Kuti azzal védekezett, hogy bár nem volt kötelezettsége, mégis egyeztetett Dávid Ibolya pártelnökkel és Csáky András országos választmányi elnökkel. Még nem tekinthető tehát lezártnak az MDF-en belül lezajló hatalmi harc. Negatív előképként az FKgP lebeghet a fórumos politikusok előtt, hiszen a kisgazda pártban is voltak erős belső ellentétek és az FKgP-ben is létezett egy Fidesz-közeli szárny.