Mélyrepülésben a politikai és a fogyasztói bizalom

A választók egyre inkább tapasztalják a recesszió hatásait. A bizonytalanná váló munkahelyek, a drasztikusan emelkedő hitelterhek és a világból érkező pesszimista hírek eddig nem látott mélységekbe taszítják a lakossági közhangulatot. Mindezek azt eredményezik, hogy a közfigyelem elfordul a politikától. A januári pártpreferencia vizsgálatok nem mértek elmozdulást az előző hónap adataihoz képest. A Szonda Ipsos kutatása szerint a választók döntő többsége – majdnem 90 százaléka – úgy érzi, hogy a politikai elit a válság hatásainak csökkentése helyett saját pozícióinak erősítésére koncentrál.

A januári közvélemény-kutatások az MSZP támogatottságában nem mutattak jelentős változást. A felnőtt lakosság körében 15-19 százalék között mozog a párt bázisa. Viszonylag kicsi az eltérés a négy nagy intézet adatai között a biztos szavazó pártválasztók tekintetében is. Ezen a bázison 28-32 százalék a kormánypárt támogatottsága. A Medián felmérése szerint a válaszadók 26 százaléka azt tartatná a legjobbnak, ha maradna a Gyurcsány-kormány. Ez az arány utoljára 2008. februárban volt ekkora.

A Fidesz továbbra is jelentős fölénnyel vezeti a népszerűségi versenyt. A teljes népesség körében a legnagyobb bázist (42 %) a Medián mérte, míg a legkisebbet (24 %) a Századvég-Forsense. A nagy eltérés egyik oka az lehet, hogy a pártpreferencia nélküliek aránya (azok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak válaszolni a pártszimpátiára vonatkozó kérdésre) az előbbi intézetnél 30 százalék, utóbbi esetében viszont 56 százalék. A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében három intézet mérése szerint is 61 százalék. Egyedül a Századvég regisztrált ennél kisebb (55) értéket.

1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók között 2008-2009 folyamán. 

A két kis parlamenti párt közül az SZDSZ megítélése nem változott. Továbbra is a választók 1-3 százaléka támogatja a liberális pártot. A pártpreferenciával rendelkező biztos szavazók legfeljebb 2 százaléka választaná őket. Az MDF bázisa kismértékben szűkült januárban. A Szonda-Ipsos és a Tárki is csupán 1 százalékra becsüli a Dávid Ibolya által vezetett párt támogatottságát a felnőtt lakosság körében. Januárban a Medián és a Századvég-Forsense is közzétette a Jobbik támogatottságára vonatkozó méréseit. Ezek alapján elmondható, hogy a radikális jobboldali párt bázisa mérhető lett, a választókorú népesség 1-2 százaléka szavazna a Jobbikra. A Szonda-Ipsos kutatása alapján januárban a párt lett a „harmadik erő”, ugyanis támogatottsága mindkét bázison meghaladja az MDF és az SZDSZ támogatottságát.

2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében. 

1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 januárjában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 
A táblázatban szereplő számok egészre kerekített értékek, így előfordulhat, hogy az arányok összege nem adja ki a 100 százalékot. A Századvég-Forsense és a Szonda-Ipsos által mért támogatottságok összege a biztos szavazó pártválasztók között 102, így a tényleges értékek néhány tizeddel kisebbek lehetnek.

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2009 januárjában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).
 

3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, valamint az MSZP és a Fidesz bázisának változása a megelőző hónaphoz képest.

Történelmi mélyponton a fogyasztói bizalom
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által havonta közzétett konjunktúra kutatás januári eredményei azt mutatják, hogy a lakossági várakozások mélyponton vannak. A fogyasztói bizalmi index mérésének kezdete, 1996-óta nem volt ilyen alacsony.

Felmérés az EP-választás előtt 

Januárban publikálta az Európai Bizottság legfrissebb Special Eurobarometer felmérését, melynek témája a közelgő Európai Parlamenti választás volt. Az adatfelvételek a válság európai begyűrűzésének elején, 2008 októberében és novemberében történtek.

A kutatás egyik kérdésében azt mérte fel, hogy a válaszadók mit szeretnének a kampány központi témájának. A három legtöbbször említett téma a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, illetve az infláció volt. Az első két téma kiemelten aggasztja a magyarokat. A 27 tagállam közül csak kettőben említették többen a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget, mint az EP választási kampány fő témáját.

A szavazási hajlandóság tekintetében elmaradunk a tagállamok átlagtól. Ugyanakkor a közép-kelet-európai régióban hazánkban ígérik a legtöbben biztosra szavazatukat.

Az uniós átlaghoz (39%) képest Magyarországon lényegesen többen vannak (65%) azok, akik európai polgárként akkor éreznék jobban magukat, ha harmonizálnák a tagállamok között a szociális ellátó rendszert (egészségügy, nyugdíjak, stb.). Az unós átlagtól való kiemelkedően nagy eltérés arra utal, hogy a magyarok többsége szerint önmagában az egységesítés miatt javulna az erősen kritizált hazai ellátó rendszer színvonala. Mindez visszavezethető magyar lakosság alapvetően paternalista gondolkodására, és jelzi, hogy a többség úgy gondolja a jólét pusztán politikai- állami döntés függvénye.