Magyarország: safe space a nemzetközi szélsőjobboldaliaknak?

2023-09-29

Gyakorlattá vált, hogy külföldi szélsőjobboldali szervezetek, aktivisták, ideológusok találkozókat szerveznek vagy akár beköltöznek Magyarországra. Számukra hazánk baráti ország, ahol kedvező politikai, társadalmi és gazdasági környezetet találnak működésükhöz. Ebben szerepe van a kormány politikájának, retorikájának és ideológiai alapú nemzetközi befolyásépítésének csakúgy, mint a magyar szélsőséges szervezetek aktív nemzetközi kapcsolatainak. Elemzés 4 pontban.

  • Az elmúlt napokban két hír is rámutatott arra, milyen előkelő helyet foglal el Magyarország a nemzetközi szélsőjobboldal térképén. Az egyik, hogy két vezető amerikai szélsőjobboldali mozgalmár vett részt az ELTE nyári egyetemén, a másik pedig a Sopronba tervezett neonáci kongresszus. Nem újdonság, hogy külföldi szélsőjobboldali pártvezérek, mozgalmárok, ideológusok találkozókat, rendezvényeket szerveznek vagy akár beköltöznek Magyarországra. A Svéd Demokraták egykori szélsőséges elnöke, Erik Almqvist például 2013 óta Magyarországon él. A 2010-es évek közepe táján láthattunk egy nagyobb „beköltözési" hullámot, amikor prominens szélsőjobboldaliak jöttek az USA-ból, Svédországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból. De köztük volt az osztrák holokauszttagadó, Gerd Honsik is, aki Sopront választotta lakhelyéül, ott halt meg, és most az ő emlékére szerveznek konferenciát német, olasz, osztrák és svéd neonáci szervezetek. Voltak, akik üzletet is próbáltak erre építeni: brit szélsőjobboldali vezetők Toroczkai László segítségével is igyekeztek ingatlanokat eladni Magyarországra költözni vágyó szélsőségeseknek.
  • A külföldi szélsőjobboldali aktivisták Magyarországra költözésének több oka is van.
    • Magyarország ideológiailag és politikailag barátságos környezet számukra, mivel az általuk képviselt nézetek a kormány retorikája és politikája miatt a mainstream részét képezik, különösen a migránsellenesség, gender- és LMBTQ-ellenesség, liberalizmus-ellenesség, Nyugat-kritika és Kreml-barátság tekintetében.
    • Legtöbbjük számára Magyarország biztonságos lakóhely is, ahol sem ideológiai ellenfeleik, sem a hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok nem zavarják őket, amíg betartják a játékszabályokat. Vagyis nem keltenek hazai és nemzetközi feltűnést, nem végeznek aktív, Magyarországra fókuszáló tevékenységet, nincs erős kapcsolatuk magyar szélsőjobboldali szervezetekkel. A fent hivatkozott két brit szélsőjobboldali vezetőt, James Dowsont és Nick Griffint feltehetően azért tiltották ki Magyarországról 2017-ben, mert átlépték ezeket a vörös vonalakat.
    • A fehér felsőbbrendűség eszméje miatt imponál nekik, hogy Magyarországon kevés a bevándorló, a társadalom etnikailag és kulturálisan homogén, „fehér”.
    • Szintén imponál nekik, hogy a magyar társadalom többségében kulturálisan konzervatív, hagyományos értékrendet vall.
    • Magyarország olcsó a nyugati országokhoz képest, alacsony társasági adóval, jó közlekedési kapcsolatokkal.
  • Az Orbán-rezsim saját propagandacéljaira igyekszik felhasználni, hogy vannak, akik ideológiai okokból költöznek ide Nyugatról, és magukat a konkrét személyeket is bevonja a kommunikációba. Az a narratíva, miszerint Magyarország befogadja a „nyugati menekülteket”, egyszerre hivatott igazolni, hogy Magyarország vendégszerető, befogadó ország, másrészt hogy az orbáni politika sikeres, külföldön is sok követője van, harmadrészt hogy a Nyugat hanyatlik, élhetetlenné vált. Az ide költözőket pedig a kormányzati irányítású média szólaltatja meg, hogy mutassák be hazájuk drámai helyzetét a migráció, az „LMBTQ-lobbi” és a „liberális elnyomás” következtében.
  • A rezsim ideológiai alapú nemzetközi befolyásépítése és a hazai szélsőjobb szervezetek aktív nemzetközi kapcsolatrendszere és tevékenysége is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a nemzetközi szélsőjobboldali „turizmus” ismert és kedvelt célpontja lett. Egyrészt kormánypárti politikusok, állami hivatalnokok és a kormányzat által szervezett intézetek aktívan építik a kapcsolatokat európai és amerikai nacionalista, ultrakonzervatív, populista radikális jobboldali vagy akár szélsőjobboldali szereplőkkel, ami növeli Magyarország ismertségét külföldön (ld. Tucker Carlson „interjúja” Orbán Viktorral). Másrészt egyes magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak (pl. Légió Hungária, skinhead csoportok) aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek (pl. bolgár, cseh, finn, francia, horvát, lengyel, német, olasz, svájci, svéd irányban), egyes magyarországi események pedig a nemzetközi szélsőjobboldali szcéna naptárában is fontos helyet foglalnak el (pl. ún. Becsület Napja, European Fight Night).

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője, radikalizmus és extrémizmus programvezető

A témában írt korábbi tanulmányaink, elemzéseink:

A szélsőjobboldal helyzetéről szóló 2017-es, Az átrendeződés éve című tanulmányunk, amiben részletesen írtunk a nyugati szélsőségesek hazánkba költözéséről.

A szélsőjobboldal helyzetéről szóló 2020-as, Minél jobbra, minél jobban című tanulmányunk.

A szélsőjobbal (és az állítólagos szélsőballal) kapcsolatos kormányzati taktikáról szóló elemzésünk: Félelem és reszketés a szélsőbaltól, félrenézés a szélsőjobbon.

Az Orbán-rezsim nemzetközi befolyásépítéséről szóló 2022-es tanulmányunk.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384