MSZP: a párt és a kormány helyzete

A tisztújítás előtt álló MSZP-ben egyre inkább tettenérhető az a szándék, hogy a kormány politikája mellett hangsúlyosabban megjelenjen a szocialisták mondanivalója. Ez jelentheti a párhuzamos (olykor különutas) kommunikációt kormány és párt viszonyában, de a szocialisták szándékai szerint a pártpolitika hangsúlyosabb bevitelét a kabinet mindennapjaiba is.

HÍR: Március 29-30-án lesz az MSZP tisztújító kongresszusa. Az elnöki és az elnökhelyettesi poszton nem lesz változás, Kovács Lászlónak és Szili Katalinnak nincsenek kihívói. A két alelnöki posztra Hiller István és Szekeres Imre pályázik a legnagyobb eséllyel, a jelenlegi alelnökök, Lendvai Ildikó és Juhász Ferenc nem indulnak tisztségük megújításáért. A tizenöt fős pártelnökségbe mintegy negyvenen szeretnének bekerülni. A jelenlegi választmányi elnök, Jánosi György pártpozíciója sem biztos, neki Botka Lászlóval kell megmérkőznie a posztért.

ELEMZÉS: A nagyobbik kormánypártban a legfelsőbb szinten nem lesznek változások, a pártelnök pozíciója - a 2004-es kongresszusig - megkérdőjelezhetetlen. A párt tisztújítása több kormánytag jövőjét is befolyásolhatja. A pártbeli változások, a személyi kérdések a kormány májusi esetleges újabb átalakításával is összefüggésben vannak.

Az MSZP 2002-ben két választást is megnyert. Az országgyűlési választási győzelem kormányzati hatalomba emelte a pártot, míg az őszi önkormányzati voksolás eredményeképpen a helyhatóságokban kerültek vezető pozíciókba a szocialisták. Egy párt sikerességének legfőbb fokmérője a választási győzelem vagy vereség, így Kovács László pártelnök pozíciója már hónapokkal a kongresszus előtt megkérdőjelezhetetlennek tűnt. A pártvezetés célja deklaráltan az, hogy modern, szociáldemokrata erővé váljon az MSZP. Az átalakítás megkezdését a szocialisták Kovács Lászlóval képzelik el, 2004-ben azonban már - a jelenlegi elnök szerint is - megtörténhet a váltás a párt élén. Kovács azonban a kommunikációban inkább külügyminiszterként, mintsem pártelnökként jelenik meg. A párt második embere Szili Katalin, akivel sokan el tudják képzelni a megújuló, szociáldemokrata erőként politizáló MSZP-t.
Jövőre a jelek szerint új elnököt választ a párt. Az esélyesek között emlegetik Juhász Ferenc alelnököt, aki azonban a pártban idén nem vállal vezető tisztséget, inkább honvédelmi miniszteri teendőire koncentrál. Juhász kormánytagként hatásosabban politizálhat, a kabinet a médiában is hangsúlyosabban jelenik meg, mint a párt. Kormányzati posztja ugyanakkor kockázatokat is magában rejt. Honvédelmi miniszterként gyakran konfrontálódik az ellenzékkel a NATO-vállalások, a légtérátengedés vagy éppen a professzionális hadsereg létrehozása okán. Az iraki konfliktus feltehetőleg sok szerepelési lehetőséget biztosít számára a továbbiakban is. A lehetséges konfliktusok azonban árthatnak politikusi megítélésének, míg pártügyekben kevesebb alkalma lesz állást foglalni. Mindezek ellenére Juhász Ferencet többen tartják esélyesnek arra, hogy a következő választásokon a párt miniszterelnök-jelöltje legyen.

A másik jelenlegi alelnök, Lendvai Ildikó elsősorban frakcióvezetőként politizált eddig is. Ezen pozíciójánál fogva az elnökségnek automatikusan tagja lesz. Lendvai a jelölőbizottság elnökeként is beleszólhat a párt személyi változásainak alakulásába.

Az új alelnökök közül a közvélemény számára Hiller István meglepetés lehet. Az oktatási tárca államtitkára szakmai ügyekben intenzív kommunikációt folytat. Pártügyekben ritkán nyilvánult meg eddig, ám alelnökké válásával elősegítheti az MSZP szociáldemokrata politizálását. Egyszerre fog fontos pozíciót betöltetni a pártban és a kormányzatban is. Hillert Kovács László pártelnök is támogatja, az államtitkárt bízták meg a szocialdamokrata program előkészítésével is. Szekeres Imre a kormányváltás óta fokozatosan került egyre erősebb pozícióba. 1994-98 között a kormánypárt frakcióvezetője volt, a választási vereség után azonban ellenzékben nem kapott komoly szerepet. A 2002-es kormányváltást követően visszatért. Államtitkárként a koalíciós egyeztetésért felel a Miniszterelnöki Hivatalban. Az alelnöki poszton pártbeli helye is erősebbé válik.

Az MSZP vezetésében különös helyzetben vannak a kormánytagok. Jánosi György gyermek, ifjúsági- és sportminiszter az országos választmány elnöke. Időről időre felröppennek hírek esetleges távozásáról - mindkét poszton. Ha nem tudja megtartani helyét a választmányban, az a tárca éléről való távozását is eredményezheti. Ugyanakkor esélyes a kulturális miniszteri pozícióra is, amennyiben Görgey Gábor a közeljövőben kilép a kormányból. Erre a posztra esélyesnek tartják Lendvai Ildikót is. Jánosi György politikai ereje a kongresszus után meggyengülhet a pártban és a kormányban is. Ha azonban választmányi elnökként megmarad posztján, akkor a kabinetben is a párt egyik erős képviselője lehet. Kulturális miniszterként politikai profiljához jobban illő területet felügyelhetne.

Összességében nem válik el a kormánypolitikus és a pártpolitikus pozíciója az MSZP-n belül, Kiss Elemér lemondásával és Kiss Péter előrelépésével a szocialisták növelni próbálták befolyásukat a pártonkívüli miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetjében. Ez jó alap lehet arra, hogy az MSZP ereje a kormányban is megmutatkozzék. Ennek ellenére folyamatosan az látható, hogy pártként nem tudják megjeleníteni a kormánypolitikát, míg a kormányban kevés hangsúlyt kap a párt. A "kormánypárt" fogalmát nézve a kabinet és a párt folyamatos küzdelmét láthatjuk. A kormányban az erős MSZP-sek pozíciója nem tűnik megingathatatlannak (pl. Jánosi Györgyé), a pártvezetésből viszont visszaszorulóban vannak a miniszterek. Többen közülük nem tagjai az MSZP-nek - pl. László Csaba - , vagy a tisztújítás után nem vállalnak pártpozíciót (pl. Juhász Ferenc).