A Magyar Állandó Értekezlet ötödik ülése

2002-08-01

Tájékoztatás és véleménycsere az egynapos Magyar Állandó Értekezlet funkciója - közölték a magyar kormány vezetői a határon túli magyar szervezetek képviselői előtt. A mi kormányunk nem szónoki kormány - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Retorikában nem törekszünk a csúcsra, holott tudjuk, a szavak is gyakran cselekszenek - tette hozzá. A kormányfő közölte, az elmúlt hónapok megerősítették azt a hitvallását, hogy jogi értelemben 10 millió magyar miniszterelnöke lesz és 15 millió magyar iránt érez felelősséget.
Beszédében kezdeményezte a " Nemzet Háza"-nak létrehozását. A miniszterelnök a Bethlen Gábor-i "ahogy lehet" elvét érvényesnek nevezte a kedvezménytörvényre is, mint mondta, a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. Eredményesnek, ugyanakkor elszalasztott lehetőségnek ítéli a Fidesz a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozását. A párt szerint ugyanis "nem derült ki, hogy a státustörvényt miként kívánják módosítani, és konkrétumok nélkül lebegtették az Orbán-Nastase megállapodás felülvizsgálatát". Áder János frakcióvezető, ügyvezető alelnök a párt sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Máért kiváló lehetőséget kínált volna arra, hogy az MSZP önbírálatot gyakoroljon, amiért az év elején alaptalanul riogatta a magyar közvéleményt az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán több millió román munkavállaló érkezésével.


Kovács László bejelentette (u.o.) "a határon túliak támogatásához szükséges források döntő részét az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány. (...) a támogatások elosztásának nem Budapesten, egy minisztériumi irodában, hanem az érintettek bevonásával kell megtörténnie. A pártpolitikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a határon túli magyarság ügyének kezelésében".

Egy, a jelen lévő szervezetek legitimitását firtató újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta (u.o.): "elengedhetetlen, hogy a Máért ülésén részt vevő formációk valamilyen formában reprezentívak legyenek. Azt is hozzátette: az összmagyar fórumnak ugyanakkor befogadónak kell lennie".

Németh Zsolt volt külügyi államtitkár elmondta (u.o:) : "aggodalmat keltett a Máért összetételével kapcsolatos kormányzati álláspont. Mielőbb szükség van a meghívásokkal kapcsolatos konkrét kritériumrendszer kialakítására, a mostani eljárás ugyanis nemcsak a működőképességet veszélyeztetheti, de a határon túli szervezetek belső megosztottságát is gerjeszti. A státustörvényről nyilatkozva Németh Zsolt úgy vélte, a kormány időt kért, s ez a jogszabály körüli kormányzati elbizonytalanodás elhúzódását jelzi. Ez az elbizonytalanodás lovat adhat a szomszédos országokban élő nacionalisták alá, és fokozhatja a határon túli magyarság kiábrándulását. A volt államtitkár szerint a kormány fékezi a státustörvény végrehajtását, s ez abból is tükröződött, hogy a pótköltségvetésben nem biztosította azt a hatmilliárd forintot, ami a jogszabály idei zökkenőmentes végrehajtásához szükséges lett volna".

Medgyessy Péter szerint (In: Közös cél a státustörvény módosítása, Népszabadság, 2002. július 18.) "fenn kell tartani a - szomszédos államokkal egyeztetve, és az európai intézmények ajánlásainak megfelelően módosított - státustörvényt, és ragaszkodni kell az alapszerződésekhez. Medgyessy leszögezte: a határon túli magyaroknak joguk van az anyaországi támogatásra, de azt nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi érdemes a támogatásra. Ez az érintettek dolga. - A magyarországi adófizetőknek viszont joguk van tudni, a rendeltetésnek megfelelően használták-e fel adóforintjaikat - mondta a kormányfő, majd hozzáfűzte: egységes, nyilvános támogatáspolitikai koncepcióra van szükség. A pályázatok elbírálásának egyetlen szempontja az lesz, mennyire segíti elő az adott projekt a szülőföldön maradást. Medgyessy kezdeményezte, hogy a budai Várban hozzák létre a Magyar Nemzet Házát. Itt a magyar nép történelmét, az összmagyarság fennmaradásért vívott küzdelmét, kulturális örökségét mutatnák be, erősítve ezzel a fiatalok nemzethez kötődését. Medgyessy indítványozta az üzleti életben sikeres, illetve a tudományban jeleskedő magyarok találkozóját, valamint az egyházak szerepével foglalkozó konferencia összehívását is. A kormány szeptember-október táján a MÁÉRT elé terjeszti a kedvezménytörvény módosítási tervezetét, amelyben már a szlovák, ukrán és szerb kormányokkal folytatott egyeztetések eredményei is láthatóak lesznek - jelentette ki Medgyessy".

Kovács László külügyminiszter a kedvezménytörvényt nagyszerű kezdeményezésnek nevezte (In: Kepecs Ferenc: Máért, Népszava, 2002. július 18.) "- mint mondta, ezért szavazta azt meg akkoriban az MSZP -, ám a tavaly decemberi Orbán-Nastase megállapodást már a törvénnyel ellentétesnek minősítette. A megoldást - mondta - egy olyan módosítás jelenti, melynek eredményeképpen a törvény majd megfelel eredeti céljainak, a határon túli magyarság és Magyarország érdekeinek, továbbá a szomszéd országok kormányai, illetve az európai szervezetek elvárásainak. Kovács László bejelentette egy határon átnyúló új együttműködési forma, a Közép-európai Híd megteremtését. Új ösztöndíjakat helyezett kilátásba azon, a szomszédos országokban élő magyar diákok számára, akik szülőhazájukban kívánják folytatni tanulmányaikat".

Németh Zsolt szerint (u.o.) "a kormány semmibe veszi a MÁÉRT alapszabályát, például önkényesen hív meg az értekezletekre szervezeteket. A kedvezménytörvényt illetően Németh Zsolt szerint itt lett volna annak az ideje, hogy a résztvevők egyértelműen kialakítsák véleményüket a törvénymódosításról, ám a kormány ezt a lehetőséget eltékozolta".

Nagy Iván Zsolt szerint (Szatyor nélkül, Magyar Hírlap, 2002. július 19.) "a Magyar Állandó Értekezleten sorra tettek gesztusokat, hogy senki se mondhassa róluk: nem nemzetben gondolkodnak. Lesz Magyar Nemzet Háza, összegyűjtik a sikeres és tudós magyarokat, futnak egy tiszteletkört az egyházak előtt. Szép. De őszintén szólva, főként az aktuális gondokhoz képest, egytől egyig mellékes. A határon túliak otthoni boldogulását célzó gazdasági, oktatási kezdeményezések már sokkal fontosabbak, nem csoda, ha az előbbieknél többre is értékelték ezeket a kisebbségi vezetők. Mindezek alapján az lett volna meglepő, ha az e heti Máért-ülés nem a legbékésebb lett volna e sorozatból. De - egyes határon túli politikusok mellékesnek tűnő, a Fidesz előzetes megjegyzéseivel kísértetiesen összecsengő, 'melyikünk a legitimebb' vitáját leszámítva - az volt. Ezt akarta a kormány, a kisebbségiek nagy részének megfelelt, a többiek és a magyar ellenzékiek pedig túl sokat nem akadékoskodtak. Utóbbiak is inkább csak a sajtótájékoztatón - minden bizonnyal 'hazai fogyasztásra' - bírálgattak, ott sem igazán meggyőzően. Nyilván más lett volna a helyzet, ha a legkényesebb ügynek számító státusvita érdemi részét jó előre el nem napolják. De megtették. A mostani találkozón nem volt szükség konfliktusokra. Ehelyett rögzítettek egy mindenki számára elfogadható elvet a módosítások alaptételeiről, a határon túliak pedig nyugodtan mondhatják otthon is: áldásuk nélkül a törvény nem változik. S valóban ez lesz, Budapest kidolgoz majd valamilyen kompromisszumot a szomszédokkal, ők beleegyeznek a jogszabály működtetésébe, a kisebbségeknek pedig ez a fontos. Más kérdés, hogy Magyarország nevetségessé teheti magát. Az ugyanis bizonyosnak tűnik, hogy most sem raknak mindent helyre a törvényben. Megfelel az majd a velencei bizottság ajánlásainak, az Európa Tanács kéréseinek, a kétoldalú megállapodásoknak, csak egy szervezet észrevétele marad majd ki: az Európai Unióé, amely a magyar csatlakozás esetén a munkavállalási kedvezményt tartja elfogadhatatlannak. Magyarán, a státustörvény lassan visszatérő programponttá válik a parlament számára: tavaly elfogadták, idén változik, jövőre alighanem kötelező lesz módosítani. Hogy ezt miért nem lehet egyszerre megtenni, a nyugatiak sosem fogják megérteni".

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint MÁÉRT (In: MÁÉRT: vegyes visszhang, Népszabadság, 2002. július 19.) "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elégedett a MÁÉRT-en elfogadott zárónyilatkozattal, mert az közös gondolkodás eredménye, és előremutat - az ülésen most először lehetett az elvárásokat meghaladóan tartalmas, valódi javaslatokat tartalmazó előadásokat hallani a magyar kormány részéről. A felszólaló hat tárcavezető, és persze a miniszterelnök olyan javaslatokkal állt elő, amelyek megállíthatják a határon túli magyarság fogyását (...) az RMDSZ egyetért a zárónyilatkozat státustörvény módosítására vonatkozó részével is. Az ügyvezető elnök egyedül a MÁÉRT ügyrendi felépítését kifogásolta, mondván: a felszólalások között jó lett volna egy-egy fél óra, amikor a résztvevők érdemben reagálhattak volna az elhangzottakra".

Kovács László külügyminiszter elmondta (In: Új magyarok a határon túlról, Népszava, 2002. július 30.) "legitimnek tart minden olyan, határon túli magyar szervezetet, amely képvisel valakiket. E felfogás ellentétben áll az Orbán-kabinet eddigi gyakorlatával. A jobboldali kormány ugyanis csak azokat a szervezeteket tartotta legitimnek, melyeknek valamely tagját megválasztották országgyűlési képviselőnek vagy a regionális törvényhozás tagjának".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695