Csökken a távolság, de továbbra is ernyedt a szocialista tábor

A júliusi közvélemény-kutatások alapján némileg csökkent a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben – ugyanakkor a szocialista szimpatizánsok körében továbbra is erős az elbizonytalanodás. A kisebb pártok közül a kutatások szerint csak az MDF jutna be a parlamentbe. A Sólyom-Horn konfliktust leginkább pártpreferenciáik alapján ítélik meg a választók, hasonlóan azt egészségügyi reformhoz, melyet az orvostársadalom tagjai is főként politikai hovatartozás alapján értékelnek. Szetey Gábor "coming out"-ja polarizálta a közvéleményt: egyszerre nőtt azok aránya, akik szerint jogi eszközökkel korlátozni kellene a homoszexuálisok életét, és azoké is, akik elfogadhatónak tartják a melegházasságot.

Az aktuális közvélemény-kutatások adatai alapján némileg csökkent az MSZP hátránya a Fidesz ellenében a teljes népesség körében. A különbség kismértékű, 2-3 százalékpontos csökkenéséről számol be a Medián, a Tárki, illetve a Szonda-Ipsos is. A sorból kilóg ugyanakkor a Századvég-Forsense, mely jelentékeny, 5 százalékpontos különbségnövekedést mért, a Fidesz erősödésének köszönhetően. A két nagy párt közötti eltérés a teljes népességben jelenleg 13 és 17 százalékpont közé tehető. Míg az MSZP támogatottságában viszonylagos konszenzus van a közvélemény-kutató intézetek között, a Fideszé jóval nagyobb szórást mutat a kutatásokban: az MSZP-t 20 százalék körül, a Fidesz támogatottságát 31 és 38 százalék között mérik az intézetek.

A szocialista szavazótábor csökkenése tehát megállni látszik – a legnagyobb kormánypártnak viszont továbbra sem sikerült kimozdítani szavazóit az apátiából. Erre utal, hogy a biztos pártválasztók körében sokkal jelentősebb (25-31 százalék közötti) a két nagy párt közötti különbség; ebben a közegben a Fidesz 56-60, az MSZP 29-31 százalékra számíthatna, ha most vasárnap lennének a választások. Az általánosan alacsony választási hajlandóság miatt azonban jelenleg ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

A két kisebb parlamenti párt közül az SZDSZ jelenleg nem jutna be a parlamentbe – hisz a júniusi mérésekkel ellentétben ezúttal egyik intézet sem mért az 5 százalékos küszöb eléréséhez elegendő támogatottságot a biztos pártválasztók körében. A kisebbik ellenzéki pártra szavazók aránya viszont három közvélemény-kutató intézet eredményei szerint is eléri vagy meghaladja a szükséges 5 százalékot.

A válaszolni/választani nem tudók aránya továbbra is magas, a választók több mint harmada (a Szonda Ipsos adatai alapján 41 százaléka) nem tud, vagy nem akar válaszolni a politikai preferenciáit firtató kérdésre.

A politikusok népszerűségét a múlt hónapban is mérte a Szonda-Ipsos, a Medián és a Századvég-Forsense. A Szonda-Ipsos eredményeiben szignifikáns változások nem történtek: továbbra is Sólyom László a legnépszerűbb magyar politikus, őt Dávid Ibolya és Szili Katalin követi. Az élmezőny sorrendje a Medián felmérése esetén is hasonló, de utóbbi intézet szignifikáns népszerűségnövekedést mért Fodor Gábor esetében, ami vélhetően összefügg a tárcavezető megnövekedett szakpolitikai kommunikációs aktivitásával (Rába-habzás, német illegális szemét visszaküldése). Az előbbiektől eltérő eredmények születtek a Századvég-Forsense kutatásában, mely szerint Kósa Lajos a legnépszerűbb magyar politikus, őt Szili Katalin követi és Sólyom László csak a harmadik helyen található. Mindhárom lista alján továbbra is többségben vannak a kormánypárti politikusok és elsődlegesen a kormánytagok: a miniszterelnök, Kóka János, és mindhárom felmérés szerint sereghajtóként Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. 
 

Sólyom László pártpreferenciák szemüvegén keresztül

A múlt hónap egyik legnagyobb vihart kavaró eseménye Horn Gyula kitüntetésének elutasítása volt a köztársasági elnök részéről, amellyel kapcsolatban több közvélemény-kutató intézet is felmérte a választók reakcióit. Mind a Medián, mind a Századvég-Forsense eredményei szerint nagyjából a lakosság fele ért egyet Sólyom László döntésével. Ugyanakkor a helyzet politikailag erősen megosztja a közvéleményt: a kormánypárti szimpatizánsok kb. 70 százaléka szerint Horn megérdemelte volna az állami elismerést, az ellenzéki szimpatizánsok ugyancsak 70 százaléka szerint azonban nem. A Századvég-Forsense felmérésében egyértelműen a pártpreferencia jósolta meg leginkább, hogy valaki egyetért-e a köztársasági elnök döntésével. A Medián júliusi kutatásából az is kiderül, hogy a lakosság leginkább Horn Gyula rendszerváltásban játszott szerepét ítéli meg pozitívan (a lakosság 47 százaléka), míg a rendszerváltás előtti és utáni tevékenységét csupán a megkérdezettek harmada helyeselte. A Medián ugyancsak múlt havi vizsgálatában hasonló pártpreferencia-alapú megosztottságot talált abban a kérdésben, hogy a lakosság mennyire tartja elfogadhatónak, hogy a köztársasági elnök csak utólag egyeztetett a parlamenti pártokkal az általa javasolt ombudsman-jelöltekkel kapcsolatban. Ebben a kérdésben a kormánypárti szimpatizánsok 67 százaléka helytelenítette Sólyom magatartását (és 24 százaléka helyeselte), míg az ellenzéki szimpatizánsok 56 százaléka értett vele egyet (és 31 százalékuk ellenezte). A köztársasági elnök politikai aktivizmusa a választói ítéletekben is visszatükröződik. A népszerűségi kutatásokban egyre erősebb az elnök megítélésének polarizáltsága: a Fidesz szavazói kedvezőbben, míg az MSZP szavazói egyre kedvezőtlenebbül ítélik meg személyét.

Egészségügyi reform: az orvosok szemével

A Medián múlt havi vizsgálata szerint a mintegy 75 százalékban ellenzéki kötődésű orvostársadalom összesen mindössze 10 százaléka ért egyet általánosságban a kormány egészségügyi reformtörekvéseivel – míg az egyes intézkedések megítélése ennél nagyobb változatosságot mutat. Az orvosok többsége egyetért például a biztosítással nem rendelkezők kiszűrésével (92 százalék), az egynapos sebészet támogatásával (81 százalék), az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozásával (55 százalék) és a súlyponti kórházak kijelölésével (50 százalék). A politikailag leginkább terhelt kérdések támogatottsága ugyanakkor igen alacsony. Az orvosok egyharmada látta szükségesnek a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését, és több mint fele szavazatával is támogatná ezek eltörlését a népszavazáson. A megkérdezettek nagyjából háromnegyede ellenzi továbbá a kórházbezárásokat és a kórházi ágyszámok csökkentését.

Az orvosok reformmal szembeni ellenállása a kutatás szerint politikai hovatartozásuk mellett főként egzisztenciális helyzetük veszélyeztetettségével magyarázható, melynek főbb okai az egészségügyi szektorban is észlelhető általános reálbércsökkenés, és a paraszolvencia visszaszorulása. A vizsgálatban résztvevők saját beszámolójuk szerint mintegy 40 százalékkal kevesebb hálapénzbeli juttatásban részesülnek, 16 százalékuk pedig arról számol be, hogy jelentősen csökkent a praxisból származó jövedelme.

A homoszexualitás megítélése 

Szetey Gábor coming-out-ja a korábbiakhoz képest polarizálta a közvéleményt a homoszexuálisok jogainak megítélésével kapcsolatban – derül ki a Medián múlt havi kutatásából. A 2005-ös adatokhoz képest nőtt azok aránya (29-ről 34 százalékra), akik szerint jogi eszközökkel korlátozni/szabályozni kellene a homoszexuálisok életét, ugyanakkor 3-ról 30 százalékra nőtt azok aránya is, akik elfogadhatónak tartanák az azonos neműek közti házasságot. A megkérdezettek relatív többsége még mindig azt tartja helyesnek, ha egy homoszexuális egyén eltitkolja szexuális orientációját a társadalom elől. A hazai eredmények egyébként nem egyedülállóak: hasonló véleményekkel lehet találkozni a régió más országaiban is.