Ismét rivalizálás a miskolci jobboldalon

2006-08-17

A Political Capital új sorozatában a nagyvárosok önkormányzati választások előtti politikai viszonyait térképezi fel. Elsőként a miskolci kampányt és szereplőit elemezzük.

Magyarország harmadik legnagyobb városában a Fidesz nehéz helyzetből indul: a meg nem valósított előválasztás ötletét követően végül két hónappal a választás előtt nevezte meg a helyi közéletben eddig ismeretlen jelöltjét. A városban az utóbbi választásokon tarolt a baloldal, a négy éve regnáló szocialista polgármester pedig látványos fejlesztéseket mutathat fel. A Fidesz jelöltjének ráadásul a korábbi jobboldali polgármesterrel is meg kell küzdenie.

 

A 2002-es és 2006-os választások eredményei alapján Miskolc a szocialista párt egyik legerősebb bástyájának tekinthető. Mind négy éve, mind a jelenlegi választáson négyből négy választókerületben a szocialisták győzedelmeskedtek – ráadásul mindenütt már az első körben. Az elmúlt másfél évtized tanulságai alapján a város parlamenti és önkormányzati választási eredményeiben is az ország politikai klímaváltozásai tükröződnek vissza. Míg 1990-ben az országgyűlési választásokon négyből négy választókerületben és listán is az MDF győzött, 1994-ben mindenütt az MSZP tarolt. 1998-ban a jobboldal visszaszerzett két választókerületet, 2002-ben és 2006-ban viszont a szocialisták ismét 4:0 arányban győzedelmeskedtek.

 

> Iparvárosi látkép

1994

T. Asztalos Ildikó (SZDSZ)

 

 

Tompa Sándor (MSZP)

27,4% (13073)

 

 

29,6%

(14128)

Kobold Tamás (KDNP)

36.9%

(17 632)

1998

T. Asztalos Ildikó (SZDSZ)

 

Káli Sándor

(MSZP-BIT)

9,9% (5393)

 

39,4%

(21527)

Kobold Tamás (KDNP-Fidesz)

48,2%

(26356)

2002 Káli Sándor (MSZP-SZDSZ) 64,1% (40221)

Kobold Tamás (MKDSZ)

 

Pelczné Dr. Gáll Ildikó (FIDESZ-MDF)

9,8% (6160)

 

 

24,4%

(15279)

(1990-ben még a képviselő-testület döntött a polgármester személyéről)

 

A 2002 óta a parlamenti képviselő Káli Sándor ráadásul nem vádolható azzal, hogy feláldozza a városvezetői munkát országos politikai karrierjének oltárán: a miskolci városvezető országos szinten egyáltalán nem közismert politikus. A médiában ritkán látni, az utóbbi négy évben is mindössze két ízben irányult rá országos figyelem. 2004-ben Orbán Viktorral együtt mutatkozott a március 15-i megemlékezésen (gyakorlatilag a Fidesz EP-választás előtti egyik kampánygyűlésén), mondván: a városban hagyomány, hogy a pártok közösen ünneplik március 15-ét. Egy évvel később május elsején azzal keltett feltűnést, hogy egy városi ünnepségen Che Guevarát ábrázoló piros pólóban jelent meg. A polgármester országos politikában való ismeretlenségére jellemző ugyanakkor, hogy a Népszabadság tudósításában Káli Sándor helyett egy ugyancsak Che Guevara arcmásával díszített pólót viselő férfi képét közölte.

 

Fenntarthatatlan fejlődés

 

A polgármester alapvetően sikeres négy évet tudhat maga mögött: kormányzati, uniós, városi pénzekből és magántőkéből jelentős fejlesztések és beruházások történtek – az pedig kevésbé látványos, hogy eközben Miskolc jelentősen növelte adósságát. A ciklusban elérte a várost az autópálya, amely ugyan nem a polgármester érdeme, de politikai sikere a városvezetésre is átsugárzik. Az utóbbi években intenzív építkezések indultak, Miskolc határában három nagy bevásárlóközpont települt, a befektetések új munkahelyeket teremtettek. A diósgyőri kohászati üzem csődközeli helyzet után, tulajdonosváltást követően újraindult, amivel a város szerencsésen elkerülte a munkanélküliség növekedését. Magyar és orosz államközi szerződés alapján nanotechnológiai kutatás-fejlesztési központ települt a városba.

 

A ciklusban sor került a belváros jelentős felújítására is, uniós és kormányzati támogatással. A miskolci önkormányzat összesen tizenkilenc pályázaton nyert jelentős támogatást fejlesztési elképzeléseihez. A polgármester a fejlesztésekkel a város arculatát is megpróbálja átformálni, szembeszállva azzal, hogy Miskolcot az „acél városaként” tartsák számon. Kampányüzeneteiben Miskolc a „nyitott kapuk városként” jelenik meg, amely az ipar átalakulásával a város kulturális és idegenforgalmi központtá nőtte ki magát.

 

A polgármester jövőorientált kampánnyal fordul rá az új választásra, igyekezve víziót adni a város polgárai számára. Káli Sándor szerint az előző városvezetés legnagyobb hibája a jelenlegivel szemben éppen az volt, hogy „mi merünk álmodni, önök pedig nem mertek”. Az „Új Miskolcot építünk – tovább” szlogen jegyében a polgármester a további modernizációra összpontosít. A nanotechnológia a polgármester szerint a jövő iparát alapjaiban meghatározó gyárakat vonzhat ide, és ebben az iparágban Miskolc olyan központtá válhat, "mint a XVIII. században, a vaskohászat hajnalán volt”. A baloldal városfejlesztési programjának a kulcsszavai a „biztonság” és a „fejlődés”, amiben a munkanélküliség csökkentése, ipari parkok létesítése továbbra is nagy szerepet kap. Az SZDSZ támogatása fejében az energiatakarékos rendszerek kiépítését és jelentős kulturális beruházásokat kért a polgármestertől.

 

A Fidesz-MKDSZ-MDF jelöltje, Kriza Ákos csak augusztus elején vált a jobboldal hivatalos jelöltjévé – így elképzeléseinek megismertetésére gyakorlatilag csak két hónapja maradt. A jelölt általános üzeneteinek középpontjába szintén a biztonságot állította, ami összhangban van a Gyurcsány-csomag jelentette egzisztenciális fenyegetést hangsúlyozó központi Fidesz-kampánnyal. Konkrét elképzeléseiről ugyanakkor a helyi sajtóban sem olvashatunk. Kriza programjának alapjaként a „humánumot” és a munkahelyteremtést nevezte meg: "ma Miskolcon az emberek többsége bizonytalannak látja a jövőt, ezért hagyják el a fiatalok a várost, ezért a munkahelyteremtésre, a meglévő munkahelyek megőrzésére és a helyi foglalkoztatók támogatására kell koncentrálnunk".

 

A korábbi nyilatkozatok alapján körvonalazható az is, hogy a párt milyen módon igyekszik bemutatni a városvezetés gyengéit a munkanélküliségen túl is. A jelentős fejlesztések árnyoldalaként Miskolc az utóbbi években jelentősen növelte amúgy is tekintélyes hiányát és adósságállományát; így jelenleg az egyik legeladósodottabb magyar város. Ezzel összefügg, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok és vállalatok egy részének értékesítésébe kezdett (Miskolci Vízmű Rt., a Búza téri piac, a Zsarnai piac területe, a Diósgyőri Sportliget). A városháza érvelése szerint olyan ingatlanokat ad el, amelyek fejlesztések, lakásépítések területein vannak, vagy leromlott állapotúak, ezért a „magántőke jó gazdájuk lesz”.

 

A Fidesz politikusai „végkiárusításként” hivatkoztak a privatizációra, amit az indokol, hogy a polgármester a város érdekeit figyelmen kívül hagyva mindenáron forrást akar teremteni a választások kampányhoz. A "végkiárusítást" a párt szerint egy olyan polgármester irányítja, aki a város „családi ezüstkészletének” legelszántabb őrzőjeként került a polgármesteri székbe.

 

Fontos továbbá, hogy a részben privatizálni kívánt vagyontárgyak között van a miskolci vízmű is, ami a 2005 szeptemberi, több ezer ember megbetegedését okozó miskolci vízfertőzés után különösen könnyen kampánytémává tehető, mondván: a városvezetés lemondott arról, hogy megóvja a városlakók egészségét a víz minőségének ellenőrzésén keresztül. A nagyiramú fejlesztések és ipari beruházások többsége „zöldmezős”, tehát nem korábbi ipartelepeken, hanem „szűz” területeken valósult meg, így azokkal nem oldódott meg a nagy környezeti megterhelést jelentő, elhagyott ipartelepek újrahasznosításának kérdése.

 

A támadások másik fő csapásiránya lehet, hogy a városvezetés elutasította a távhődíjak 13 százalékos csökkentésére vonatkozó fideszes javaslatot – ráadásul ennek kapcsán felmerült annak vádja is, hogy a városvezetőknek az egyik alpolgármesteren keresztül anyagi érdekük is fűződik az energiaárak magasan tartásához. További potenciális kampánytéma, hogy a polgármester saját magához közel álló személyekkel tölti fel az önkormányzat tulajdonában lévő cégek vezető pozícióit; Juga György, a Fidesz-frakcióvezetője, korábbi alpolgármester – a polgármester legkíméletlenebb kritikusa – ennek kapcsán „Kálingrádnak” keresztelte el a várost. Folytatódhatnak a viták a kevéssé népszerű miskolci iskolaösszevonások ügyében, és a közterület-felügyelet problémái kapcsán is.

 

A polgármesternek mindezekkel együtt, a szocialistákból való általános kiábrándulást eredményező Gyurcsány-csomag ellenére is jók az esélyei az újrázásra. A Fidesz jelöltjének esélyét alacsony ismertsége és későn kezdett kampánya mellett jobboldali riválisa, Kobold Tamás is rontja. A párt számára a polgármesteri szék megszerzésénél könnyebb feladat lehet, hogy megfordítsa – vagy legalább jelentősen átalakítsa – a jelenleg nyomasztó baloldali többségű képviselőtestület politikai erőviszonyait. A jobboldali pártoktól eltávolodott volt városvezető ugyanakkor ennek is akadályát képezheti, a Kobold Tamás köré szerveződő civil összefogás ugyanis minden választókerületben önkormányzati képviselőjelölteket is állít.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695