SZDSZ: vitatkozó párt, vitatkozó koalíció

Az SZDSZ-ben halmozódnak a konfliktusok. A párt küldöttgyűlése ugyan helyén hagyta Kuncze Gábor elnököt, ám az irányváltást kívánók közül többen is bekerültek a vezetőségbe, a viták tovább folytatódhatnak. A párt koalíciós viszonyai sem országos, sem budapesti szinten nem harmonikusak. A kormánykoalícióban összeütközésekre kerülhet sor az uniós posztok elosztását illetően Medgyessy Péter és az SZDSZ között. A budapesti városvezetés vitája elsősorban a költségvetés körül forog, a megegyezéssel azonban feltehetőleg kevésbé lesz konfliktustelített az együttműködés a szabaddemokraták és a szocialisták között.

HÍR: Március 1-én tisztújító küldöttgyűlést tartott az SZDSZ. Kuncze Gábor elnököt háromnegyedes többséggel választották újra. Ellenfele, Bauer Tamás - az előzetes várakozásánál jobban szerepelve - a voksok 25 százalékát gyűjtötte be. Bauer az ügyvivői testületbe nem került be, de több támogatója ott lesz az SZDSZ legfelső vezetésében. Kuncze Gábor programbeszédében azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a nyilvánosságban folytatott pártvitáknak. Eközben a kormányátalakítás kapcsán március 4-én koalíciós egyeztetést tartott volna az MSZP és az SZDSZ, ám Kuncze Gábor lemondta a találkozót, mert véleménye szerint előre kiszivárgott, milyen tárgyalási ajánlattal érkezett volna pártja az egyeztetésre. A két kormánypárt budapesti koalícióját is feszültségek terhelték, mert nehezen született megegyezés a budapesti költségvetést illetően a BKV támogatása és a metróépítés miatt.

ELEMZÉS: Az SZDSZ körül egyre több vita alakult ki az utóbbi időben. A párt tisztújítása vitákkal volt terhelt, és a két koalíciós párt viszonya sem problémamentes - sem országos, sem fővárosi szinten. A szabad demokratáknak eközben korrupciós vádakkal is szembe kell nézniük.

A küldöttgyűlés előtt tudni lehetett, hogy Kuncze Gábort újraválasztják az SZDSZ élén. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy a kihívó, Bauer Tamás a szavazatok 25 százalékát szerzi meg. Többen bekerültek az ügyvivői testületbe (Fodor Gábor, Gusztos Péter, Ungár Klára) azok közül, akik változást akarnak a pártban. Eközben nem került be az ügyvivők közé a Kuncze-féle irányvonalat támogató Kóródi Mária és Horn Gábor sem. A jelenlegi vezetéssel szembeni csendes elégedetlenséget jelzi az is, hogy sok érvénytelen, üres szavazólap érkezett az elnökválasztásra. A Kuncze-támogatók továbbra is többségben maradtak a legfelső vezetésben, de a viták felerősödhetnek a párt jövőjével kapcsolatban. Az SZDSZ régi problémája, hogy az MSZP árnyékában kevéssé tudja markánsan megjeleníteni a liberális álláspontot. A pártbeli viták is ezt a problémát járják körül. Bauer Tamás indulása annak volt próbája, hogy mekkora az elégedetlenség az SZDSZ-en belül. Mostani helyzetében a pártot komolyan fenyegeti, hogy a legközelebbi választásokon kiesik a Parlamentből, vagy csak az MSZP-vel közös listán képes bejutni a törvényhozásba.

Nem sokkal a Kiss Elemér-ügy lecsengése után az SZDSZ is korrupciós gyanúba keveredett. A párt által vezetett egyik minisztérium, a környezetvédelmi tárca ugyanis egy olyan cégnek adott 64 millió forintos megbízást, amelynek vezetője, Dávid Zoltán korábban részt vett az SZDSZ "A korszakváltás programja" című vitairatának elkészítésében. Kóródi Mária miniszter elhárította a vádat, mondván: a cég szabályos - az idő rövidsége miatt - meghívásos pályázaton nyerte el a minisztérium átalakításáról szóló tanulmány megírására a megrendelést, maga a miniszter pedig megbízott a vállalatban.

Egy másik vitatott pont, hogy az ügyvivői testületbe bekerülő Ungár Klára állami pozícióit (pl. az ÁPV Rt.-ben betöltött felügyelőbizottsági tagságát) Kuncze Gábor erkölcsileg nem tartja összeegyeztethetőnek párttisztségével. Erre Ungár úgy reagált, hogy ha felkérik az "összeférhetetlenség" megszűntetésére, akkor megteszi. Csőzik László viszont ügyvivővé választása után rögtön lemondott a Hungexpo Rt. felügyelőbizottsági tagságáról.

A nyilvánosság előtt zajló belső viták mellett az SZDSZ és az MSZP koalíciós együttműködése sem zökkenőmentes. A szabaddemokraták a kormányátalakítás kapcsán először egyetértésüket fejezték ki Juhász Endre májusi, integrációs miniszterré történő kinevezésével kapcsolatban. Egy nappal később már kifogásolták, hogy Medgyessy Péter előzetes egyeztetés nélkül alakította át a kabinetet. Az európai integrációval összefüggő pozíciókról kívánt koalíciós egyeztetést tartani az SZDSZ partnerével. A pártelnök azonban végül lemondta a megbeszélést, mondván: idő előtt kiszivárgott az SZDSZ álláspontja, ez pedig csökkentette volna alkuképességüket az MSZP-vel szemben. Kuncze Gábor a párt működésére nézve károsnak tartotta, hogy idő előtt kiszivárogtak információk. A régi-új elnök a nyilvánosság előtt folytatott pártviták berekesztését tartja a legfőbb célnak. Ennél is élesebben fogalmazott Magyar Bálint, amikor azt mondta, hogy megveti azokat, akik információk kiszivárogtatásával konflliktusokat gerjesztenek a pártban. A jelek szerint az SZDSZ kommunikációja továbbra sem problémamentes.

A kormánykoalíció mellett nehezen született meg a megegyezés a két párt fővárosi koalíciójában Budapest idei költségvetéséről. Az SZDSZ és az MSZP folyamatos konfliktusokkal terhelt "veszekedős" koalíciót alkot a fővárosban. Az előző ciklusban a hannoveri villamosok megvásárlása kapcsán majdnem szakadásra került sor, majd az októberi önkormányzati választások után csak nagyon nehezen született meg az egyezség a két párt között. A vita tárgyát elsősorban főpolgármester-helyettesi posztok személyi és tartalmi kérdései képezték. Az MSZP nem akarta elfogadni az SZDSZ által delegált Atkári Jánost pénzügyi helyettesként.

Az idei költségvetés kialakítása kapcsán ismét Atkári, illetve a pénzügyek révén lángolt fel a vita. A budapesti büdzsé ügyében - az ellenzék kivonulása mellett - végül koalíciós kompromisszum született. 35 milliárddal növekedett a kiadások összege, így a szocialisták kéréseit részben teljesítve a közgyűlés a BKV támogatására és a 4-es metró építésére újabb összegeket biztosított 2003-ra. Eközben Demszky Gábor kinyilvánította, hogy a metróépítést a kormánynak kell finanszíroznia, ez ügyben konzultált is a miniszterelnökkel. A főpolgármester érvelése szerint a kormány elveszti a 2006-os választásokat, ha nem építi meg a metrót. Az MSZP azonban mindenképpen budapesti szerepvállalást szorgalmaz metróügyben. A fővárosi szocialisták feltehetőleg meg akarják akadályozni, hogy a kormány kizárólagos szerepvállalása mellett épüljön meg a metró, mert ez gyengítheti az ő pozíciójukat is a párton belül.