Országos Cigány Önkormányzati választás

Az Országos Cigány Önkormányzat választása koncentráltabb formában, de leképezte a 2002-es országgyűlési és önkormányzati választásokat a megosztottság szempontjából. Az akkori voksoláshoz hasonlóan a vesztes Lungo Drom most is választási csalásra gyanakszik. A kisebbségi választások 1995 óta íródó történetében nem példa nélkül álló csalást emlegetni, mint ahogy ismét bebizonyosodott, hogy az OCÖ-választásokat az az erő nyeri, amelyik magáénak tudhatja a kormányzat támogatását. A választás kapcsán a legsúlyosabb probléma, az évek óta rendezetlen választási rendszer hibái is a felszínre kerültek. Ez egyben kijelöli a politika feladatait is a problémát illetően.

HÍR: Január 11-12-én rendezték az Országos Cigány Önkormányzati (OCÖ) választást. Az elektorok két táborra szakadtak: a Horváth Aladár vezette baloldali Demokratikus Roma Koalícióra és a Lungo Drom híveire. Utóbbi szervezet élén a fideszes országgyűlési képviselő, Farkas Flórián áll. Az OCÖ-t 1995 óta vezeti a Lungo Drom politikusa. A szervezet már a választás alatt kifogást emelt, mert véleménye szerint több szavazat érkezett, mint amennyi elektor érkezett a voksolásra, valamint úgy vélik, kampánytevékenységnek számított, hogy a baloldal hívei fehér sállal és vörös szegfűvel érkeztek. Mivel kérésük ellenére az OVB nem függesztette fel a szavazást, ezért a Lungo Drom hívei elhagyták a választási pavilont. Ennek eredményeképpen a Demokratikus Roma Koalíció 52 mandátumot szerzett az 53 fős Országos Cigány Önkormányzatban. A Lungo Drom új választás kiírását követeli a Legfelsőbb Bíróságtól.

ELEMZÉS: Az OCÖ-választás kapcsán elmondható, hogy a kisebbségi politika is átvette azt a stílust, ami a magyar pártokra jellemző a 2002-es választások óta. Ennek eredményeképpen a cigányság is kettészakadt politikai értelemben, jellemző az érzelmek - sokszor hisztérikus - túlcsordulása. A botrányos események nem új keletűek a kisebbségi voksolások történetében, s ez felveti az ilyen választások törvényi szabályozásának reformját is.

A Medián közvélemény-kutatásai már a választás előtt mutatták, hogy a Horváth Aladár által vezetett szervezet arat győzelmet. Ezt erősítette meg, hogy az őszi kisebbségi választásokon is a baloldal nyert el több képviselői helyet. A választási rendszer jellegéből adódóan ezáltal automatikusan az elektorok között is baloldali többség jelentkezett.

A kisebbségi választásokon érvényesül a "győztes mindent visz"-elv. A rendszer eleve lehetetlenné teszi, hogy a cigány társadalom valamennyi oldala képviseletet nyerjen. Ez elrejti a feszültségeket, a rendszer nem alkalmas arra, hogy valamennyi problémát becsatornázza, amely feszültségeket eredményezhet. A választási rendszer problémáit már a politika egyéb szereplői is jelezték.

Elsőként Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa fogalmazta meg kifogásait. Az ombudsman úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szabályozás mellett nem lehet tisztességesebben lebonyolítani a szavazást, tehát a botrány nem a jelenlévők, hanem a jogszabályi háttér hibája. A legfőbb hibának a biztos azt tartja, hogy 4500 ember összezsúfolásával nem lehet betartani és betartatni a szabályokat. Az eset kapcsán a kormány képviseletében megszólalt Lamperth Mónika belügyminiszter, aki februárra ígérte az egyeztetést a kisebbségi választások szabályainak módosításáról. Ennek szükségességét Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője is felvetette.

A politikai megosztottság nemcsak a pártpolitikában, hanem a romák között is jelentkezett ugyanabban a bal-jobb törésvonalban. Hasonlóan a 2002-es országgyűlési választások után történtekhez, ezúttal a Lungo Drom beszél nyílt választási manipulációról. Akárcsak 2002 áprilisában Orbán Viktor, ezúttal Farkas Flórián (Orbán frakciótársa) igyekezett mozgósítani, amikor úgy tűnt, vesztésre áll. A Lungo Drom tanult a jobboldaltól által megteremtett politikai technikákból. Farkas Flórián a végsőkig küzdött, majd a vereség után a választások jogszerűségét vonta kétségbe.

Az OCÖ-választás sokkal koncentráltabban jeleníti meg a politikai ellentéteket, a megosztottságot. Míg egy országgyűlési választás alatt a választók soha nem jelennek meg fizikailag egy tömegként, addig a kisebbségi választáson egy térben zajlanak le az események. Éppen ezért a konfliktusok könnyebben eszkalálódhatnak, ami be is következett.

Az Országos Cigány Önkormányzatot 1995-ben választották meg először, a voksolás azóta okoz problémákat. 1995-ben az akkori MSZP-SZDSZ-kormány által támogatott Lungo Drom aratott győzelmet, a szervezet élére akkor választották meg Farkas Flóriánt. A voksolás jogi körülményeit már akkor is erős kritikák érték, voltak elektorok, akik több szavazatot adtak le. 1999-ben Farkas és a Lungo Drom megerősítette pozícióit, a szavazáson megjelent az akkori belügyminiszter, Pintér Sándor is. Az Orbán-kormány hatalomra lépése után tehát a roma szervezet vezetője ismét elnyerte az akkori kormányzat támogatását. A 2002-es választások előtt a Lungo Drom formálisan is elkötelezte magát a Fidesz, illetve a polgári erők mellett. Farkas Flórián ennek eredményeként a Fidesz-MDF országos listájáról bejutott az Országgyűlésbe is. 2002-ben azonban kormányváltás zajlott le, a Lungo Drom pedig a jobboldal felé erősen kötelezte el magát.

Az önkormányzati választások eredményeképpen a választás végkimenetele előre borítékolható volt. Az egykori SZDSZ-es képviselő, 2002-ben MSZP-színekben induló Horváth Aladár a kormányzat támogatását is bírja. A kisebbségi vezető jelenleg Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója. A cigány önkormányzatok választásánál eddig csak olyan szervezet tudott nyerni, amely rendelkezett a mindenkori kormányzat támogatásával. Amennyiben a kisebbségi választási rendszer nem változik sem önkormányzati, sem országos szinten, ez a jelenség továbbra is érvényben maradhat.