Medgyessy Péter országértékelő beszéde (3. rész)

2004-03-11

2004. február 16-án, az Országgyűlés ülésszakának nyitányán Medgyessy Péter miniszterelnök másodszor tartott országértékelő beszédet. A kormányfő a kabinet politikájának középpontjába az esélyteremtést állította. Szólt az eddigi intézkedések miatti gazdasági nehézségekről, ugyanakkor szükségesnek nevezte a 2002-ben, a 100 napos programmal megvalósított intézkedéseket. A 2004-es esztendőről szólva Medgyessy Péter négy programot hirdetett meg: az Európa-terv kiteljesítését, útfejlesztési beruházásokat, esélyteremtő oktatást és az egészségügy reformját. Hangsúlyozta, hogy a modern európai köztársasági érdekében ezeken felül egy új, békésebb politikai stílusra is szükség van. Medgyessy Péter három politikai javaslattal is előállt: felvetette, hogy a parlamenti pártok közös listát állítsanak a júniusi európai parlamenti (EP) választáson, közvetlen köztárasági elnök-választást kezdeményezett 2005-re, az eddigi 386 fős Parlamentet pedig 250 fősre csökkentené 2006-tól.


2004. február 16-án, az Országgyűlés ülésszakának nyitányán Medgyessy Péter miniszterelnök másodszor tartott országértékelő beszédet. A kormányfő a kabinet politikájának középpontjába az esélyteremtést állította. Szólt az eddigi intézkedések miatti gazdasági nehézségekről, ugyanakkor szükségesnek nevezte a 2002-ben, a 100 napos programmal megvalósított intézkedéseket. A 2004-es esztendőről szólva Medgyessy Péter négy programot hirdetett meg: az Európa-terv kiteljesítését, útfejlesztési beruházásokat, esélyteremtő oktatást és az egészségügy reformját. Hangsúlyozta, hogy a modern európai köztársasági érdekében ezeken felül egy új, békésebb politikai stílusra is szükség van. Medgyessy Péter három politikai javaslattal is előállt: felvetette, hogy a parlamenti pártok közös listát állítsanak a júniusi európai parlamenti (EP) választáson, közvetlen köztárasági elnök-választást kezdeményezett 2005-re, az eddigi 386 fős Parlamentet pedig 250 fősre csökkentené 2006-tól. A parlamenti frakciók részéről Áder János, a Fidesz-MPSZ parlamenti képviselőcsoportjának vezetője nem reagált a miniszterelnök politikai felvetéseire. Az ellenzéki politikus hozzászólása elején az Élet és Irodalom című hetilap egyik írását idézve elmondta: a miniszterelnök úgy áll ország-világ előtt, mint "egy rakás szerencsétlenség". Áder János szerint a kormányfő csupán üres, fedezet nélküli ígéreteket fogalmazott meg. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke szerint beszélni kell Medgyessy Péter közös EP-listáról tett javaslatáról, már csak azért is, mert azt a miniszterelnök mondta. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy véli, Medgyessy Péter beszéde a nyolcvanas évek közepét idézte, amikor a szocializmus leszálló ágban volt, azonban a politikusok optimisták voltak. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök érdekes ötletnek nevezte a közös EP-listára tett javaslatot, amennyiben az ellenzék hajlandó rá, az SZDSZ sem fogja megakadályozni azt. A szabaddemokrata politikus bírálta Áder Jánost, amiért Medgyessy Péter beszédétől függetlenül reagálásában az előre megírt szöveget olvasta fel.

Összefoglalás:
Kritikus vélemények Medgyessy Péter évértékelő beszédében elhangzott javaslatairól:

- Medgyessy Péter arra tett javaslatot, hogy az első európai parlamenti választáson a képviselőket az emberek ne szabadon válasszák;

- Az országértékelő beszéd óta tudjuk, hogy Medgyessy nincs tekintettel az 1989-ben fáradságos munkával összehozott és alapvetően ma is működőképes jogszabályrendszerre;

- Medgyessy Péter antidemokratikus javaslatával lejáratta Magyarországot az uniós csatlakozás előtt;- Ha van a javaslatnak következménye, akkor Medgyessy Péter már bukott miniszterelnök;

- A közös listára tett javaslata hazafias népfrontos, posztkommunista mentalitású, amely mellesleg az EP-választáson a MIÉP-nek kedvezhet;

- Profi politikusként alaposan elő kellett volna készítenie javaslatait, mert így belpolitikailag kontraproduktívvá válnak;

- Az MSZP vezérkara eddig nem közölte a kormányfővel, hogy butaságot követett el;

- Komolytalan az egész javaslat, mert ha mindenről megkérdeznék a népet, akkor Medgyessy Péter a közvélemény kutatási adatok szerint már nem lenne miniszterelnök;

-
Mivel sem a közös listáról, sem pedig az alkotmánymódosítást igénylő kérdésekről népszavazást tartani nem lehet, így marad a tudatos populizmus gyanúja, és/vagy a vereségtől való félelem;- Medgyessy Péter a pozíciója erősítését szolgáló rövid távú előnyökért szinte bármire képes;

- A kormányfő, hogy lélegzetvételnyi időhöz jusson, közjogi indítványaival újabb területre terjesztette ki a populizmust;

- A miniszterelnök a minél több mandátum megszerzése érdekében mindent kész megtenni;

- Romló gazdasági körülmények között időnként megnyugtatónak szánt beszédeket mond, többnyire elkésve és erőtlen argumentációval reagál;

- A miniszterelnök határozatlan, zavart, jövőkép nélküli politikus;

- Aki komolyan veszi és tiszteli az alkotmányt, az rövid távú népszerűségért nem játszik vele, hanem inkább az ország felgyülemlett gazdasági és szociális problémáira koncentrál;

- A nép segítségét kérte kétségbeejtő helyzetében a tanácstalan kormányfő;

- Medgyessy Péter gondolhatta volna, hogy nem lesz közös nemzeti álláspont még azokban a stratégiai ügyekben sem, amelyekben pedig a felek elképzelése nem áll messze egymástól.


Pozitív vélemények Medgyessy Péter évértékelő beszédében elhangzott javaslatairól:

- Medgyessy Péter két hatásos fegyvere: a meghökkentő javaslatok keltette meglepetés, és a figyelem elterelése a gazdasági problémákról;

- A miniszterelnök javaslataival új kommunikációs mezőt nyitott, ezzel is jelezve, hogy a kompromisszumképtelen pártok már régen lejáratták a parlamenti demokráciát;

- A kormányfő országértékelő beszédével a politikai hátországában is megrendült pozícióját akarta megszilárdítani, és a pártharcoktól megundorodott, nyugalomra vágyó közvélemény előtt a békesség embereként léphetett fel;

- Közjogi javaslataival Medgyessy aktívnak és harcrakésznek mutatkozott;

- A kormányfő átvette a kezdeményezést, országértékelő beszéde óta ő diktálja a politikai napirendet.


Egyéb vélemények:

- A közös lista ötletével Medgyessy Péter megkezdte a felkészülést az EP-választás várható kudarcának feldolgozására, bár a gyenge választási szereplés legitimációs válságot nem okoz;

- A miniszterelnök egyik meglepetést kelti a másik után, zavarba hozva ellenzéket és kormányoldalt;

- Medgyessy szorult helyzetében hozta elő javaslatit, amelyekkel tematizálni akart;

- Medgyessy mintha minden mindegy alapon lendült volna támadásba, nem várta meg, hogy a párt kihátráljon mögüle, inkább előremenekült;

- A Medgyessy-Orbán találkozó a februári országértékelő beszédben meghirdetett, a gazdasági problémákat másodsorba szorító PR-hadjárat újabb állomása volt;

-Az MSZP a médiakormányzás módszereit leste el a Fidesztől;

- A miniszterelnök javaslataival jelentős politikai és személyes kockázatot vállalt.

Kritikus vélemények Medgyessy Péter évértékelő beszédében elhangzott javaslatairól:

- Medgyessy Péter arra tett javaslatot, hogy az első európai parlamenti választáson a képviselőket az emberek ne szabadon válasszák;

- Az országértékelő beszéd óta tudjuk, hogy Medgyessy nincs tekintettel az 1989-ben fáradságos munkával összehozott és alapvetően ma is működőképes jogszabályrendszerre;

- Medgyessy Péter antidemokratikus javaslatával lejáratta Magyarországot az uniós csatlakozás előtt;- Ha van a javaslatnak következménye, akkor Medgyessy Péter már bukott miniszterelnök;

- A közös listára tett javaslata hazafias népfrontos, posztkommunista mentalitású, amely mellesleg az EP-választáson a MIÉP-nek kedvezhet;

- Profi politikusként alaposan elő kellett volna készítenie javaslatait, mert így belpolitikailag kontraproduktívvá válnak;

- Az MSZP vezérkara eddig nem közölte a kormányfővel, hogy butaságot követett el;

- Komolytalan az egész javaslat, mert ha mindenről megkérdeznék a népet, akkor Medgyessy Péter a közvélemény kutatási adatok szerint már nem lenne miniszterelnök;

-
Mivel sem a közös listáról, sem pedig az alkotmánymódosítást igénylő kérdésekről népszavazást tartani nem lehet, így marad a tudatos populizmus gyanúja, és/vagy a vereségtől való félelem;- Medgyessy Péter a pozíciója erősítését szolgáló rövid távú előnyökért szinte bármire képes;

- A kormányfő, hogy lélegzetvételnyi időhöz jusson, közjogi indítványaival újabb területre terjesztette ki a populizmust;

- A miniszterelnök a minél több mandátum megszerzése érdekében mindent kész megtenni;

- Romló gazdasági körülmények között időnként megnyugtatónak szánt beszédeket mond, többnyire elkésve és erőtlen argumentációval reagál;

- A miniszterelnök határozatlan, zavart, jövőkép nélküli politikus;

- Aki komolyan veszi és tiszteli az alkotmányt, az rövid távú népszerűségért nem játszik vele, hanem inkább az ország felgyülemlett gazdasági és szociális problémáira koncentrál;

- A nép segítségét kérte kétségbeejtő helyzetében a tanácstalan kormányfő;

- Medgyessy Péter gondolhatta volna, hogy nem lesz közös nemzeti álláspont még azokban a stratégiai ügyekben sem, amelyekben pedig a felek elképzelése nem áll messze egymástól.


Pozitív vélemények Medgyessy Péter évértékelő beszédében elhangzott javaslatairól:

- Medgyessy Péter két hatásos fegyvere: a meghökkentő javaslatok keltette meglepetés, és a figyelem elterelése a gazdasági problémákról;

- A miniszterelnök javaslataival új kommunikációs mezőt nyitott, ezzel is jelezve, hogy a kompromisszumképtelen pártok már régen lejáratták a parlamenti demokráciát;

- A kormányfő országértékelő beszédével a politikai hátországában is megrendült pozícióját akarta megszilárdítani, és a pártharcoktól megundorodott, nyugalomra vágyó közvélemény előtt a békesség embereként léphetett fel;

- Közjogi javaslataival Medgyessy aktívnak és harcrakésznek mutatkozott;

- A kormányfő átvette a kezdeményezést, országértékelő beszéde óta ő diktálja a politikai napirendet.


Egyéb vélemények:

- A közös lista ötletével Medgyessy Péter megkezdte a felkészülést az EP-választás várható kudarcának feldolgozására, bár a gyenge választási szereplés legitimációs válságot nem okoz;

- A miniszterelnök egyik meglepetést kelti a másik után, zavarba hozva ellenzéket és kormányoldalt;

- Medgyessy szorult helyzetében hozta elő javaslatit, amelyekkel tematizálni akart;

- Medgyessy mintha minden mindegy alapon lendült volna támadásba, nem várta meg, hogy a párt kihátráljon mögüle, inkább előremenekült;

- A Medgyessy-Orbán találkozó a februári országértékelő beszédben meghirdetett, a gazdasági problémákat másodsorba szorító PR-hadjárat újabb állomása volt;

-Az MSZP a médiakormányzás módszereit leste el a Fidesztől;

- A miniszterelnök javaslataival jelentős politikai és személyes kockázatot vállalt.


Fricz Tamás (Egy következmények nélküli ország, Magyar Nemzet, 2004. február 28.)

"Medgyessy Péter minden figyelmeztetés ellenére az éves országértékelő - tehát egyik legfontosabb súlyú - beszédében arra tett javaslatot, hogy Magyarország első európai parlamenti választásán a parlamenti pártok közös listán induljanak, azaz az embereket rögtön a belépés után fosszuk meg attól a lehetőségtől, hogy EU-tagként szabadon válasszanak.

Medgyessy Péter javaslatát az Európai Unió mind jobboldali, mind baloldali politikusai megdöbbenéssel fogadták, s úgy utasították vissza a leghatározottabban, hogy közben még gúnyolódtak, majdhogynem kacagtak a javaslaton. Medgyessy Péter ezzel a velejéig antidemokratikus javaslatával lejáratta Magyarországot az EU előtt, ráadásul a legrosszabb pillanatban, a belépés előtt.

Következtetés: ha Magyarország nem következmények nélküli ország, akkor Medgyessy Péter miniszterelnök már bukott miniszterelnök. Pro forma természetesen még nem az, de tartalmilag egy egészséges gondolkodású demokratikus politikai életben már bukott miniszterelnöknek tekinthető.

[...] Vim van Welzen, az Európai Néppárt alelnöke igen keményen nyilatkozott a javaslatról, s érvelését a magaménak érzem. Ő ugyanis a lényegre tapintott: azt mondta, hogy Medgyessy javaslata az európai demokratikus szellemiség és norma teljes félreértése, s érthetetlen, hogy Magyarország miniszterelnöke még 15 évvel a rendszerváltás után sem érti az európai politikai kultúra alapvető elemeit. Másfelől azt is mondta, hogy emögött a kommunista gondolkodásmódot, attitűdöt véli felfedezni, mely képtelen arra, hogy elsajátítsa a politikai versenyszellemet, s újra és újra az emberek feletti alkudozásban, manipulációban, önkényes hatalmi játékokban véli megtalálni a megoldást a problémákra.

[...] Medgyessy Péter közös listára tett hazafias népfrontos javaslata megdöbbentő felbugyogása volt a posztkommunista mentalitásnak, annak a gondolkodásmódnak, amelyből kiderült, annak ellenére sem értett meg semmit a demokrácia európai gyakorlatából, hogy közben immáron tizenöt éven át jelen lehetett benne, sőt, az Isten azt is megadta neki, hogy uniós politikusokkal parolázhatott, és megírt beszédekben állandóan az európai értékekről papolhatott.

[...] Ha ugyanis egy politikus egy ilyen, elképesztő javaslattal áll elő, mint ő, akkor azt igen alaposan elő kellett volna készítenie, és hosszas előzetes tárgyalásokat kellett volna folytatnia az MSZP vezetőivel, a koalíciós partnerrel, s ne adj&

39;89-es alkotmányt, és mindig is alkudozó-korporatív megoldásokkal kiegészített, félelnöki rendszerben gondolkodott. Ám a szocialisták közt egy darabig erősen munkált a bizonyítási vágy, hogy vannak olyan jó demokraták, mint bárki más. Így még 1994-ben az ellenzéki lehetőségeket megszilárdító új házszabályt fogadott el az Országgyűlés, és egészen a parlamenti ciklus utolsó időszakáig a hetvenkét százalékos többség jobbára tiszteletben tartotta a parlamentáris berendezkedést.

[...] Amint fény derült a költségvetés hiányára, nyomban meglátszott, mennyire tökéletlen az MSZP kormányzási képessége. Így azután az önkormányzati választásokon még jókora vereséget szenvedett jobboldal hamarjában óriási előnyt szerzett a népszerűségi listákon. A jóléti programjával súlyos és tartós költségvetési gondokat okozó, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetőségét csorbító Medgyessy Péter, hogy lélegzetvételnyi időhöz jusson, közjogi indítványaival újabb területre terjesztette ki a populizmus érvényét. A miniszterelnök ezzel egy darabig magához ragadta a kezdeményezést, elterelte a sajtó figyelmét az egyidejűleg elfogadott költségvetési megszorításokról. A kormányfő egyetlen huszárvágással megszilárdítani remélhette a politikai hátországában is megrendült pozícióját. Végül, ami számára talán a legfontosabb lehetett: a pártharcoktól megundorodott, nyugalomra vágyó közvélemény előtt a békesség embereként léphetett fel.

[...] Ám az indítványoknak akadnak más, népszerű elemei is. Az államfői jogkör kibővítése nélkül a közvetlen elnökválasztás első látásra nem borítja fel az alkotmányos alapszerkezetet. Ám elég körülnézni térségünkben, hogy világos legyen: ez a változtatás mennyire kedvezne a karizmatikus vezér személyére épített populista politikának. A közvetlen elnökválasztás még inkább érzelmi alapon történő szavazói döntés, mint a képviselő-választás.

[...] A kisebb Országgyűlés - egyébként indokolt - igénye régi vesszőparipája az antiparlamentáris érzelmeket meglovagolni törekvő pártoknak. Megvalósítása nem annyira a képviselők önérdekén, hanem a választási rendszer átalakításának nehézségein bukott el eddig minden esetben. A választási szisztéma ugyanis egyáltalán nem technikai jellegű és könnyen módosítható szabályok összessége. Megoldásai alapvetően meghatározzák nem csupán a különböző pártok választási esélyeit, hanem az ország politikai szerkezetét is.

[...] Medgyessy Péter most egy időre meghatározta a közbeszédet. Sőt, ha az európai uniós választások napjára népszavazást tudna kitűzetni, alighanem elmondhatná: a szocialisták ugyan alulmaradtak a voksoláson, de lám, a pártonkívüli miniszterelnök indítványát a nép túlnyomó többsége támogatta. Ám a közjogi témák aligha kötik le tartósan a közvélemény figyelmét. Az euró bevezetésére tavaly nyáron tett, részben hasonlóan figyelemelterelő manőverével egyezően, a kormányfő sikere könnyen rövid életű lehet. A miniszterelnök javaslataival jelentős politikai és személyes kockázatot vállalt.

[...] Így Medgyessy Péter indítványával nemcsak szétzilálná az eddig működőképesnek bizonyult alkotmányos berendezkedést, hanem a sorsdöntő 2006-os szavazások előtt, jövőre kapna még egy választási kampányt. Pedig többek közt eddig éppen azért nem kormányozhatott nyugodtan, és kényszerült folyton népbarát bejelentésekre, mert állandóan figyelnie kellett tábora népszerűségének alakulására. A közvetlen elnökválasztás esélyei nagyban kiszámíthatatlanok, mégis a szocialisták örökös előremenekülésükkel egymás után veszíthetik el a parlamenti választás esetén biztosnak látszó államfői hivatalt és az országgyűlési voksolásokat.

[...] A menesztése lehetőségétől megrettenő miniszterelnök most éppen arra az intézményre terjesztette ki a populista megfontolások hatókörét, amelynek szabályozása pontosan ezt kívánta kizárni. A köztársasági elnök hazánkban nem a hatalomgyakorlás hétköznapjaiban, hanem az alkotmányosság megőrzésében jut jelentékeny feladatokhoz. Rendesen jobbára alkotmánytechnikai teendőket teljesít."

Mészáros Tamás (Szemtől szemben, Népszava, 2004. március 6.)

"Mint az persze várható volt, az Orbán-Medgyessy találkozó után nemcsak a Fidesz környékéről, de a politikai elemzők közül is többen úgy fogalmaztak, hogy a kormányfő mintegy tőrbecsalta elődjét, amikor a zártkörű eszmecsere helyett váratlanul a sajtó nyilvánossága elé invitálta.

[...] Ha ezt a stiklit Orbán csinálta volna Medgyessyvel, bizony felzúdultak volna mindazok, akik most bagatellizálni próbálják a történteket.

[...] A tanulságok sokkal figyelemreméltóbbak annál, hogysem megragadjunk akár a »csapdaállítás« problematikájánál, akár csupán azt vizsgáljuk, mi volt a tárgyalás kézzelfogható eredménye. Mert aligha kétséges, hogy a felvetett konkrétumok jórészt megbeszélhetők lettek volna szokványosabb keretek között - mondjuk a gyógyszer-áfa csökkentésének lehetősége szakmai szinten is megvitatható. Az Orbán-Medgyessy duellum tétje természetesen mindkét részről a kommunikációban rejlett.

[...] Medgyessyé a hálátlanabb lecke. Romló gazdasági körülmények között időnként megnyugtatónak szánt beszédeket mond; többnyire elkésve és erőtlen argumentációval reagál, s olykor - mint például augusztus 19-én - katasztrofálisan félreérti az alkalom diktálta feladatot. Bejelentései többnyire kidolgozatlanok, ötletszerűek, ráadásul maga is hamar megfeledkezik róluk. Lassan kialakul egy kevéssé lelkesítő benyomás: a miniszterelnök határozatlan, zavart, jövőkép nélküli politikus.

Következésképp a ciklusfelezőhöz, no meg az európai képviselőválasztáshoz közeledve, Medgyessynek a szó szoros értelmében létérdeke, hogy változtasson a stílusán.
Ha nem lép ki ismert passzivitásából, némileg rezignált és kelletlen nyilatkozatainak modorából, akkor vállalhatatlanul lerontja a koalíció 2006-os választási esélyeit. Saját táborából kapott bírálatai is okkal vetik fel persze, hogy ez nem csupán stílus avagy hangvétel kérdése; nem elég határozottnak látszani, annak is kell lenni, ami koncepcionális politikai elszántság nélkül nem megy.[...] A közjogi javaslatok kétes, de hatásos sziporkája ehhez adott fogódzót; Medgyessy kijött a homályból, és mindenesetre aktívnak, energizáltnak, harcrakésznek mutatkozott. Hogy a látványos kitörés mögött mennyi a hosszabb távra felhasználható muníció, az nagy kérdés. Egyelőre a figyelemkeltés stádiumában van: Orbán "beugratása" ugyanezt a célt szolgálta. Megmutatta, hogy nem fél tőle, sőt: elébemegy a személyes vitáknak. Felveszi azt a kesztyűt, amelyet Orbán oda sem dobott. A parlamentet negligáló ellenzéki vezetőt rákényszeríti, hogy igenis a parlament falai között és a nyilvánosság előtt nézzen vele szembe.

[...] Dehát a tréningmódszereken lehet változtatni. Orbánnak fel kell készülnie a közelharcra, mert ezentúl nem fogja tudni elkerülni, viszont ezen a terepen komoly problémái vannak. Medgyessy ezzel szemben, mégha a helyzeti előny kihasználásával is, de nagy előrelépést tett - legalábbis önmagához képest."

Bauer Tamás (Medgyessy és a pártpaktumok, Népszava, 2004. március 8.)

"»A pártpaktumok ideje ... lejárt« - érvelt közjogi javaslatai mellett Medgyessy Péter a Népszavában megjelent interjújában. Kiragadva ezt a mondatot, az emberben felmerül a kérdés: vajon mely pártpaktumra gondolt Medgyessy? Vajon arra-e, amelyet 2002-ben kötött az MSZP és az SZDSZ, s amelynek révén miniszterelnök lett. Elvégre ő is két párt megállapodása révén került miniszterelnöki pozíciójába.

[...] Jó lenne, ha a miniszterelnök tudatában lenne: a »pártpaktumok« a választók által képviseletükkel megbízott politikai szervezetek megállapodásai, amilyenek nélkül demokratikus rendszer nem működhet.

[...] Torgyán Józseftől az utóbbit senki sem várta - Medgyessy Pétertől annál inkább. Rá korábban mint hozzáértő gazdasági szakemberre tekintett a közvélemény, akitől azt várhatta, hogy reális politikát folytat. Ehelyett megalapozatlan ígéretekkel vívta a 2002-es választási kampányt, s az ígéreteket éppen múltja tette hihetővé a választók számára.

[...] Aki egyszer is figyelemmel kísérte a társadalmat végletesen megosztó francia, lengyel vagy szlovák elnökválasztási kampányt, nem gondolhatja Medgyessyvel együtt, hogy »a közvetlenül választott köztársasági elnök jobban tudja képviselni a nemzet egységét«. Olyan köztársasági elnöknek, akinek a demokratikus működés fölötti őrködés a feladata, s mégis az egyik oldal jelöltjeként kerül tisztségébe, fölöttébb nehéz elérnie, hogy tisztségéből következő politikai lépéseit ne valamely oldal politikai képviseleteként fogják el.

[...] Aki komolyan veszi a nemzeti összefogást, annak éppen az Alkotmányt, a demokratikus politikai közösségnek ezt a kötőanyagát nem szabad rövid távú népszerűségi szempontok szolgálatában megkérdőjeleznie. Medgyessy Péter mégis erre szánta el magát. Mindezt ahelyett teszi, hogy ütőképes megoldást kínálna az ország felgyülemlett gazdasági és szociális problémáira.

[...] Szerinte a nép mögötte áll, »a javaslatok valóban nem a pártok érdekeiből indulnak ki, ezért érthető, hogy a pártoknak szükségük van egy kis gondolkodási időre«, s előbb-utóbb megfontolják javaslatait. Ha pedig nem, hát a néphez fellebbez, és népszavazást kezdeményez. Márpedig Magyarország demokratikus intézményrendszere az 1848-49-es áprilisi törvények és trónfosztás óta parlamenti döntések, ha tetszik pártalkuk keretében alakul ki, melyek mögött rendre széles népakarat áll. Ekképpen jött létre az 1989-90-es köztársasági alkotmány is, melynek tekintélyét Medgyessy most megkérdőjelezi."

Para-Kovács Imre (Egész népemet fogom, Magyar Hírlap, 2004. március 8.)

"A miniszterelnök két megmaradt ötlete, miszerint legyen kisebb a parlament, és válasszunk közvetlenül köztársasági elnököt, minden bizonnyal mostanában keletkezett, hiszen az MSZP első kormányzása idején, amikor a többség kicsit nagyobb mozgásteret engedett, nagyobb eséllyel dobhatták volna be a köztudatba.

[...] A néphez fordul tehát, ami részben istenadta, részben pedig ezerfejű, de legalább nem Kuncze Gábor. A nép még sohasem röhögte ki hangosan a miniszterelnök javaslatait, mindig akadtak köztük olyanok, akik hajlandóak voltak érdemben foglalkozni a felvetésekkel, ráadásul a nép nem is szerepelhet a televízióban, mert mire odaér, már mindig csak egyén, akikkel viszont semmi dolga sincs a legfőbb hivatal viselőjének.

[...] A néphez fordulós régi magyar tánc, általában kétségbeejtő helyzetben alkalmazzák tanácstalan politikusok. Medgyessy most ezzel próbálkozik."

Tanács István
(Nemzeti minimum, Népszabadság, 2004. március 2.)

"A miniszterelnök egyik meglepetést kelti a másik után, zavarba hozva ellenzéket és kormányoldalt. Az országértékelő beszédben elindult közjogi ötletroham mindinkább elburjánzik. Mire egy ötletet közös erővel kivégeznek, kettő támad helyette. A közös európai listáról azt is mondják, hogy megütközést és ellenérzést keltett Európa-szerte, meg azt is (bár mások), hogy jogilag tulajdonképpen semmi akadálya.

[...] Ám ha egy csekély részvételi arányú EP-választáson az esetleges ellenzéki győzelem azt jelentené - ahogyan Orbánék sulykolják már hónapok óta -, hogy a lakosság valójában a kormányzásról mond véleményt, akkor mit jelentene az, ha egy csekély részvételi arányú véleménynyilvánító népszavazáson a többség a közös listaállítást támogatná? Akkor a nép az ellenzékről mondana véleményt? Így relativizálódik, veszti el súlyát és értékét egy kompromisszumkészebb poltizálásra vágyó társadalom szemében a rendszerváltozás eddig legmaradandóbb alkotása, az alkotmányos intézményrendszer. Az értékvesztés és a relativizálódás ördögét nem lehet az Alkotmány írott szövegével hadonászva elűzni, ahogyan Orbán Viktor próbálkozott vele tegnap. A közjogi intézményrendszer ugyanis - a legjobb is! - csak annyit ér, amennyire működni engedik. Mire Medgyessy az országértékelő beszédében megtette meglepő javaslatait, akkorra nyilvánvaló válhatott számára, hogy nem lesz közös nemzeti álláspont még azokban a stratégiai ügyekben sem, amelyekben pedig a felek elképzelése nem áll messze egymástól.

[...] Kétségtelen, hogy nem volt túl udvarias gesztus a nyilvános tárgyalás meglepetésszerű felvezetése, és a nemzeti lobbitanács váratlan ötlete. Ám alapvetően abban is a nemzeti minimumról, a másutt is említett fontos kérdések összehangolt képviseletéről volt szó. Talán joggal lehetett attól tartani, hogy Orbán esetleg úgy kommentálná később a zárt ajtók mögött elhangzottakat, ahogyan az ő kampányérdekeinek megfelel. De a váratlan fordulat így eleve lehetetlenné tett egy bizalmasabb eszmecserét.

[...] Az Alkotmányban sehol sincs szó szerint leírva, hogy a demokrácia nem-csak a részérdekek küzdelméről, hanem a hosszú távú, fontos kérdésekben a megegyezésről is szól. Az alaptörvénynek nemcsak betűje, hanem szelleme is van; s ezt ma másmilyennek érzékeli a társadalom, mint a pártok. Azt lehet mondani, hogy a miniszterelnök a javaslataival új kommunikációs mezőt nyitott, ahonnét jobban látszik, hogy a pártok a kompromisszumképtelen magatartásukkal sajnos már régen lejáratják a parlamenti demokráciát."

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695