Teljesült a hiány, de kevesebbet keresünk

2007-07-24

Nagy várakozás előzte meg a Monetáris Tanács július 23-i döntését, amelynek értelmében a kamatszint változatlan maradt; elemzők több kamatvágásra is számítanak még az idei évben. A héten a pártok közötti vita elsősorban nem gazdasági jellegű volt, pedig több elemző, illetve hitelminősítő intézmény is módosította prognózisát. A reálkeresetek érzékelhető csökkenése együtt járt az államháztartás féléves hiánycéljának teljesítésével.

A hét folyamán a június 25-ei kamatcsökkentés értelmezését fokozatosan felváltotta a Monetáris Tanács július 23-i döntésére vonatkozó spekuláció. A piaci elemzők megosztottak voltak a témában: enyhe többségük a kamatszint tartását vetítette előre, míg többen 25 bázispontos csökkentést prognosztizáltak. A kamat változatlanul hagyásának hírére a forint kissé erősödött az euróval szemben, míg az állampapírok másodpiacán 2-3 bázisponttal emelkedtek a hozamok. Mind a jegybank indoklása, mind a piaci reakciók a kamatszint augusztusi csökkentését valószínűsítik. Az elemzők az év hátralévő részében arra számítanak, hogy a szeptembertől látványosan csökkenő infláció nyomán december végére a jegybanki alapkamat 6,75-7,25 százalék között alakul.

Téma	Fontosabb állítások
A június 25-i kamatcsökkentés indoklása	- Karvalits Ferenc, az MNB elnökhelyettese szerint ha marad az alapvető inflációs forgatókönyv, és nem merülnek fel új kockázatok, akkor feltételezhető, hogy a júniusi kamatcsökkentés csupán az első volt. - Az elnökhelyettes azt mondta a Reutersnek, hogy a legutóbbi kamatcsökkentést jól fogadta a piac, amennyiben a forint és a kormánykötvények erősödtek, a közgazdászokat csak az időzítés, és nem pedig az enyhítés ténye lepte meg. - Karvalits azt is beismerte, hogy lehetett valami hiba a jegybank kommunikációjában, amiből tanulniuk kell. Megítélése szerint az lehetett a hiba, hogy májusban túlságosan a bérekkel kapcsolatos kockázatokra összpontosítottak, és nem hangsúlyozták eléggé, hogy az alapvető előrejelzésük rendben volt.
A Monetáris Tanács július 23-i döntése értelmében változatlanul hagyta az alapkamatot.	Indoklás - Csökkent az inflációs céltól lényegesen eltérő várakozások kialakulásának veszélye. - A hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság szintje továbbra is magas, ami óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pályát tesz szükségessé. - Az inflációs alapfolyamatokat legjobban megragadó, az adóváltozásoktól megszűrt maginfláció az elmúlt negyedévben jelentősen mérséklődött, noha a júniusi adat emelkedést mutat. - A Tanács lehetőséget lát arra, hogy a jövőben folytassa az alapkamat csökkentését. Ugyanakkor a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság szintje továbbra is magas, ami óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pályát tesz szükségessé. - Simor András a kamatdöntésről szólva elmondta: két javaslat merült fel, a tartás és a 25 bázispontos csökkentés. Az elnök nem közölte a szavazati arányokat. A jövőbeli kamatpályával kapcsolatban Simor arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi kamatdöntés különleges lesz a tekintetben, hogy az a friss inflációs jelentés információinak ismeretében születik majd meg. Simor szerint a 3 százalékos inflációs cél teljesülését ígérik a gazdasági folyamatok; a maginflációs tendencia kedvező. - A jegybankelnök szerint a Monetáris Tanács lát lehetőséget a kamatcsökkentésre, bár több bizonytalansági tényező is hátráltathatja a kamatvágást. Ilyen lehet az „ugráló” maginfláció, a vártnál nagyobb bruttó fizetésemelések, és a kedvező világgazdasági trendek módosulása. Ha a bizonytalanság csökken, lesz mód fokozatos kamatcsökkentésre.

Elemzői reakciók a Monetáris Tanács július 23-i döntése kapcsán
Elemző	Állítás
Raffaella Tenconi, Dresdner Kleinwort, London	- A mai döntés arra utal, hogy a monetáris tanács többsége az óvatos kamatcsökkentési sorozatot támogatja az erőteljesen lassuló belső fogyasztás ellenére is. Ez a hozzáállás nagyon rövid távon forinterősítő hatással járhat. A mai döntés nem érinti az év végéig várható kamatpályát, továbbra is 7.0%-os decemberi alapkamatra számítok.
Bebesy Dániel, CIB Bank, Budapest	- A legutóbbi jegybanki kommentárok alapján – melyek arra utaltak, hogy az MNB nem találja aggodalomra okot adónak a júniusi inflációs statisztikát – 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítottunk. A mai döntés arra utal, hogy az adatok mégiscsak okoztak némi bizonytalanságot, a döntéshozók szeretnének tisztábban látni az inflációs folyamatokat illetően. Az, hogy az MNB minden hónapban kamatot csökkentene, valószínűleg nincs összhangban az óvatossággal, a megfontoltságot sugalló jegybanki kommentárokkal.

Gazdaságpolitikai vitatémák

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái

Egészségügyi reform

Nyugdíjemelés

Privatizáció

Kóka János lemondása

A Mol-részvények felvásárlása

Költségvetési rendszer változása

Az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása

Az elmúlt hét során a népszavazás körüli események határozták meg a politikai közbeszédet, a gazdaságpolitikai kérdések így háttérbe szorultak. Kóka János, a hét második felében bejelentette távozási szándékát, így viszonylag kevés kommunikációs tér jutott az Országgyűlés – felállítani tervezett – Költségvetési Hivatalának, illetve az elemzői véleményeknek. Az ellenzék az egészségügy terén támadta elsősorban a kormány gazdaságpolitikáját.

Téma	Nyilatkozó	Fontosabb állítások
Egyensúly	Gyurcsány Ferenc miniszterelnök	- A fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően nemcsak a költségvetés egyensúlyának rendbetételére van esély, hanem arra is, hogy először a rendszerváltás óta, a 2010-es választási évben is tartani tudjuk a büdzsé egyensúlyát.
Egyensúly	Tátrai Miklós, a Pénzügyminiszter államtitkára	- Júliusban a Pénzügyminisztérium számításai szerint 95,1 milliárd forintos többlet keletkezhet az államháztartásban, amely a GDP mintegy 0.4%-át teszi ki. - A PM prognózisa szerint az első háromnegyedév összesített hiánya 1215 milliárd forint, a GDP 4.8%-a lehet. Az egész éves hiányprognózist (1529,1 mrd Ft), ellentétben az elmúlt két hónap tapasztalataival, most nem módosította (csökkentette) a tárca.
Gazdasági helyzet	Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter	- Fogjunk össze és készítsünk egy olyan programot, ami végre nem csak a politikusok szerint, de az üzleti szféra szerint is képes fokozni a versenyképességet.
Nyugdíj	Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára	- A Pénzügyminisztérium (PM) a korábbinál két százalékkal, 50 milliárd forinttal nagyobb nyugdíjkiadással számol. A magasabb infláció és a vártnál gyorsabb bérnövekedési adatok miatt vált szükségessé a nyugdíjak további emelése.
Egészségügy	Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke	- Emelkedni fog a fizetendő társadalombiztosítás összege, és számítani kell arra is, hogy felborul az esélyegyenlőség az ellátásban. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a magánbiztosítók a bevételeik 20-25 százalékát fordítják a működésükre, míg a most működő állami biztosító mindössze 2-3 százalékot költ erre. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a színvonalat csak emelkedő járulékok mellett tudják tartani A legjobban kereső 10-15 százalékon kívül mindenki más ellátása veszélybe kerül.
Egészségügy	Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke	- A társadalombiztosítási-rendszer átalakítása után is egységes járulékfizetés lesz, a jelenlegi mérték pedig nem növekszik. A stratégiai befektetők a hatékonyabb működés miatt lépnek be az egészségügyi rendszerbe.
Privatizáció	Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter	- A nemrég elfogadott vagyontörvényben meghatározottnál szélesebb körű privatizációt szeretne az SZDSZ.” A liberálisok szerint egy éven belül privatizálni kellene az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t, és remélik, hogy még ebben a ciklusban sikerül értékesíteni az MVM, a Szerencsejáték Zrt., és a MÁV egyes részeit, valamint a Volánbusz-társaságokat.
Az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása	Pénzügyminisztérium	- A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében. - A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését. - A javaslat kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben. (Az elsődleges egyenleg nem tartalmazza az államadósság kamatait, a tb-alapok egyenlegét, a pénzügyi alapok egyenlegét, illetve az önkormányzati szaldót.) - A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). Az OKH, mint külső kontroll-szervezet, kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt.

Elemzői vélemények és gazdasági mutatók

Elemzői vélemények

Számos elemzői vélemény látott napvilágot az elmúlt héten. Figyelemreméltó, hogy több gazdasági elemző, illetve hitelminősítő intézet módosította (jellemzően javította) prognózisát. Egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy előreláthatólag kedvezően alakulnak a makrogazdasági mutatók az idei évben, azonban a szerkezeti reformok lelassulása már középtávon kérdésessé teheti a kedvező folyamatok fenntarthatóságát.

Elemző	Legfontosabb állítások
Goldman Sachs	- A költségvetési fegyelem és a bevétel-növekedés mértéke egyaránt jobb, mint amit a ház korábban várt. A GS ezért az idei (ESA-szabvánnyal számolt) államháztartási hiányprognózisát 6,4 százalékról 6,1 százalékra, a jövő évit 5 százalékról 4,5 százalékra szállította le. - A ház "aggodalommal szemléli" a szerkezeti oldalon érzékelhető reformfáradtságot. - 2007 egészére 2,3, 2008-ra 2,7 százalékos GDP-növekedéssel számol (a ház korábbi becslése 2,0, illetve 2,4 százalékos idei és jövő évi növekedést valószínűsített). - Az éves összevetésű GDP-növekedés a negyedik negyedévben fogja elérni a mélypontját, 2 százalék körüli értéken (a ház elismeri, hogy ez a londoni konszenzus alatti prognózis). - A GS várakozása szerint a jelen enyhítési ciklusban még 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, amivel 2008 első negyedére 6,5 százalékig süllyed a jegybanki alapkamat. - Az infláció a márciusi 9 százalékos tetőzésről szeptemberre – a bázishatások belépésével – 5 százalék körüli szintre lassul, onnan azonban már sokkal fokozatosabb lesz a csökkenés. A GS előrejelzése szerint az idei év végi infláció 5,0, a 2008 végi 3,9 százalék lesz Magyarországon.
Standard & Poor's	- A jelenlegi politikai környezet és a reformfáradtság miatt a négy közép-európai EU-gazdaság egyikében sem várható különösebb lelkesedés a további mélyreható költségvetési konszolidáció iránt, és ez korlátozhatja a térség adóskockázati besorolásainak javítását. A négyek közül még Magyarország számít a „figyelemreméltó kivételnek”, mivel itt a legnagyobb a konszolidációs lendület.
Takács János, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke	- Széles körű társadalmi konszenzus nélkül az országnak csekély reménye van a felzárkózásra. - A magyar állampénzügyi helyzete még a megszorító intézkedések ellenére is fenntarthatatlan úton halad. - A HEBC szorgalmazza az államigazgatás és intézményrendszer jelentős egyszerűsítését, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételét.
MFB	- Ebben az évben 2,7 százalékkal, jövőre 3 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), és ha nem sikerül jelentősen emelni az alacsony beruházási rátán, akkor a növekedési kilátások hosszabb távon sem válnak kedvezőbbé. - Miközben az Európai Unió átlagában az utóbbi negyedévekben a beruházások gyorsulnak, addig Magyarországon lassan másfél éve visszaesés tapasztalható. - Az MFB idei inflációs várakozása 7 százalék, valamivel alacsonyabb a kutatóintézetek legfrissebb 7,2-7,5 százalékos prognózisánál. - Az alapkamatot az év végére 7 százalékra, a jövő év végére 6 százalékra várja a fejlesztési bank. A forint árfolyamsávjának eltörlésével kapcsolatban az MFB véleménye az, hogy a jelenlegi makrogazdasági helyzetben az árfolyamsáv eltörlése nem tűnik hatékony eszköznek a gazdasági folyamatok befolyásolására.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója	- A korábbi előrejelzését 0,7 százalékponttal növelve 7,5 százalékos inflációt, és a korábbinál 0,1 százalékponttal alacsonyabb 2,7 százalékos GDP-növekedést vár a Kopint-Tárki Zrt.. - A szolgáltató szektor teljesítménye az előző év első három hónapjához képest mindössze 0,2 százalékkal nőtt, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb mutatója, és 2006 utolsó negyedévéhez képest a hozzáadott érték 0,4 százalékkal csökkent, amire ugyancsak nem volt példa jó ideje. - Az ipari termelés, a prognózis szerint, a korábban várt 8 százalék helyett 7,5 százalékkal nő, az építőiparé 1-2 százalékkal. - A beruházások két százalékos növekedését várják; a kérdés az, hogy az állami beruházások visszaesését képes-e ellensúlyozni az üzleti szféra beruházási aktivitásának gyorsulása. - Az exportdinamika a korábban vártnál is gyorsabb 14 százalék lesz, miközben az import is 10 százalékkal bővül. Változatlanul 1 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt és 4,1 milliárd eurós folyó fizetésimérleg-hiányt vár az intézet 2007-re. - Reális a kormány által közzétett – önkormányzatok nélkül számított – pénzforgalmi alapon számított 6 százalékos, eredményszemléletben 6,4 százalékos GDP- arányos államháztartási hiány-előrejelzés. - A rövid távú (3 hónapos) kamatok 6,5 százalékra, a hosszú távú (10 éves) kamatok 6,2 százalékra csökkennek az év végére a Kopint-Tárki prognózisa szerint, az alapkamat az év végén 7 százalék lehet.
ICEG Európai Központ	- Mind valószínűbb a 2007-es költségvetési célok elérése, ám továbbra is nagy a bizonytalanság azonban a 2008-as sarokszámokat illetően. - A gazdasági növekedés ütemét idén 2,6%-ra, 2008-ban 3,2%-ra várják. - 2007 átlagában így 7,2% lesz a fogyasztói árak emelkedésének mértéke, a jövő évben azonban 3,4%-ig szállhat alá ez a mutató. - Az idei év végére 7,25%-os, 2008 decemberére 6,5%-os jegybanki alapkamatot feltételeznek a közgazdászok. - 2007-re a GDP 6,5%-ára javulhat az államháztartás eredményszemléletű hiánya a 2006. évi 9,2%-ról. 2008-ban a bevételi oldalról már nem várható további hozzájárulás az egyenleg javulásához, így a konvergencia-programban megfogalmazott 4,3%-os GDP-arányos célt csak a kiadási oldal drasztikus lefaragásával lehet elérni, aminek azonban jelentős intézményi és végrehajtási kockázatai vannak. - A folyó fizetési mérleg hiánya így a GDP 4,1%-ára csökkenhet, míg 2008-ban tovább javulhat 3,6%-ra.

Gazdasági mutatók

A reálkeresetek 6,8 százalékkal csökkentek az év azonos időszakához képest, az építőipari termelés viszont továbbra is növekszik. Az államháztartás első féléves hiánya minimálisan a tervezett mérték alatt végzett, a központi költségvetés egyenlege ugyanakkor a vártnál kissé nagyobb, 267,7 milliárd forintos deficitet mutatott júniusban.

Mutató fajtája	Adatok
Építőipari termelés KSH	- 2007 májusában (az egy évvel korábbi adatokhoz képest) kiigazítatlan adatok alapján 4,1 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva 5,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés. - Az év első öt hónapjában a termelés 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. - Az épületek építésének volumene kiigazítatlan adatok alapján 8,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 0,6 százalékkal csökkent 2006 májusához képest.
Átlagkeresetek KSH	- Az idei év első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. - A reálkereset – a fogyasztói árindex 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. - Január-májusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,4 százalékkal volt magasabb, mint 2006 azonos időszakában. - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181.300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 170.700 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 209.700 forint volt, ez az összeg az évente esedékes egyhavi külön juttatást is tartalmazza. - A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
Államháztartási hiány Pénzügyminisztérium	- Az államháztartás első féléves hiánya – a várt 1006,6 milliárd helyett – 1003,7 milliárd forint volt, ami a GDP 4 százaléka.
Központi költségvetés egyenlege Pénzügyminisztérium	- Júniusban a központi költségvetés egyenlege a vártnál kissé nagyobb, 267,7 milliárd forintos deficitet mutatott; a bevételek a vártnak megfelelően alakultak, bár társasági adóból és áfából a vártnál kevesebb, regisztrációs adóból és szja-ból a vártnál több folyt be. A kiadások viszont 4,2 milliárd forinttal meghaladták az elképzeltet.
Tb-alapok Pénzügyminisztérium	- A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a júniust 14,7 milliárd forintos többlettel zárták; a Nyugdíjbiztosítási Alap szufficite 6,9 milliárd forint volt, míg az Egészségbiztosítási Alap 2,2 milliárd forintos hiánnyal zárt. A kedvező adatokat a tárca közleménye a vártnál több járulékbevétellel, és a nyugdíjkiadások, valamint a gyógyító megelőző ellátások tervezettnél alacsonyabb szintjével magyarázza.

Sajtókapcsolat:

+36 20 665-0384

Telefon:

+36 20 665-0384

E-mail:

info[at]politicalcapital.hu