A Jobbiktól jobbra: színre lépett a Mi Hazánk Mozgalom – Szélsőjobbmonitor, 2018. június

2018-08-01

Összefoglaló

  • A Jobbik válsága tovább gyűrűzött június során. Három országosan is ismert politikus, Dúró Dóra, Novák Előd és Toroczkai László hagyta el a pártot (önként vagy kizárás miatt).
  • Toroczkaiék Ásotthalmon bejelentették a Mi Hazánk Mozgalom megalakulását és párttá szervezését. Az új mozgalomnak a kormánypárti média igyekezett nagy felületet biztosítani.
  • A kilépéseken kívül a Jobbiknak az Állami Számvevőszék többszázmilliós büntetése okozta anyagi problémákkal is szembe kell néznie.
  • A szervezeti és likviditási gondokkal küzdő párt politikusai szociális témákra helyezték a hangsúlyt a parlamentben és nyilatkozataikban, tovább követve a néppárti stratégiát.
  • A szélsőjobboldali szervezetek számára a hónap legfontosabb eseményei és ügyei: a trianoni évforduló, a Jobbik válsága és a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontása, valamint a július 7-én rendezett Pride elleni készülődés voltak.
  • Toroczkait és új mozgalmát támogatásáról biztosította a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Betyársereg, míg a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) a Jobbik mellett foglalt állást, bár László Attila MÖM-vezető együttműködik a Betyársereggel és Toroczkaival is.
  • Június legjelentősebb megmozdulása a HVIM budapesti felvonulása volt, igaz, kevesen vettek részt rajta. A rendezvényen Kónyi-Kiss Botond és Barcsa-Turner Gábor alelnökök kijelentették, hogy a szervezet nem ismeri el a „trianoni gúnyhatárokat”, és céljuk a teljes revízió. Másnap, június 4-én, Kónyi-Kiss kiemelt szerepben vett részt Székesfehérváron az Országzászló tér és emlékmű önkormányzat által szervezett avatási rendezvényén, mint az Országzászló Védnöki Testület tagja. A székesfehérvári önkormányzat és Kónyi-Kiss együttműködésére már tavaly is volt példa.

Jobbik: belharcok és kilépések

A belső ellentétek odáig fokozódtak a Jobbikban, hogy bizalomhiányra hivatkozva május végén kizárták a párt frakciójából Dúró Dóra képviselőt. Dúró mellett Toroczkai László ásotthalmi polgármester ellen is etikai-fegyelmi eljárást indított a párt, így várható volt a közte és a pártvezetés közt kibontakozó konfliktus további éleződése. Sneider Tamás pártelnök június első napján Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy mivel Toroczkai másfél hete nem hajlandó reagálni a megkeresésére, beszünteti a párbeszédet az önálló platformot alapító polgármesterrel. Erre Toroczkai szintén a közösségi oldalon reagált, azt írta, eddig sem létezett köztük párbeszéd. A pártvezetés és Toroczkaiék viszonya ekkorra már annyira fagyossá vált, hogy a valódi kérdés csupán az maradt, a június 23-ára meghirdetett „zászlóbontás” vajon új párt megalapítását jelenti-e. Ezt Dúró még június 4-i M1-es interjújában sem erősítette meg, ahol elmondta, szerinte azért állnak bosszút rajtuk, mert Toroczkaival túl jó eredményt értek el az elnökválasztáson. Szerinte a párt nem a békére törekszik, és azt jósolta, sokan lesznek, akik kilépnek a Jobbikból és követik őket.

Ugyanezen a napon Dúró férje, Novák Előd Kálmán Olgával beszélgetett az Egyenesenben, ahol elmondta: elárulta saját magát a párt, a kormányra kerülés céljából feláldozták a korábbi radikális nézeteiket és jellegtelen párt lettek, amelyet Vona Gábor és bábjai irányítanak. Szerinte hiba, hogy a kommunikációjuk annyiból áll, hogy vakon ellenzik a kormányzat intézkedéseit, pedig például demográfiai ügyekben fontos lenne együttműködni a kormánnyal. Azt azonban nem mondta el konkrétan, hogy hozzá hasonlóan Dúrónak is vissza kell-e adnia a mandátumát. Szerinte Dúró azért indult Toroczkai elnökhelyetteseként, mert más nem volt hajlandó, illetve várható, hogy Toroczkait kizárják a pártból. Amennyiben ez történik, ő és Dúró is követni fogják. Azt még nem tudta megmondani, hogy fognak-e új pártot alapítani. Beszélt még arról, hogy Vonával ellentétben ő nem tagadja meg magát, ezért máig büszke az uniós zászló elégetésre, valamint pozitív nosztalgiával gondol a Horthy-rendszerre, illetve hiányolja a karácsonyi keresztállítást, ami helyett a jobbikosok most "hanukáznak". Ezzel szemben Sneider a Hír TV-ben azt nyilatkozata, hogy Toroczkai csupán nem képes elviselni, hogy alulmaradt az elnökválasztási küzdelemben. Ő biztos abban, hogy a párttagság és a közvélemény is az egységes Jobbikot támogatja, egyedül Toroczkai akar pártszakadást kiváltani. Elmondta, szerinte az egész már csak egy bohózat, amiben Toroczkai „férfihoz nem méltóan” viselkedik.

A médiabeli üzengetésnek végül Toroczkai június 8-i Jobbikból való kizárása vetett véget, amit a párt etikai tanácsa azzal indokolt, hogy Toroczkai megsértette a szervezet szabályait és értékrendjét, a Jobbik belső egységét veszélyeztette, és a Fidesznek szivárogtatott a párttal kapcsolatos információkat. A bejelentést követően nem sokkal Dúró Dóra és Novák Előd is bejelentették, kilépnek a Jobbikból és Toroczkaival politizálnak tovább. Bejelentette továbbá kilépését Szőcs Norbert, Fazekas Gabriella és Dobi Zsolt is. Habár a párt prominens politikusaival vívott belső harc valószínűleg eleve sokat ártott volna a Jobbik renoméjának, a helyzeten tovább rontott, hogy kormányközeli sajtó jelentős felületet biztosított Toroczkainak és Dúrónak. Ezen felül ritkán mulasztottak el részletesen beszámolni a pártot sújtó konfliktusokról. Többek közt Morvai Krisztina nyilatkozhatott az üggyel kapcsolatban, aki már hosszabb ideje az őt az Európai Parlamentbe juttató Jobbikkal szemben politizál. Most kijelentette, az etikai eljárás "sztálini időket" idéz. Szintén érdekes, hogy az eddig erősen mellőzött jobbikos politikusok szereplési lehetőséget kaptak a közmédiában, hogy a párt belügyeiről értekezzenek.

Anyagi gondok

A Jobbikot a belső harcokon kívül más kellemetlen események is érintették június során. Miután Novák Előd a Facebookon megszellőztette a hírt, Gyöngyösi Márton frakcióvezető az ATV-ben bejelentette, hogy az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetés befizetésére adott támogatásokat a párt a kampány finanszírozására költötte. "Minden eszközt erre fordítottunk" – fogalmazott. Mint mondandójából kiderült, a párt kormányváltásra készült, és úgy gondolták, az emberek szemében a Fidesz leváltása és a Jobbik anyagi túlélése olyan szorosan összefonódik, hogy jogosan költik kampánycélokra a befolyt összeget. A Lokál a hónap végén más kormánypárti médiumokra hivatkozva írta meg, hogy a Jobbik piaci ár alatt bérelhetett plakáthelyeket, így túl alacsony áfát fizetve. A lap szerint ez tiltott támogatásnak minősülhet, ami azt jelenti, hogy az ÁSZ után a NAV is büntetést szabhat ki a pártra, ami – Gyöngyösi szavaival élve – már jelenleg is olyan szegény, „mint a templom egere.” Jól jelzi a likviditási problémákat, hogy a Magyar Postának fizetési felszólítást kellett küldenie a Jobbiknak, mert a pártnak 61 millió forint lejárt tartozása van felé. A Jobbik idén február és április eleje között ugyanis a Magyar Postát bízta meg választási reklámkiadványainak országos kézbesítésével, ám eddig a munkáért járó díj csupán egy részét törlesztették.

A szakpolitika élharcosai

A Jobbik politikusai parlamenti felszólalásaikban és a költségvetési vitákban igyekeztek szakpolitikai kérdésekben aktívan megjelenni. Mindez jól illik a párt utóbbi néhány évben magáról kialakított imázsához: professzionális, hozzáértő politikusok, akik felkarolják a hétköznapi választókat (ideértve a baloldaliakat) érdeklő kérdéseket. A jobbikos politikusok így elsősorban oktatási és egészségügyi kérdéseket, illetve egyéb szociális témákat vittek a parlamentben.

  • A kampány során is kitüntetett figyelemmel kezelt oktatásügyre különösen nagy hangsúlyt fektetett a párt. Két jobbikos képviselő, Kárpát Dániel és Ander Balázs is kritizálta az új költségvetés-tervezetet, amiért a kormányzat véleményük szerint túl kevés forrást szán az oktatás finanszírozására. Ander egyébként is szembetűnően aktív oktatási kérdésekben: egy parlamenti felszólalásában például a szakoktatás helyzetén kívül azt kritizálta, hogy sokan funkcionális analfabétaként hagyják el a magyar közoktatást. Külön kiemelte az északkeleti régióban uralkodó súlyos helyzetet, majd a Ház tudtára adta, hogy szerinte az nem segít a helyzeten, "ha genderszakos diplomát adnak Kolompár Dzsenifer vagy Kalányos Józsi kezébe" – ezzel visszaidézve a korszakot, amikor jobbikos politikusok még rendszeresen tettek rasszista kijelentéseket.
  • A felsőoktatás problémái is előkerültek a párt politikusainál. Míg Brenner Koloman országgyűlési képviselő közleményben hívta fel a figyelmet a magyar egyetemeken tapasztalható alacsony képzési színvonalra, addig Farkas Gergely az ingázó diákok  nevében szólalt fel.
  • A bérek kérdése szintén fontos helyet kapott a jobbikos politikusok megnyilvánulásaiban. Hegedüs Lórántné sajtótájékoztatón közölte, hogy pártja javasolja a köztisztviselők béremelését, Varga-Damm Andrea a családosok megélhetési gondjaival foglalkozott felszólalásában, Stummer János a szeretteiket otthon ápolók Kossuth téri demonstrációján adta át a tüntetőknek a párt törvényjavaslatát, Janiczak Dávid polgármester pedig füvet kaszált Ózdon, hogy így hívja fel a figyelmet a közmunkások alacsony bérezésére.

Stummer János átadja az általa benyújtott törvényjavaslatot a szeretteiket otthon ápolóknak a Kossuth téren, forrás: Alfahír

  • Szintén visszatérő téma volt a jobbikos politikusoknál a nyugdíjak és nyugdíjasok helyzete. Sneider Tamás törvénycsomagot terjesztett be, amely egy sor intézkedést tartalmaz a nyugdíjasok életszínvonalának emelése érdekében. Volner alelnök ezután két nappal az Egyenesen vendégeként azt nyilatkozta, hogy a Fidesz felelőtlenül felélte a magánnyugdíj-pénztárak államosításakor befolyt összeget, ezáltal fenntarthatatlanná téve a nyugdíjrendszert, amit a politikus „ősbűnnek” nevezett.

Alaptörvény-módosítás és Stop Soros

Június 20-án a Jobbik parlamenti képviselői megszavazták az Alaptörvény hetedik módosítását és a Stop Soros törvénycsomagot. A Jobbik a szavazást megelőzően nehéz politikai helyzetbe került, hiszen ha megszavazzák a javaslatokat, az ellenzéki választók szemében könnyen Fidesz-kollaboránsnak tűnhetnek, ha pedig nem, akkor a kormánypártok rájuk süthetik, hogy a párt támogatja az illegális migrációt. Az igennel való szavazás azt mutatja, hogy végül a Jobbik az utóbbit értékelhette nagyobb kockázatként. A párt azzal indokolta, hogy igent mondott az Alaptörvény-módosításra, hogy „egyetértenek azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges.” A Stop Sorost ugyan életszerűtlensége miatt kritizálták, ám összességében úgy nyilatkoztak, hogy egyetértenek a javaslat szellemiségével, ami az illegális migráció megfékezését illeti. A Jobbik tehát igyekezett úgy kommunikálni, hogy üzenete ne menjen szembe a bevándorlást hevesen ellenző választók elvárásaival.

A Jobbik és trianoni évforduló

A trianoni békeszerződés aláírásának június 4-i évfordulója kiemelkedő alkalmat nyújtott a Jobbik politikusainak, hogy e szimbolikus témával kapcsolatban nyilatkozva a szavazótáboruk irredentizmusra is fogékony részének szimpatikus üzenetet közvetítsenek. A párt politikusai meg is ragadták az alkalmat és több trianoni megemlékezésen és kapcsolódó programon részt vettek, illetve a parlamentben Nagy-Magyarországot formázó kitűzőt viseltek.

Nagy-Magyarország kitűzőt viselő Jobbik-frakció június 4-én. Forrás: zoom.hu

Azoknak a Jobbik-szimpatizánsoknak azonban, akik „Erdélyt vissza!” vagy „Vesszen Trianon!” típusú megnyilatkozásokat vártak, csalódniuk kellett. Sneider Tamás a Facebookra töltött fel egy videót, amelyben a történelmi határnál Trianonról és az elszakított területek autonómiai törekvéseiről beszél. Szerinte máig fájó seb a 100 évvel ezelőtti döntés, és erre egyelőre nem született meg a megfelelő demokratikus válasz, hiába dolgozták már ki helyben a magyarok által lakott területek autonómiát megvalósító elképzeléseket.

Szávay István a parlamentben hozta fel a témát, és kritizálta a kormány által létrehozott Nemzeti Összetartozás Napját, ami szerinte egy "vidám örömünnep táncikálással", pedig a Jobbik szerint gyásznapnak kellene lennie, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára emlékezünk ilyenkor. Szerinte a kormánynak azzal lenne szükséges foglalkoznia, hogy miképp tudnák kivívni az autonómiát a magyarok lakta területeknek, de ők elkerülik a konfliktusokat, csak pénzt adnak a határon túli magyaroknak. Szávay tehát nem tért el a központi kommunikációs irányvonaltól, amely elismeri, hogy a Fidesz igyekszik tenni a határon túli magyarságért, ugyanakkor bírálja, hogy a kormányzat nem a megfelelő eszközökkel teszi mindezt. A megemlékezésnek szintén a mikéntjét bírálták, nem magát a megemlékezés aktusát; Szávay mellett a Jobbik Ifjúsági Tagozata is így tett. Trianonra emlékezve egy videót adott ki a Jobbik IT, amelyben elmondják, Trianonra emlékezni fontos, de nem "siránkozva", viszont nem is úgy, hogy ünnepet csinálnak belőle, mint a kormány, ami által elvész a valódi üzenet.

Összességében tehát a Jobbik szavakban viszonylag visszafogott üzenetet fogalmazott meg a határon túli magyarság és az emlékezetpolitika kérdéseit illetően. Mindez jól beleillik az új elnökség által hűen képviselt mérsékelt, néppárti irányvonalba, ugyanakkor nagy valószínűséggel nem elégítette ki az irredenta érzelmű választókat. Vélhetően ezt próbálták ellensúlyozni a nagy-magyarországos kitűzők viselésével és Sneider erdélyi MÖM-táborba tett látogatásával. Szintén közrejátszhatott a retorikában óvatos, ám szimbolikus akciókban radikálisabb megközelítéshez, hogy a trianoni megemlékezés idején már valószínűnek tűnt a jobbszárny kiválása a pártból, így Sneideréknek figyelniük kellett, hogy ne hagyják üzenet nélkül a párt szélsőségesebb szimpatizánsait, akiket így Toroczkaiék könnyedén begyűjthettek volna. Ezen felül a Jobbik kissé nehézkesen tudta elhatárolni saját üzenetét a Fidesz által képviseltektől, ugyanis nagy vonalakban hasonló célokat fogalmaztak meg (a határon túliak támogatása, méltó megemlékezés). Ezen célok megvalósításának módjában tartanak a kormány intézkedéseitől különbözőeket ideálisnak, ám egy munkacsoport felállításánál a Jobbik sem tudott konkrétabb tervvel előrukkolni. 

Mi Hazánk Mozgalom

Zászlóbontás és program

Miután Toroczkait kizárták a Jobbikból, illetve Dúró és Novák kilépett, igen valószínűnek látszott, hogy a korábban meghirdetett Mi Magunk platform hamarosan párttá fog alakulni, bár médiaszerepléseik során ezt az ex-jobbikos politikusok nem erősítették meg egyértelműen. Toroczkai úgy fogalmazott a zászlóbontás kapcsán, hogy az Ásotthalmon megjelenők számától függ, szalonnát sütnek majd vagy nagyobb horderejű döntésekre kerül sor. Az esemény napján, június 23-án, mintegy ezerötszázan jelentek meg a HVIM által is támogatott rendezvényen, amit a polgármester és társai elégségesnek ítélhettek meg, hiszen bejelentették, a Mozgalom párttá fog alakulni. Alapító okmányt és kidolgozott programot augusztus 20-ára ígértek a vezetők. Toroczkai beszédében hangsúlyozta, ők nem az aktuális politikai trendek és rövidtávú sikerek érdekében fogják alakítani programjukat, hanem olyan célokat jelölnek meg, amik a nemzet felemelkedését szolgálják, és ezek mellett hűen ki is fognak állni. Ezt úgy foglalta össze, hogy „olyan Magyarországot szeretnénk Európában, amely fehér szigetként megmarad, ha lesz Európai Unió akkor is, ha eltűnik, akkor is.” A beszéd további fő pontjai a következők voltak.

  • A Vona-féle Jobbikkal ellentétben nem gondolkodnak a liberális-centrista pártokkal (LMP, Momentum) való összefogásban.
  • Toroczkai, Vonára célozva, sorozatosan kritizálta a „mesterséges pártelnököket”, akik csak a pártszakértők termékeiként működnek, önálló, őszinte üzenetet képtelenek megfogalmazni.
  • Az MHM kiemelten fog foglalkozni a demográfiai problémákkal, mivel az általa idézett kutatás szerint a következő negyven évben kétmillióval fog csökkenni a magyarság lélekszáma, míg a cigányságé megduplázódik
  • Toroczkai a legfőbb megoldandó problémák közt tartja számonaz iszlamizációt, illetve hogy a magyarországi pártok nem hajlandóak komolyan foglalkozni a „gender-elmélet okozta problémákkal”.
  • A Mozgalom a lehető legszigorúbban fog fellépni a bankok ellen, akiket az újdonsült pártelnök a devizahitelesek megkárosításával vádolt.

A rendezvényen beszélt még Novák Előd, Dúró Dóra és Pongrátz András. Dúró közölte, elvállalja a Mozgalom parlamenti képviseletét.

Szimpatizáns a Mi Hazánk zászlóbontásán, Forrás: HVG

A Mi Hazánk vezetői kiemelt médiafigyelemnek örvendhettek mind a kormányközeli orgánumokban. Toroczkai, Dúró és Novák szereplési lehetőséget kaptak a Hír TV-ben, az Echo TV-ben, a Pesti Srácok Polbeat című műsorában, az Info Rádióban, a köztelevízióban és az ATV-ben is. Június 30-án közölt hosszabb Index

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695