Európai Unió: kampányoló pártok

A parlamenti pártok közül a kormánypártok egyszerre indították meg kéthónapos EU-népszavazási kampányukat. Mindkét párt igyekszik a kormánytól függetlenül megjelenni, az SZDSZ pedig egy lendületesebb kampányt tervez, hogy az MSZP-től is megkülönböztethető véleménnyel vétesse magát észre. Az ellenzéki oldalon az MDF hosszú EU-kampányt hirdetett, a tagság egyértelmű támogatásával. A Fidesz kritikus álláspontja miatt nehezebben tudja kommunikálni EU-politikáját, és inkább már a csatlakozás utáni időszakra készül.

HÍR: Február 15-én az MSZP és az SZDSZ is elindította európai uniós kampányát. Két hónappal az április 12-i uniós népszavazás előtt a pártok a mozgósításra helyezik a hangsúlyt. A fő cél az uniós belépést támogatók számának növelése. Az MSZP a csatlakozás előnyeire, az SZDSZ pedig az európai értékrendre helyezi a hangsúlyt. Mindkét párt igyekszik a kormányzattól függetlenül megjelenni az európai uniós diskurzusban. Az MDF ismét elnökké választott első embere, Dávid Ibolya a nemzeti minimum szükségességét hangsúlyozza az integrációval kapcsolatban. A párt kinyilvánította, hogy 2004. júniusában önállóan indul az európai parlamenti választásokon. A többi párttal szemben a Fidesz nem költ külön pénzt az uniós népszavazással kapcsolatos kampányra, ehelyett politikusai az országot járva, előadásokat tartva kommunikálnak az EU-ról.

ELEMZÉS: A kormány Európai Uniót népszerűsítő kampányát az EU Kommunikációs Közalapítvány, illetve a Baja Ferenc vezette államtitkárság szervezi a Miniszterelnöki Hivatalban. Januárban a kabinet, illetve a koalíciós pártok is kommunikációs defenzívába szorultak az aktívan politizáló Fidesszel szemben. A szocialisták a már korábban bejelentett önálló - a kormánytól elkülönülő - kampányuktól várják a hátrányos helyzet megváltoztatását. A kormány kampányát a miniszterelnöki országértékelő beszédben bejelentett 10 pontos Európa Terv nyitotta meg. Ez az elkövetkezendő időszakban tematizációs támpont lehet a belpolitikában. Ezzel összefüggésben Medgyessy Péter a kormányülésen kijelentette: minisztereinek tevékenységét az alapján ítéli majd meg, hogy azok miként járultak hozzá az uniós tagságot népszerűsítő kampányhoz. Ezért elképzelhető, hogy a kormány és a pártok mellett az egyes tárcák is saját EU-kampányt indítanak.

Saját népszavazási kampányával az MSZP is erősíteni kívánja a koalíciós oldal médiajelenlétét. Az önálló kampánnyal két célt kíván elérni az MSZP: a párt pozícióját, önálló imázsát erősíteni a március végi kongresszus előtt, illetve az ellenzék vitorlájából kifogni a szelet. A 2002. májusi kormányváltás óta a politikai kommunikáció alapvetően kétosztatú volt. Az egyik oldalon állt a kormány, amelyben az MSZP politizálása általában feloldódott, míg a másikon a Fidesz. Ebbe a kommunikációs, illetve politikai párbajba csak nagy ritkán tudott beleszólni (főként a negatív hírekkel) az SZDSZ és az MDF. Az MSZP arra törekszik, hogy párttevékenysége kapcsán is teret nyerjen.

Az EU-kampánnyal az MSZP önállóan és tartósan meg kíván jelenni, a kormánytól függetlenül is. A párt és kormány (pártelnök és miniszterelnök) közötti ellentéteket jelzi, hogy az MSZP budapesti kampánynyitóján nem jelent meg az egyébként nem párttag miniszterelnök.

Az MSZP kampányában az EU-tagság pozitívumaira koncentrál. A legfőbb előnyöket a párt nyolc pontban foglalta össze. Ezek között említik a bővülő szabadságokat, a javuló életfeltételeket, az agrárium támogatását és a nyitott piacokat.

Az SZDSZ kommunikációs szempontból a kormányalakítás óta nem tud hangsúlyosan megjelenni. A kormány 100 napos programjai háttérbe szorították a pártpolitizálást. Az ügynökbotrány pedig negatívan hatott az SZDSZ-re Szalay Gábor érintettsége és a Mécs-bizottság működése miatt. A szabad demokraták "beszorultak" a kabinet mögé. A párt utoljára a NATO-népszavazás kapcsán tudta 10 százalékra feltornázni támogatottságát, 1997. végén. Az EU-kampány ismét lehetőséget ad a népszerűség növelésére, feltéve, ha az SZDSZ kellően markáns álláspontot tud megfogalmazni. Ehhez adott a párt, illetve szavazóinak elkötelezettsége. Az SZDSZ hagyományosan Európa-párti. Kampányukat a szabaddemokraták az értékekre koncentrálják. Vitatható azonban az, ahogy kampánystratégiájukat felépítették. Első lépésben azt fogalmazták meg, hogy mit ne vigyen Magyarország az EU-ba, később pedig a Magyarország által képviselt értékekre koncentrálnak majd. A negatív felütés egy pozitív kampányban nem feltétlenül garantálja a sikert.

Dávid Ibolya ismételt megválasztása az MDF élére a Fideszhez képest önálló alternatívát megfogalmazó Fórum politikáját erősíti. A párt folyamatos EU-kampányt tervez, amelyet a népszavazáson túl az EP-választásokra futtat ki. A 2004-es európai parlamenti választásokon nem a Fidesszel, hanem egyedül indul az MDF. Az önálló megmérettetést feltehetőleg az önkormányzati eredmények kapcsán kezdeményezte a párt. A Fórum több helyen egyedül indulva is 4 százalék fölött teljesített. Az MDF európai elkötelezettsége egyértelmű. Dávid Ibolya - a Fidesz kritizáló hangnemével szemben - elismerőleg szólt a koppenhágai EU-végalku eredményeiről is. Kérdés, hogy a kormánypártokhoz hasonló kampány mennyiben sodorja a kormánypártok felé az MDF-et, illetve milyen mértékben képes növelni a párt a népszerűségét.

A Fidesz a parlamenti pártok közül az egyetlen, amely folyamatosan az Unió hátrányairól beszél. Orbán Viktor február 6-i Vigadó-beli beszédében több előnyről, mint hátrányról szólt a belépés kapcsán, ám a kormánnyal és az Unió támogatási rendszerével kapcsolatban is felsorolt több ellenérvet. A párt EU-kommunikációja már most a tagság utáni feltehető nehézségekre épít ("EU-realizmus"). 2004. májusa előtt ez az EU-politika azonban nem lehet népszerű. A Fidesz ennek jegyében nem is indított kampányt, hanem a szimpatizánsok körében, illetve a polgári körök tagjai számára tart előadásokat. Nyilvánosság hiányában, valamint a polgári körök radikalizmusát ismerve, még nyilvánvalóbb a Fidesz óvatos vagy kettős politizálása. Az Európai Uniót illetően Orbán Viktor álláspontja érvényesül a pártban. A párt EU-politikusai (pl. Szájer József) is a korábbinál kétkedőbb véleményt formálnak meg. Miközben a kormánypártok EU-szkepticizmussal, illetve határozatlansággal vádolják az ellenzéki pártot, addig a Fidesz ilyen esetekben - az aktuális álláspontjától függetlenül - arra a decemberi kongresszusi állásfoglalására hivatkozik, amely az EU-csatlakozás mellett tesz hitet. Az EU-népszavazást követően a Fidesz nehéz helyzetbe kerülhet. Kettős kommunikációja azért lehet kevésbé érdekes, mert csak a felkészülési véghajrá marad hátra, ahol az ellenérvek nem érvényesülnek a mostani erővel. Ekkor a párt feltehetőleg az új politikai erő létrehozását helyezi majd politizálásának középpontjába.