Vita egy kitüntetésről

2006-06-26

A publicisták ezúttal is megosztottak: sokan közülük úgy vélik, hogy Horn Gyula kitüntetése egyértelműen megengedhetetlen, mivel az a Kádár-rendszer rehabilitálását és az 1956-os forradalom szellemiségének megtagadását jelentené. Mások úgy vélik, hogy az egykori miniszterelnök vezetése alatt az ország több jelentős eredményt is elért, és hogy karhatalmista múltját ezek tükrében, differenciáltan kell megítélni.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a 75 éves Horn Gyulát, 1989-90 között Magyarország külügyminisztere, 1994-98-ban pedig miniszterelnöke volt, születésnapja alkalmából tüntesse ki az ország érdekében végzett tevékenységéért. A kormányfő javaslata szerint, Horn a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének

 Publicisztikák
Kulcsár Anna: A törvényes rend védelmében (Magyar Nemzet, 2007. június 23.)
Szendrei Lőrinc: Sólyom Horn-foka (Népszava, 2007. június 23.)
Pilhál György: Plecsni (Magyar Nemzet, 2007. június 25.)
Csontos János: Tudományos hornizmus (Magyar Nemzet, 2007. június 26.) 
Orosz István: Posztumusz kitüntetést Nagy Imrének (Népszabadság, 2007. június 26.) 
Makai József: Kitüntet (Magyar Hírlap, 2007. június 26.)

polgári tagozatát kapná meg. Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke kijelentette, hogy 1956-os tevékenysége miatt az államfő aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék,  és ez ügyben  megvárja az Alkotmánybíróságnak (Ab) a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezését. Mint mondta, a sajtóban megjelent hírek szerint az Ab még a testület nyári szünete előtt dönt a kitüntetésekkel kapcsolatos alkotmányértelmezésről. Wéber Ferenc nyilatkozatára reagálva Daróczi Dávid kormányszóvivő azt mondta: a miniszterelnök a hatályos jogszabályok alapján kezdeményezte Horn Gyula kitüntetését, aki világszerte ismert és elismert politikus. A köztársasági elnök még 2006. március 13-án fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, a március 15-i ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc, jelölés kapcsán elmondta: "csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga". Hiller István, az oktatási és kulturális tárca vezetője azt kérte Sólyom Lászlótól, hogy vizsgálja felül Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésével kapcsolatos álláspontját, továbbra is aggályosnak tartja a volt miniszterelnök kitüntetését. Az SZDSZ is bejelentette, hogy nem támogatja az exminiszterelnök jelölését. Horn Gábor, SZDSZ ügyvivő szerint a párt álláspontja az, hogy aktív politikus ne kapjon állami kitüntetést.
Egyes sajtóértesülések szerint az Ab nemsokára nyilvánosságra kerülő állásfoglalása szerint a köztársasági elnöknek joga van megtagadni a kormányfő javaslatának teljesítését, ha úgy látja, ez sértené az államszervezet demokratikus működését. Mindez nem csupán a kitüntetések szempontjából jelentős, hanem a köztársasági elnök jogkörének szélesítését is jelenti.

Öt évvel ezelőtt, 2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök fordult levélben Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kaphasson. Mádl Ferenc akkor levélben utasította vissza a kérést.Publicisztikák I.

Kulcsár Anna: A törvényes rend védelmében (Magyar Nemzet, 2007. június 23.) "Gyurcsány Ferencnek nincsenek aggályai, szerinte Horn Gyula megérdemli a magas elismerést. "Mi az, hogy?! Nagyon is!" Hiszen - a javaslat indoklása szerint - Horn miniszterelnökként hasznos tevékenységet folytatott. A pufajkás múltról az előterjesztésben nincs szó. Azt ugyanakkor a hajdani kormányfő sosem tagadta meg. Sőt, büszkén hivatkozott rá. Nyilván Gyurcsány is kalkulált ezzel. Az államfőhöz intézett levelével ebből következően a Horn Gyula környezetéhez tartozó régi vágású politikusokat akarta megnyerni. Szüksége van a támogatásukra. A fűhöz-fához kapkodó Gyurcsány szeretné megerősíteni elfogadottságát, vezetői tisztségét a mind népszerűtlenebbé váló szocialista pártban. "


Na és?! - mondta Horn Gyula, amikor az átvilágítóbírák 1997-ben megállapították, hogy a politikus 1956-57es tevékenysége kötődött az elmúlt rendszer hatalmi, karhatalmi szervezeteinek működéséhez. Magyarán és tényszerűen: Horn pufajkás volt. Na és, kérdezte, közölte ekkortájt Magyarország miniszterelnöke. A felszólítás ellenére harminc napon belül természetesen nem mondott le posztjáról. Egy külföldi lapnak adott interjújában Horn még tavaly is azt mondta, ő 1956-ban a karhatalmi osztag résztvevőjeként a törvényes rendet védelmezte. Szó, mi szó: az ötven évvel ezelőtt, a Nyugati pályaudvar környékén lezajlott tüntetés és sortűz miatt a rendszerváltozás után indult büntetőeljárásban ő csak tanú volt. Fel sem vetődött a jogi felelőssége. (…)

(…) A friss hírekből már tudjuk: Sólyom László köztársasági elnök szerint Horn Gyula 1956-os tevékenysége nem egyeztethető össze jelenlegi alkotmányunk értékrendjével. Az államfő emiatt nem írta alá azt az előterjesztést, amelyet Gyurcsány Ferenc juttatott el hozzá, kérve: a köztársasági elnök részesítse magas állami kitüntetésben a hamarosan 75. születésnapját ünneplő volt miniszterelnököt. Az elnök nem mondott nemet, hanem csupán azt jelezte, hogy a döntéssel megvárja az Alkotmánybíróság (AB) határozatát. A bírákat egyébként még tavaly március 14-én maga az államfő kereste meg. Indítványozta: értelmezzék az alkotmányt, és határozzák meg, mire jogosítja fel a kitüntetések adományozásakor az alaptörvény az elnököt. Megtagad hatja-e a köztársasági elnök a kormányfő által javasolt személy kitüntetését, ha úgy ítéli meg, hogy a gesztus ellentétes lenne az alkotmány szellemiségével, az államfő erkölcsi integritásával. (…) 

Szendrei Lőrinc: Sólyom Horn-foka (Népszava, 2007. június 23.)
"Nálunk folytatódik a békétlenség. Sólyom László ismét aggályoskodik: ha az Alkotmánybíróság megengedi, talán megtagadja a kitüntetést Európa, és különösen a németek által tisztelt Horn Gyulától, mondván, élete nem fér bele a magyar alkotmányos mértékekbe. A lelke rajta. Keresztényi lelke rajta. "


(…) Megírtam fejből a beszélgetést, és nem kevés aggodalommal küldtem vissza javításra. Alig fél óra múlva jelentkezett Baranyi Mária, hogy Horn Gyula köszöni a munkát. Egyetlen, félmondatos kiegészítést kér. Amikor arról beszélt, hogy 1956-ban pufajkás lett, nem tagadta előttem sem. Pont. Igen, beállt a forradalmat leverő erők soraiba. Ezt kívánta – apró magyarázattal – kiegészíteni: előtte néhány nappal lőtték le a testvérét. Tudomásom szerint akkor, és egyszer adta indokát 1956-os döntésének. (…)

(.. ) A "horn” jelentése a német nyelvben szarv, földnyelv, ami mögött általában egy békét adó öböl húzódik. Így is lehetne fölfogni, Horn Gyula teljes életét, amihez csak annyit kívánhatok az államfőnek, soha ne kerüljön a Horn Gyuláéhoz hasonló, 1956-os dilemmába. (…) 

Pilhál György: Plecsni (Magyar Nemzet, 2007. június 25.)
"Némelyek szerint Horn &
39;56 forradalma? Ha Nagy Imre nem vállalja el, nem szentesíti a magyar nép fölkelését a diktatúra, a hazugság, a nyomorúság ellen? (…) 

Makai József: Kitüntet (Magyar Hírlap, 2007. június 26.)
"Horn Gyulát kedvelni kétségtelenül nehéz feladat. Amiben neki is van része. Mert beszél. Igaz, tavaly a Die Welt kérdezte karhatalmista múltjától. De az már Horn Gyulának jutott eszébe, hogy azt mondja, ő ’56-ban a törvényes rendet védte. Egyszerű lenne azt mondani, hogy pufajkás ne kapjon kitüntetést. De Horn Gyula volt az is, aki drótvágóval ment neki a vasfüggönynek. Méghozzá akkor, amikor térségbeli elvtársai abban reménykedtek, hogy fellendülhet a drótipar, és néhány tekerccsel megerősíttethetik a kerítést. "


(…) Az SZDSZ elnöke szerint helytelen, hogy aktív kormánypárti politikust tüntessenek ki. Márpedig Horn Gyula parlamenti képviselő. És szunnyadó vulkán. Akitől a szocialista vezetők még mindig tartanak. Mert bármikor kitörhet. És akkor mindent elsöpör. (…)

(…) Talán módosítani kellene az alkotmányt, és rögzíteni, hogy Horn Gyula kerek születésnapjait, legyen szíves, és máshogy jelölje. Az idei lehetne a 74/b születésnap. Jövőre aztán jöhetne a 76., meg a többi, egészen a 79/a és a 79/b születésnapig. És így tovább. Vagy pedig azt kéne kimondani, hogy Horn Gyula kerek születésnapjai azok a dátumok, amikor az ünnepeltet felterjesztik, de a kialakuló nézeteltérések miatt a kitüntetésre nem tartana igényt. (…)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695