Kiskocsi, násztánc, takaró - elemzés a miniszterelnök és a pártelnökök találkozójáról

2005-02-09

Az egyeztetés tehát inkább a nyilvánosságnak, mint a valódi kompromisszumokról szólt. A magyar belpolitikai viszonyok mellett azonban az összehozott találkozó is jelentős eredmény, különös tekintettel arra, hogy a népszavazás óta drasztikusan megnőtt a politikából kiábrándultak aránya, így a politikai elitnek minden olyan gesztus jól jöhet, mellyel saját elfogadottságát növelheti. A találkozást kezdeményező miniszterelnök számára pedig sikert hozhat, ha kimutatja: képes együttes akaratot felmutatni, és a továbbiakban is meghallgatja az ellenzék felvetéseit. Igaz, a megegyezésre kész államférfi imázsát éppen a miniszterelnök rombolta le a találkozó után két nappal, amikor az MSZP nőtagozatának ülésén arra szólította fel Orbánt: ha nincs konstruktív felvetése a hiány csökkentésére, akkor "fogja be a száját", ha a költségvetésről van szó.

Hír: Február 3-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a második Nemzeti Fejlesztési Terv főbb elveit vitatta meg a négy parlamenti párt vezetőjével. A tárgyaláson részt vett Hiller István, az MSZP elnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, valamint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. Gyurcsány Ferenc elmondta: a közélet helyenként rosszindulatú hangsúlyaihoz képest együttműködést és visszafogottságot tapasztalt a tárgyalófelek között. A Kormány javaslata szerint a növekvő versenyképesség és a növekvő igazságosság kell, hogy alappillére legyen a fejlesztéseknek, a kormányfő ugyanakkor elfogadhatónak tartotta Orbán Viktor azon felvetését, miszerint harmadik szempontként a biztonságot is figyelembe kell venni. Hiller István szerint a megbeszélés oldotta a pártok közötti bizalmatlanságot, amely már az ország versenyképességének is akadálya lett. Kuncze Gábor közölte: az SZDSZ nem fogad el olyan megoldásokat, amelyek a bürokrácia növekedésével járnának. A pártelnök szerint a fejlesztési források hatékony felhasználása miatt fontos, hogy létrejöjjön a valódi regionális átalakulás, ami a megyerendszer megszűnését jelenti. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ahhoz, hogy 2007-ben terveket tudjanak megvalósítani, szembe kell nézni Magyarország valós helyzetével, és rendbe kell tenni a gazdaságot. A volt kormányfő szerint a Nemzeti Fejlesztési Tervben kritikus pont lesz Budapest, ezért pártja vállalta, hogy az új budapesti fejlesztési tervet elkészítik, és azt hozzáteszik a 2007-es programhoz. Dávid Ibolya közölte: a Kormány által elkészített több ezer oldalas anyag rossz, zavaros, mindennel akar foglalkozni, de nem jelöl ki világos irányokat. Az MDF elnöke szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv három alapfeltétele a költségvetési hiány csökkentése, a fejlesztési régiók kialakítása és az uniós pénzek jobb felhasználása lenne.

Elemzés

Február 3-án találkozóra került sor a négy parlamenti párt, a miniszterelnök és három minisztere között. A téma a Nemzetei Fejlesztési Terv második, 2007 és 2013 közötti szakasza volt. Bár a találkozót a felek jelentős eredményként értékelték, a pártelnökök inkább saját hangzatos politikai üzeneteik választókhoz való eljuttatására használták fel az alkalmat, mint valódi tartalmi megegyezésre.

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv eredményessége még pontosan nem ismert, a kormány azonban már a következőre készül. Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból majdnem 25 millió euró fejlesztési alapra pályázhat a 2007-től kezdődő öt éves periódusban a kormány, ami magánadományokkal és kormányzati forrásokkal kiegészítve összesen 15 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást is jelenthet. A találkozó témája tehát valóban jelentős.

A pártelnököket azonban, úgy tűnt, kevésbé a zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés, mint inkább annak nyilvánosság felé is megjelenő kerete, tehát a beszélgetést megelőző "bevonulás" és az azt követő sajtótájékoztató foglalkoztatta elsősorban, ahová jól megkomponált színpadias jelenetekkel érkeztek. A közvélemény számára is jóval érdekesebbnek bizonyult a találkozó ténye, mint annak témája: a médiatudósítások és elemzések leginkább azt a mozzanatot emelték ki, hogy a pártok vezetői, illetve az ellenzék és a kormánypárt vezére egyáltalán leült egymással egyeztetni.

A pártok a megbeszélés előtt inkább vizuális, azt követően pedig - képi metaforákba öntött - szóbeli üzeneteikkel szólították meg a választókat, rácáfolva a miniszterelnök előzetes jóslatára az unalmas találkozóról. Dávid Ibolya, az ellenzéki MDF elnöke érkezésekor kis kocsit hozott magával, rajta a mintegy hatezer oldalas előkészítő anyaggal, melyet a miniszterelnök küldött el a pártelnököknek. Az iratok mellettazt a megviselt szatyrot is magával vitte, melyben az iratokat kapta a Miniszterelnöki Hivataltól, mely szerinte az ország "leszakadását" jelképezi. Az irathalommal való kontrasztot érzékeltetve mutatta fel a sikeresen csatlakozó Írország háromszáz oldalas, egyértelmű prioritásokkal rendelkező fejlesztési tervét. Orbán Viktor - Gyurcsány előzetes elutasítása ellenére - négy szakértőt vitt magával a találkozóra. A szakértőket nem engedték be a négypárti megbeszélésre, akik ezután csalódott arccal álltak a tévékamerák előtt, majd a miniszterelnök kabinetfőnökének szobájában kávézgathattak a találkozó időtartama alatt. Gyurcsány Ferenc a megbeszélésre ezzel szemben negyedmagával - az esélyegyenlőségi, a gazdasági és az integrációs miniszterrel "felfegyverkezve"- érkezett.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök és mind a négy pártelnök előadta saját értelmezését a három órás megbeszélésről. Az egymás után következő felek egyre kevesebb optimizmust mutattak a találkozó és az ország helyzetét értékelve. Gyurcsány Ferenc eredményként említette a megbeszélésen tapasztalt kompromisszum-kész hangnemet, bár azt beismerte, hogy találkozón sok volt a vitás pont. A fejlesztések alappilléreiként a növekvő igazságosságot, versenyképességet és - a Fidesz elnökének javaslatára - a biztonságot jelölte meg. Hiller István, az MSZP elnöke szerint a találkozó fő érdeme, hogy oldódott a pártok közötti bizalmatlanság, mely már az ország versenyképességének akadálya lett. Olyan forrásfeloszlást javasolna, mely a helyi pénzfelhasználást erősítené. Kuncze Gábor, az SZDSZ vezetője olyan násztánchoz hasonlította a találkozót, melyet azért járnak a felek, hogy ne kelljen együtt hálniuk. Dávid Ibolya a világos irányok hiánya miatt bírálta az eddigi kormányterveket, és úgy gondolta, a terv középpontjába a kreatív Magyarország megteremtését kellene állítani. Orbán Viktor szerint Magyarország az utóbbi években "lemaradt, mint a borravaló". A találkozó viszont megnyugtatta arról, hogy megvan a megfelelő keret a fejlesztésekhez, azokat azonban nem megfelelően használják fel: nem rövid tehát a takaró, csak keresztben fekszik az ágyon. Megemlítette továbbá, hogy volt a megbeszélésnek egy olyan pontja, amikor a miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó a nyilvánosság megkerülésével háttérpaktumot kötni.

Hogy a találkozó nem nyilvános részén pontosan mi történt, arról csak az utólagos beszámolókból lehet töredékes képet alkotni. Gyurcsány Ferenc monitorokon megjelenített prezentáció formájában előadta saját elképzeléseit. Orbán Viktor ötpontos javaslattal állt elő, melyet azonban a többi pártvezető nem fogadott el. Élénk vita alakult ki a jelenlegi és a volt miniszterelnök között az eddigi támogatások folyósításával kapcsolatban.
A találkozó egészéről szóló visszhangban is jelentős hangsúlyt kapott kettejük kommunikációs összecsapása. A választásokhoz közeledve mindkét párt számára egyre fontosabbá válik a "centrum" megnyerése. Gyurcsány Ferenc ezért most - eddigi szerepéből kilépve - a megegyezésre kész politikus szerepében szeretett volna feltűnni. Gyurcsány előzetesen "unalmasnak" minősítette a találkozót, és semmilyen látványos, hangzatos akcióval nem készült, érzékeltetve: nem pártpolitikai csatározásra készül. A felvetésekre való nyitottságot hangsúlyozta azzal is, hogy az Orbán által említett biztonságot "beemelte" a prioritások közé. Az egyeztetéssel a miniszterelnök azt is kifejezte: nagy távlatokban gondolkodik a nemzet jövőjéről. Orbán Viktor ezzel szemben éppen a találkozó "tisztaságát" akarta kikezdeni: tanácsadói kirekesztésének látványos demonstrálásával és a rejtélyes háttéralku emlegetésével egyaránt. A találkozó hozadéka volt továbbá Orbán számára, hogy megemlíthette: már dolgozik Budapest fejlesztési tervén. A 2002-es választások tapasztalataiból okulva tudja ugyanis, hogy a főváros támogatása nélkül nem lehet választást nyerni.

KOMMENTÁR: Az egyeztetés tehát inkább a nyilvánosságnak, mint a valódi kompromisszumokról szólt. A magyar belpolitikai viszonyok mellett azonban az összehozott találkozó is jelentős eredmény, különös tekintettel arra, hogy a népszavazás óta drasztikusan megnőtt a politikából kiábrándultak aránya, így a politikai elitnek minden olyan gesztus jól jöhet, mellyel saját elfogadottságát növelheti. A találkozást kezdeményező miniszterelnök számára pedig sikert hozhat, ha kimutatja: képes együttes akaratot felmutatni, és a továbbiakban is meghallgatja az ellenzék felvetéseit. Igaz, a megegyezésre kész államférfi imázsát éppen a miniszterelnök rombolta le a találkozó után két nappal, amikor az MSZP nőtagozatának ülésén arra szólította fel Orbánt: ha nincs konstruktív felvetése a hiány csökkentésére, akkor "fogja be a száját", ha a költségvetésről van szó.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384