Kiss Elemér lemondása

Kilenc hónap után megtörtént az első váltás a kormányban. Az ellenzék által legtöbbet kritizált miniszterek (Csillag István, Kóródi Mária, Lamperth Mónika) helyett meglepetésre a kormány egyik legfontosabb embere bukott meg, egy korrupciós ügy miatt. Kiss Elemér nem választhatott más megoldást a lemondáson kívül, ha lehetővé kívánta tenni, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány megőrizze hitelességét választóival szemben. A kormány második legnagyobb válságát élte át május óta. A Medgyessy-botrány kirobbanása után a miniszterelnök a helyén maradt, a kormány mégsem veszítette el népszerűségét. Kiss Elemérnek mennie kellett. Kérdés, miként hat ez a kabinet megítélésére hosszabb távon.

HÍR: Február 21-én lemondott Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Három nappal korábban a Fidelitas nyilvánosságra hozta, hogy az az ügyvédi iroda végezte a Malév Rt. átvilágítását, amelynek részben a miniszter a tulajdonosa, ügyvédi tevékenységét azonban a kormányváltáskor felfüggesztette. Később kiderült, hogy a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda világította át a Nemzeti Autópálya Rt.-t, valamint részt vett a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozó Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet közötti szerződési ügylet lezárásában is. Az is nyilvánosságra került, hogy László András, a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója szintén tulajdonosa az ügyvédi irodának. László Andrást menesztette az NA Rt. éléről Csillag István gazdasági miniszter. Kiss Elemér február 20-án törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a jövőben a politikai pályára lévő ügyvédek irodái nem kaphatnak többségi állami vállalattól megbízást. Az egyre több ügy kirobbanása miatt a miniszter benyújtotta lemondását, amit Medgyessy Péter miniszterelnök elfogadott. Kiss Elemér utódja a jelenlegi foglalkoztatáspolitikai- és munkaügyi miniszter Kiss Péter lesz.

ELEMZÉS: Kiss Elemér lemondása nem csupán egy ügyvédi iroda állami megrendeléseire irányítja rá a figyelmet, hanem a kormánypártok - győztes - választási programjaira is.

A Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda állami megrendelései, illetve Kiss Elemér minisztersége elsősorban a hitelességet helyezi előtérbe. A miniszter állítása szerint nem tudott irodájának ügyeiről, mert május 27-ével, a kormányváltáskor felfüggesztette ügyvédi praxisát. Tulajdonosi posztja azonban megmaradt az irodában, ezért megkérdőjelezhető, hogy a miniszter nem volt tisztában azzal, milyen ügyekkel foglalkozott a nevével fémjelzett ügyvédi iroda. Ebből a szempontból különösen fontos az iroda közreműködése a Magyar Nemzet és a Közlönykiadó Kft. szerződésének felbontása kapcsán. A Közlönykiadó ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozik, azaz Kiss Elemér felügyelte. Ily módon nehezen elképzelhető, hogy a miniszter nem tudott a Közlönykiadóval kapcsolatos ügyekről. Az ellenzék könnyen vádolhatta azzal, hogy ha tudott róla, akkor saját ügyvédi irodájának és ezen keresztül saját magának kedvezett, ha viszont nem rendelkezett erről információkkal, akkor miniszteri feladatait nem látta el megfelelően.

Kiss Elemér február 20-án levelet írt a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodának, hogy a jövőben ne vállaljanak állami megrendeléseket. Ezzel párhuzamosan törvénymódosító javaslatot terjesztett be a hasonló esetek elkerülése érdekében. Medgyessy Péter ekkor az ügyet jogszerűnek, erkölcsileg azonban elfogadhatatlannak ítélte. Néhány nappal korábban, február 11-én elmondott beszédében a miniszterelnök többször is szólt saját és kormánya erkölcsi mércéjéről: "nem felel meg az erkölcsi mércémnek, ha ma hivatalban lévő politikus, köztisztviselő, vagy más vezető az állami vagyonnal erkölcsileg megkérdőjelezhetően bánik, mégha az a törvény betűjének meg is felel". Ha a kormányfő ígéreteihez ragaszkodni kívánt, akkor Kiss Elemért menesztenie kellett volna már a botrány kirobbanásakor. A kormányfő tehát nem kezelte ígéretéhez teljesen hűen a problémát, bár ez az ellenzék figyelmét is elkerülte. A lemondásra később került sor, amikor napvilágot látott az ügyvédi iroda szerepe a Közlönykiadó és Magyar Nemzet között. A miniszter posztja ekkor saját belátása szerint is tarthatatlanná vált, amivel Medgyessy Péter is egyetértett. A lemondás után a kormányfő azt is bejelentette, hogy a kormány tagjainak nyilvánosságra kell hozniuk: az elmúlt öt évben milyen gazdasági érdekeltségeik voltak.

A szocialista-szabaddemokrata koalíció konfliktuskezelése eltér az Orbán-kormányétól. Korrupciós ügyek felmerültek az előző kormányzat idején is, legfőképpen a miniszterelnök és a külügyminiszter kapcsán, személyi változások azonban nem történtek. Orbán Viktort amiatt támadták, mert édesapja bányái nagy összegű állami megrendeléseket kaptak, többször versenytársait megkárosítva. Akkor a miniszterelnök azzal védekezett, hogy csak azért nem szenvedhet hátrányt családja a piaci versenyben, mert ő a miniszterelnök. A kritikákban a jogszerűség helyett a hangsúly akkor is az ügy morális vetületén volt. Martonyi János külügyminiszter Kiss Elemérhez hasonlóan egy ügyvédi iroda tulajdonosa volt, amikor az iroda állami megrendeléseket kapott az Ifjúsági- és Sportminisztériumtól. Martonyi ekkor szintén szüneteltette ügyvédi tevékenységét. Mindez azonban csak a kormányváltás után látott napvilágot.

Az MSZP és az SZDSZ egyik fő választási ígérete az állami korrupció visszaszorítása volt. Első 100 napos programjukban szerepelt az "üvegzseb-program", az ezzel kapcsolatos jogszabályokat tavasszal tárgyalja az Országgyűlés. A Medgyessy-kormány éppen a közélet megtisztításának ígéretével került hatalomra, így a Kiss-ügyből csak úgy jöhetett ki választói számára pozitívan, ha a miniszter távozik posztjáról.

Az ügy kapcsán fontos az MSZP szerepe is. Kiss Elemér - Medgyessy Péterhez hasonlóan - nem tagja a pártnak. A szocialistákon belül feszültségeket generált, hogy választási győzelmük ellenére a miniszterelnökön kívül több pártonkívüli is tárcát kapott.

A miniszterelnök számára nehéz döntés volt Kiss Elemér lemondásának elfogadása. Jogi szempontból a kormányfő helyetteséről van szó, aki a Parlamentben is helyettesíti. A választások utáni találgatások kapcsán egyértelmű volt, hogy Kiss Elemér vezeti majd a kancelláriát. Ő volt a Minisztertanács hivatalának első embere a rendszerváltás előtt, majd közigazgatási államtitkári beosztásban vezette a Miniszterelnöki Hivatalt 1994-től 1998-ig. Kovács Lászlóhoz hasonlóan fontos és biztos helye volt a kormányban.

Kiss Elemér utódja, Kiss Péter az MSZP befolyását erősítheti a kormányban. Eddig a miniszterelnök bizalmasai, Kiss Elemér és Draskovics Tibor voltak a legfőbb irányító szerepben a kancellárián. A jelenlegi munkaügyi miniszter kinevezésével erősödik a szocialista párt helyzete. Ezt próbálja ellensúlyozni a kormányfő a Miniszterelnöki Hivatal hatásköreinek csökkentésével, illetve az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásával.

A rendszerváltás óta hatalmon lévő kormányok közül az Antall- és a Horn-kabinetben történtek minisztercserék a leghamarabb. A taxisblokád miatt 7 hónap elteltével távozott posztjáról Rabár Ferenc pénzügyminiszter és Horváth Balázs belügyminiszter. A Horn-kabinet első távozója Békesi László volt. A pénzügyi tárca vezetője 1995. elején mondott le, bő fél éves tevékenységét követően. Az Orbán-kormány idején 2000. elején voltak az első változások, Chikán Attila és Hámori József lemondásával. Medgyessy Péter elődjénél hamarabb kényszerül új minisztert megnevezni.