Vita a Btk. tervezett módosításáról - változik a "drogtörvény"

A Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere hivatalba lépése óta hangsúlyozza, hogy az 1998-ban szigorított Btk. droggal kapcsolatos rendelkezései módosításra szorulnak. Az ellenzék ezzel párhuzamosan az 1998-as szigorítás szellemében fogalmazza meg kritikáit. A fokozatosan felépített, egyre erősödő támadó stratégia - Pokorni megszólalásával - közvetlenül a módosító javaslat tárgyalása idején érte el csúcspontját és tudott nagy nyilvánosságot szerezni az ellenzéki érveknek. A Btk. módosítás kapcsán a drogfogyasztás iskolákkal való összefüggésbe hozása biztosíték arra, hogy a kérdés huzamosabb ideig a politika napirendjén marad és alkalmas lesz a közvélemény megosztására. Előreláthatóan december közepére dől el, miként változnak a drogfogyasztást és -terjesztést érintő szankciók.

HÍR: Megkezdődött a Btk. módosításáról szóló parlamenti vita. A drogokkal kapcsolatos szabályozás változásával kapcsolatban az ellenzéki képviselők a büntetések enyhítésének elutasítása mellett érveltek, míg a kormánypártiak szerint az ellenzék nem a módosítás lényegi kérdéseiről beszélt. A kormány október 22-én fogadta el a Btk azon módosításait, melyek a kábítószerrel való visszaélést érintik. A tervezett változtatások lényege, hogy a fogyasztók büntetését az eddigieknél differenciáltabban szabályozná a törvény, bővülnének az elterelés (azaz a gyógykezelésben való részvétel) lehetőségei. A javaslat lehetővé teszi a csekély mennyiséget birtoklók számára, hogy válasszanak a büntetés és az elterelés között, ez az engedmény az iskolák területén elkövetett visszaéléseknél csak a 21. életévüket be nem töltötteket illeti meg. A tervezet ugyanakkor továbbra is súlyosan büntetné a kábítószerrel való kereskedést.

ELEMZÉS: Bárándy Péter igazságügyminiszter-jelöltként országgyűlési bizottsági meghallgatásai során kiemelte, elhibázottnak tartja az egyszeri kábítószer-fogyasztókra vonatkozó hatályos jogszabályokat. A büntetőjog 1998-as módosítása olyan, az alkalmi fogyasztókat érintő szigorításokat vezetett be, melyektől az előző kormány azt remélte, kedvező irányú változás áll be a hazai kábítószer-helyzetet, illetve a kábítószer-bűnözést illetően. A törvény alapvetően a függő fogyasztók számára tette lehetővé az elterelés lehetőségét. Az igazságügyminiszter azzal érvel, hogy a büntetések szigorítása, illetve a fogyasztás elkövetési magatartássá minősítése nem hozott kedvező kriminálpolitikai fordulatot. A kormánypártok utalnak rá, hogy a drogfogyasztók száma nem csökkent, csupán a probléma látensebbé válásáról lehet beszélni.

Az egyes országok drogpolitikája alapvetően háromféle szemléletre épül. Ismert a "semmi tolerancia" elve, ennek lényege, hogy a kriminálpolitika a keresleti oldali jelenségekkel szembeni fellépésben is meghatározónak tekinti a büntetőjogi eszközök elrettentő erejét. Ez a büntetőpolitika jellemző jelenleg Magyarország mellett az Egyesült Államokra is. A jelenleg hatályos magyar drogtörvény a legszigorúbb Európában. Egy másik szemlélet szerint a könnyű drogok fogyasztása engedélyezhető, egyes országokban ezt törvény mondja ki ( Hollandia és Svájc), máshol kimondatlanul ugyan, de szemet hunynak a könnyű drogok fogyasztása felett (Belgium, Csehország), és arra is van példa, hogy orvosi célzattal engedélyezett a marihuána fogyasztása (Kanadában vagy a skandináv államokban). A harmadik stratégia a medikalizáló, úgynevezett kompromisszumos drogpolitika, melynek lényege, hogy különbözően ítéli meg a kereskedőt, mint a fogyasztót, utóbbinak enyhébb súlyú visszaélés esetében biztosítja a büntető útról való elterelés lehetőségét.

Egy ENSZ drog-jelentés szerint az Egyesült Államokban a fiatalok közel ugyanakkora hányada kerül kapcsolatba tiltott drogokkal, mint az ebből a szempontból liberális Hollandiában. Magyarországon a tervezett Btk-módosítás kapcsán szintén azzal érvel a kormány, hogy a Dávid Ibolya minisztersége idején bevezetett szigorítás nem hozott kedvező fordulatot a drogfogyasztás visszaszorulásában. A módosító javaslat indoklásában kitérnek rá, hogy 1998 óta nőtt a kezelt drogfogyasztók száma, a betegek körében emelkedett a büntetőjogilag kábítószernek minősülő drogot fogyasztók aránya és a kábítószer-bűnözés változása is kedvezőtlen tendenciát mutat. A törvénymódosítás tervezetében kiemelik ugyanakkor, hogy az 1998-as Btk.-módosítás óta 2000-ben megszületett a nemzeti drogstratégiai program, melynek megközelítésmódja - egybecsengve a jelenleg tervezett módosítással - azt emeli ki, hogy a drogprobléma visszaszorítása "különféle szakmák és területek együttes, összehangolt cselekvését kívánja meg. Egy-egy szakma a kérdés megoldását nem sajátíthatja ki, és nem is vállalhatja magára". A kormány ezzel egyetértve azzal érvel, hogy a kábítószer-probléma pusztán büntetőjogi eszközökkel nem kezelhető.

A Btk.-módosítás napirendre kerülése óta az ellenzék támadásai több lépésben zajlottak, ez idő alatt a kormány szakpolitikai síkon próbált érvelni, a közvélekedést befolyásolni kívánó kezdeményezéseket nem tett. Az ellenzék fő érve az volt, hogy büntetőpolitikájuk nyomán lassult a drogfogyasztás növekedése. Szeptember közepéig a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör, többek között Orbán Viktor volt miniszterelnök és Martonyi János volt külügyminiszter aláírásával, két levelet küldött Bárándy Péternek, melyben azt tudakolták, legalizálni kívánja-e a miniszter a könnyű drogokat. Répássy Róbert október elején már kész tényként kezelte ezt a kérdést, az MDF-es Csampa Zsolt és Pettkó András pedig kijelentette, hogy pártjuk nem szavazza meg drogellenes jogszabályok enyhítését.

A módosító javaslat tárgyalása előtti héten az ellenzék, főként a Fidesz koncentráltabb offenzívába kezdett. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettese november 20-án arról beszélt, hogy a kormány becsapta választóit, mert elfelejtette közölni, hogy enyhíti a Btk. drogra vonatkozó rendelkezéseit. Harrach Péter ugyancsak ezen a napon kijelentette: a magyar társadalom lelki és erkölcsi állapota a kormányváltás óta romlik, és a drogfogyasztásra vonatkozó szabályok enyhítése is hozzájárul a társadalom gyengítéséhez. Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy a módosítás elfogadásával a drog fogyasztása és terjesztése kisebb kockázattal járna (nov.24.). Pósán László fideszes képviselő arra utalt, hogy Bárándy Péternek végig kellene gondolnia lemondását (nov.24.). Répássy Róbert a "lágy drog és gumibot politikájának" nevezte a kormány intézkedéseit. Az igazságügyi tárca tevékenységét bírálva arról beszélt, hogy a kormány ott szigorítana, ahol nem kell (szólásszabadság kérdése) és ott enyhít, ahol nem kellene (nov.25.). Az MDF nem szólalt meg a kérdés kapcsán a módosító javaslat tárgyalását megelőző héten, az Ifjúsági Demokrata Fórum ugyanakkor kinyilvánította véleményét, távozásra szólították fel Bárándy-t.

November 25-én Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter megszólalásával a törvénymódosítás kritikájának újabb aspektusa merült fel és kapott a volt miniszter "visszatérése" révén nagy nyilvánosságot. Pokorni Zoltán nyílt levélben arra hívta fel Magyar Bálint figyelmét, hogy a Btk.-módosítás nyomán a fiatalok körében nőni fog a kábítószert kipróbálók száma. Az ellenzéki politikus választ vár arra, Magyar egyetért-e azzal, hogy a kábítószerrel való visszaélés miatt enyhébben büntethetők azok, akik iskolákban terjesztik vagy fogyasztják a drogot, mint azok, akik ezt máshol teszik. Mindemellett ellenzéki politikusok levelet küldtek az ország valamennyi plébánosának, Pálfi István fideszes képviselő pedig a Hajdú-Bihar megyei iskolaigazgatóknak. November 27-én, a parlamenti vita során Mátrai Márta kijelentette: minden magyar család nevében visszautasítja a módosítást, melynek az az üzenete, hogy a kormány elfogadja a kábítószer terjesztését. A fideszes Szabó Erika országos tiltakozásra szólította fel a szülőket és a nagyszülőket, azzal érvelt, hogy a Btk.-módosítással az iskolákra "rászabadítják" a drogot. Az MDF részéről a parlamenti vitában Dávid Ibolya volt igazságügyi miniszter szólalt meg, akinek a nevéhez fűződik a vitatott Btk.-szigorítás. Az MDF elnöke a hatályos szabályozás hatékonyságáról beszélt és arról, hogy a jelenlegi szabályozás is lehetőséget ad arra a kipróbálóknak, hogy mentesüljenek a büntetés alól. Az MDF tehát szakmai érveket sorakoztatott fel, míg a Fidesz érzelmi alapon próbálta megközelíteni a kérdést. A kormány képviselői az ellenzéki vádakra reagálva egyrészt az eddigi büntetőpolitika eredménytelenségét, az alkalmi fogyasztás túlzott büntetésének káros voltát és a felvilágosító programok, a prevenció fontosságát hangsúlyozták, valamint meglehetősen elkésve társadalmi célú hirdetésben hívják fel a figyelmet az alkalmi fogyasztás kapcsán az elterelés lehetőségére.