Az első átalakítások a Medgyessy-kormányban

Kiss Elemér lemondása alkalmat adott Medgyessy Péternek egy kormányátalakításra. Ez egyrészt részben előrehozta a májusi kormányértékelést, másrészt kommunikációs szempontból ellensúlyát képezte a korábbi kancelláriaminiszter körül kialakult helyzetnek. Az eset kapcsán az MSZP újabb pártemberei kerültek be a kormányzatba. Az SZDSZ számára viszont ismét bebizonyosodott, hogy nem tud élni befolyási lehetőségeivel a kormányzati döntéseket illetően.

HÍR: Február 21-én lemondott posztjáról Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Három nap után Medgyessy Péter megnevezte utódját is: a kancellária élére nem az esélyesnek tartott Draskovics Tibor (Medgyessy Péter kabinetfőnöke) került, hanem a foglalkoztatáspolitikai- és munkaügyi miniszter Kiss Péter. A munkaügyi tárcát a jövőben a jelenlegi pénzügyi államtitkár, Burány Sándor vezeti, akinek utódja eddigi posztján feltehetőleg Veres János szocialista képviselő, a költségvetési bizottság alelnöke lesz. A miniszterelnök egyúttal bejelentette, hogy májustól létrehozzák az európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri posztot. Ezt Juhász Endre, Magyarország brüsszeli európai uniós főtárgyalója tölti be.

ELEMZÉS: Kiss Elemér leváltásával megtörtént az első személyi változás a Medgyessy-kormányban, egyszersmind a miniszterelnök kisebbfajta szerkezeti alakítást is végrehajtott. Jellemző módon olyan személyek kerültek miniszteri pozícióba, akik eddig is a kormány tagjai voltak. A cserék felvetik a két kormánypárt viszonyának kérdését is.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kormány fontos tagja, ezért lemondása stratégiai döntés elé állítja a kormányt, illetve a miniszterelnököt. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője 1998 óta miniszteri beosztású. Az Orbán-kabinet alatt a magyar kormányzati rendszer egyre inkább közelített a kancellári típusú végrehajtó szervezethez, ami a miniszterelnök jelentős túlhatalmát jelenti a kormány fölött. Ez megnöveli a MeH, és annak vezetőjének hatáskörét is. A kancelláriaminiszter a kormányfő helyettese politikai értelemben. Feladatai közé tartozik a miniszterelnökhöz kapcsolódó protokolláris és politikai ügyek intézése, a tárcák működésének összehangolása és a jogszabályok előkészítése. A MeH vezetőjének egyszerre kell tudnia megjelenni politikusként és közigazgatási szakemberként.

Kiss Péter kinevezése Draskovics Tibor ellenében azt sejteti, hogy a kormányfő bizalmi embere ellenében került erős pozícióba egy szocialista pártpolitikus. Ugyanakkor Kiss Pétert nem pártja, hanem formálisan a miniszterelnök javasolta - az MSZP utólagos egyetértésével - Kiss Elemér utódjának. Az indoklás szerint az új MeH-vezető elsősorban jó munkaügyi miniszteri teljesítményével nyerte el Medgyessy Péter bizalmát.

Kiss Péter pozícióba kerülése ellenére nem rendelkezik minden jogkörrel, amelyekkel elődje. A közelmúltban megerősödött Draskovics Tibor miniszterelnöki kabinetfőnök pozíciója a MeH-en belül, gyengítve ezzel a kancelláriaminiszter pozícióit is. Hasonló tendencia irányába hat az is, hogy két részleget, a Nagy Sándor vezette területfejlesztési, illetve a Baráth Etele által irányított Nemzeti Fejlesztési Tervért felelős államtitkárságot "kiszervezik" a Miniszterelnöki Hivatal alól. A megszűnés sorsára juthat a Baja Ferenc vezette társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság, mert a kormányfő jelezte: az európai uniós kommunikációval kapcsolatos feladatai csak az EU-népszavazásig tartanak. Baja Ferenc a tervek szerint a március végi MSZP-kongresszus után pártpozícióba kerülhet vissza. Kiss Péter hatásköre így elődjénél kisebb lesz.

A munkaügyi tárca élére Burány Sándor kerül, aki szintén pártpolitikus. A minisztérium az európai uniós csatlakozással kapcsolatban fontos feladatot lát el: a foglalkoztatottság növelése Magyarország lemaradása miatt megoldandó probléma.

A kormányátalakítás másik jelentős dimenziója az EU-ügyek miniszteri posztjának létrehozása. Az év elején az SZDSZ vetette fel az integrációs minisztérium létrehozását, ekkor azonban ezt elvetette Kovács László külügyminiszter és Medgyessy Péter sem tartotta reálisnak. A korrupciós ügy miatt lemondó Kiss Elemér körül kialakult szituáció azonban kínos helyzetbe hozta a kormányzatot. Ennek ellensúlyozására jó alkalomnak látszott egy kisebb mérvű kormányátalakítás és egy új poszt létrehozásának bejelentése. Ezek az ügyek legalább akkora fajsúllyal jelenhetnek meg a médiumokban, mint a volt kancelláriaminiszter körül kialakult botrány. Mivel az integrációs ügyek minisztere csak májusban lép hivatalba, a téma még két hónapig tematizációs lehetőséget is szolgáltat az uniós népszavazás kapcsán a kormány számára. Juhász Endre alkalmasnak látszik az új poszt betöltésére. Juhász az Antall-kormány idején kezdte kormányzati pályafutását, később valamennyi kormány alkalmazta. Előbb Magyarország brüsszeli EU-nagykövete, majd 1998-tól, a tárgyalások megkezdése után uniós főtárgyaló volt. Személye ezért az ellenzék számára is elfogadható.

A kabinetben lezajlott változások felvetik a kormányfő koalíciós pártokhoz viszonyított helyzetét. Kiss Péter és Burány Sándor kinevezésével a kormányban megerősödhet az MSZP. A pártban korábban kifogásolták, hogy sok ember kapott pozíciót, aki a miniszterelnökhöz hasonlóan nem a szocialista párt tagja. A jelenlegi kabinet MSZP által delegált tagjai közül nem párttag Medgyessy Péter, László Csaba, Bárándy Péter és Görgey Gábor sem. A mostani átszervezéssel egy újabb MSZP-vezető került miniszteri bársonyszékbe. Kiss Péter személyében pedig egy olyan fontos posztra került pártpolitikus, amelyet eddig a miniszterelnökhöz közel álló szakember töltött be. Mivel a kancellária hatásköre csökken, ezért nem biztos, hogy az MSZP politikai súlya nagyobb lesz.

A koalíciós kormányzás a pártközi egyeztetésekkel is együtt jár. A kormányfő ezt figyelmen kívül hagyva előzetes konzultáció nélkül jelentette be a módosításokat. Az MSZP és az SZDSZ közötti egyeztetéseket korábban is érte kritika, ezért a közelmúltban Horn Gábor mellé kinevezték Szekeres Imrét a Miniszterelnöki Hivatalba, aki a két párt, illetve a minisztériumok között fog közvetíteni. Ez is bizonyítja, hogy a pártok közötti kommunikáció nem harmonikus. A kisebbik koalíciós partner kifogásolta Medgyessy átszervezéseinek módját, ezt később a kormányfő azzal kompenzálta, hogy ellátogatott a szabad demokraták frakcióülésére és ígéretet tett a hatékonyabb együttműködésre. Az SZDSZ továbbra sem tudja kihasználni azt a lehetőségét, hogy képviselőinek szavazatai nélkül nincs meg a kormánytöbbség. Zsarolási potenciálja ellenére befolyása alacsony. Ezt jelzi az is, hogy a létrejövő uniós miniszteri poszt tekintetében kész helyzet elé állították a pártot. Az SZDSZ elkötelezett EU-párti, szakpolitikusokkal is rendelkezik (Szent-Iványi István, Eörsi Mátyás), ám a három részre oszló integrációs kormányzat - Külügyminisztérium, EU-tájékoztatás a MeH-ben, integrációs miniszteri poszt - közül egyikre sincs befolyása a pártnak.