Új kuratóriumi elnökség a Magyar Televízióban

A rendszerváltozás óta tartó médiaháború tovább zajlik. 1999 után ismét csonka kuratóriumi elnökséget választott az Országgyűlés a Magyar Televízió felügyeletére. Az eset sokban hasonlít a kuratóriumi botrányok kezdetéhez, amikor az akkori két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ nem képviseltette magát a testületben. A mostani folyamat ismét rávilágított a médiatörvény hiányosságaira.

HÍR: Március 3-án a Parlament megválasztotta az MTV kuratóriumi elnökségének kormánypárti és MDF-es tagjait. A Fidesz nem jelölt tagokat, mivel nem tudott megegyezni az MDF-fel, hogy melyik párt hány kurátort jelöljön a négy ellenzéki posztra. A párt részéről Rogán Antal a szavazás előtt indítványozta, hogy csak a kormánypárti jelöltekről szavazzon az Országgyűlés. Mivel javaslata nem kapott többséget, ezért a legnagyobb ellenzéki frakció kivonult az ülésről, törvénytelennek nyilvánítva az eljárást. A törvényhozás a nyolctagú kuratórium hat tagját választotta meg: az MSZP által delegált Czeglédi Lászlót és Farkasné Gábor Alízt, az SZDSZ jelöltjeit: Haraszti Miklóst és Kozák Mártont, valamint az MDF által megnevezett Bakó Lajost és Peták Istvánt. A Fidesz azzal vádolta az MDF-et, hogy politikai egyezséget kötött a kormányoldallal. Szili Katalin házelnök a Fórumot kérte fel, hogy a Fidesz helyett nevezzen meg két újabb jelöltet, hogy kiegészülhessen a kuratórium.

ELEMZÉS: Az MTV médiakuratóriumának megválasztása felveti a médiatörvény hiányosságainak kérdését, illetve a magyar viszonyokban jellemző sérelmi politizálást kormányzat és ellenzék között.

Az 1996-os médiatörvény előírja, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségében - amelyekbe a parlamenti pártok delegálnak tagokat - valamennyi párt képviselőjének helyet kell kapnia. Ez alapján a pártok rászorulnak a kompromisszumra. Más kérdésekben általában hosszas viták után létrejött a megegyezés. Az alkotmánybírák megválasztásához, vagy az Unió követelményei miatt szükséges alkotmánymódosításhoz hozzájárulnak a kormányoldal és az ellenzék pártjai is. A magyar politikában azonban a médiakuratóriumok ügye a legkényesebb kérdések közé tartozik.

A rendszerváltozás után a Magyar Televízió és a Magyar Rádió élére független értelmiségieket - Hankiss Elemért és Gombár Csabát - neveztek ki, hogy biztosított legyen a közmédiumok pártatlansága. Az 1991-es Kónya-dolgozat óta azonban jellemzővé vált a mindenkori kormánypártok törekvése a közszolgálati médiumok irányítására. A médiaháború első időszaka a két elnök leváltására tett kísérletek ideje volt 1993-94-ig. Az 1996-os médiatörvény a pártatlanság jegyében próbálta meg rendezni az MTV és az MR viszonyait. A nehezen megszülető jogszabály a pártok konszenzuskészségét tartotta szem előtt, ám a megegyezés többnyire elmaradt. Jellemző ez az elnökválasztási procedúrákra és a kuratóriumi tagok megválasztására is.
1999. februárjában az akkori ellenzék két erősebb pártja, az MSZP és az SZDSZ nem tudott képviselőket juttatni az MTV kuratóriumi elnökségébe. Az ellenzék számára fenntartott négy helyből ugyanis a MIÉP 2 pozícióra tartott igényt, ami ellentétes volt a mandátumarányokkal. A pártok nem jutottak megegyezésre, Áder János házelnök pedig nem tette fel szavazásra a Parlamenben a szocialisták és a szabaddemokraták jelöltjeit. A létrejövő testületben csak jobboldali pártok (Fidesz, FKgP, MDF, MIÉP) képviseltették magukat. Az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak, a taláros testület döntése szerint alkotmányossági szempontból kisebb problémát jelent a csonka kuratórium, mintha nem jönne létre az elnökség. Pető Iván szabaddemokrata képviselő ezt az érvet hozta fel most is, amivel ellenzékiként még nem értett egyet.

A mostani történések sokban hasonlítanak a 4 évvel ezelőtti eseményekhez. A kormánypártok véleménye szerint az ellenzék pártjai nem tudtak megegyezni egymással a jelölési arányban. Ez a megállapítás igaz 1999-re és 2003-ra is. A különbség annyi, hogy az előző parlamenti ciklusban a MIÉP nem csupán a kormánynak, hanem az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is ellenzéke volt. A mostani szituációban két olyan párt nem tudott egyezségre jutni a 4 kuratóriumi tag megoszlásán, amely 1998 és 2002 között kormánykoalícióban működött együtt. Az MDF 2-2-es megoszlásban szerette volna delegálni az ellenzéki tagokat. A Fidesz ezzel nem értett egyet, mert így voltaképpen kiszorult volna a döntéshozatalból. A kuratóriumi elnökségben hozott kétharmados döntések egy, a Fidesz által felételezett MSZP-SZDSZ-MDF megállapodás értelmében a nagyobbik ellenzéki párt nélkül keresztülvihetők volnának. Ebből a szempontból a Fidesz számára voltaképpen nincs különbség aközött, hogy 2 tagot, vagy egyet sem küldenek a kuratóriumba.

A jelölési eljárás nehézsége miatt az is felvetődött, hogy nem 8, hanem 10 tagú testület alakul, ahol az MSZP-nek és a Fidesznek 3-3, a két kisebbik pártnak 2-2 pozíciója lett volna. A javaslat végül nem került napirendre, bár a Fidesz szempontjából ez sem jelentett volna komoly változást. Különös végkicsengése lehet a folyamatnak, ha végül valamennyi ellenzéki helyet az MDF töltené be. A kuratórium kiegészítésére Szili Katalin már fel is kérte a Fórumot. Ebben az esetben a második legerősebb párt, a Fidesz nem rendelkezne döntési hatáskörrel az MTV ügyeiben - csakúgy, mint az MSZP hasonló pozícióban 1999-2002 között.

A választás körül kialakult helyzet jól tükrözi a magyar politikában jellemző megegyezés-képtelenséget és a sérelmi politizálást. A jelenlegi kormánypártok többek között azzal az ígérettel kerültek hatalomra, hogy helyreállítják a közélet tisztaságát. Ez volt első 100 napos programjukban az utolsó pont, a demokrácia jelszava alatt. Ennek ellenére úgy tűnik, a Fidesz ugyanazzal kénytelen szembenézni, mint 1999-től az MSZP és az SZDSZ. A médiakuratóriumok ügye bizonyos értelmezésben a politikai bosszú kategóriájává vált az utóbbi két ciklusban.

Az eset a Magyar Televízió helyzetének kérdését is felveti. Az MTV-nek több mint fél éve nincs elnöke, a szervezetet a teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök, Ragáts Imre vezeti, miközben két sikertelen elnöki pályázat is lezajlott már, amikor a kuratórium döntése hiúsította meg a vezető megválasztását. A régi kuratórium kiírta a harmadik pályázatot is, ezt azonban feltehetőleg az új testület visszavonja majd. Elsősorban a politika az oka annak, hogy az MTV-nek jelenleg sem elnöke, sem teljes kuratóriumi elnöksége nincs.