Tüntetés a sajtószabadságért (2. rész)

2002-09-05

A Szövetség a Nemzetért elnevezésű polgári kör tüntetést szervezett a sajtószabadság védelmére. A szervezet azért tartja a Magyar Televízió székháza előtt a tüntetését, mert szerintük az utóbbi időben súlyos támadások érték a sajtószabadságot. A demonstrációhoz a Fidesz, a Fidelitas és több más szervezet is csatlakozott. A megmozduláson felszólalt Orbán Viktor volt miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint új médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú közszolgálati csatornára osztja a Magyar Televíziót.
A kettéválasztás célja, hogy a két nagy politikai erőnek önálló közszolgálati csatornája legyen. Újhelyi István (MSZP) szerint Orbán Viktor nem a sajtószabadságot félti, hanem csak a köztévé milliárdos visszaéléseit akarja eltussolni. Pető Iván szerint a közszolgálati televízió az előző négy évben veszítette el pártatlanságát és nézőinek nagy részét amiért Orbán Viktor is felelős. Pető Iván szerint megalapozatlan dolog tisztogatásokról és cenzúráról beszélni, hiszen az új vezetés hivatalba lépése óta senkit sem bocsátottak el a köztévé dolgozói közül. A műsorok pedig láthatóan pártatlanabbakká váltak az utóbbi időben.

A sajtószabadság mezében tehát legfeljebb azért vonultak fel Orbán csapatai, mert momentán nem volt jobb ötletük. Az önkormányzati választások előtt ürügyet kellett találni az utcai mozgósításra. De valódi hozamot ígérő jelszó avagy politikai állasfoglalás nem lévén, előadtak egy meglehetősen ingatag ízlésre valló színjátékot, amelynek nem is egy szereplője ráadásul sokmilliós végkielégítések haszonélvezőjeként önként távozott korábbi dicstelen fellépései színhelyéről. És ez a szomorú igazán. Ez a szemérmetlenséggel párosuló koncepciótlanság. A tartalmak teljes hiánya - következésképp a gátlástalan ijesztgetés a 'nemzeti érzelmű emberek üldözésének' meg 'az országot elöntő hazugsághullámnak' a mumusával".

Hende Csaba (Somorjai Viktória és Bándy Péter: Eltemetett sajtószabadság, Demokrata, 2002. szeptember 5.), Orbán Viktor kabinetfőnöke felolvasta a Szövetség a Nemzetért nyílt levelét, melynek címzettje Bárándy Péter igazságügy-miniszter: 'a kampány alatt biztonságot ígérő erők hatalomra kerülve a médiában példátlan tisztogatást hajtottak végre, elkezdődött a pártállam restaurációja a demokratikus jogok kárára és a bűnözők javára'".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Spétreakció, Magyar Hírlap, 2002. szeptember 5.) "még nincs döntés arról, hogy mikor, de olyan dolog történhet meg a plurális magyar média történetében, amire eddig nem volt példa. Este fél nyolckor nem kezdődne el a Híradó, helyette fél óráig egy szöveget kell feltüntetni a képernyőn, amely arról szól, hogy az ORTT ilyen és ilyen jogszabályokra hivatkozva felfüggesztette a közszolgálati csatorna műsorát, mivel az MTV a választási kampány idején súlyosan vétett számos jogszabály ellen. A médiahatóság szerint a Mendreczky Károly vezette köztévé maga készített műsorszámot, amely politikai hirdetéssel ért fel, a Híradó szinte kizárólag az Orbán-kormány sikereit taglalta és a Ma Reggel című műsorba is csak olyan vendégeket hívtak, olyan kommentárok születtek, amelyek kizárólag a jobboldali véleményeknek adtak teret. A Magyar Televízió tehát - és erre az EBESZ választási megfigyelői is figyelmeztettek - minimum megsértette az elfogulatlan tájékoztatás szabályát. A jobboldali többségű és a Körmendy-Ékes Judittal, tehát Fidesz által delegált elnökkel működő ORTT négy és fél hónap után tehát észrevette azt, amit egy ország látott: a Magyar Televízió már akkor a jobboldal médiája volt, amikor még nem tüntettek érte a Szabadság téren. Az intézmény vezetői, azóta közös megegyezéssel, többmilliós végkielégítéssel távoztak, amit jutalomként értékelhetnek szolgálataikért.
Már csak azt nem értjük, miért kellett ezzel a megállapítással ennyi ideig várni. Az ORTT vezetői miért nem akkor, áprilisi tévénézés közben kaptak a telefonhoz, vizsgálatot követelve? És mi végre volt akkor a múlt heti tüntetés? Azokért tüntettek a polgári körök tagjai a Szabadság téren, akik semmibe vették a törvényeket? Igen. A volt kormányfő is. És gyanítható, hogy a sajtószabadság koporsójához járulók többsége ezt tudta. Ez a legszomorúbb. Most nyilván megint jön a felmentés, hogy 'az ORTT-t megfenyegették a kommunisták' vagy az, hogy 'nekünk szabad, mert balliberális a médiafölény'. Közben arról van szó, hogy ahol törvénytelenség van, ott törvénytelenség van".

Kolláth György alkotmányjogász szerint (Magyar Hírlap, Jobbra nézz!?, 2002. szeptember 5.) "a szónok jövőre népszavazás kezdeményezésével fenyegetett, amennyiben nem készül új médiatörvény, s annak révén nem válik politikailag ketté a közszolgálati televízió. A legjobb, illetve a legrosszabb esetben létrejönne egy pártos jobb- és egy baloldali tévé?! Nem szimpla frekvencia-igényről van szó, ami körültekintő mérlegelést érdemelne, hanem a közfinanszírozás állná a dupla 'tartásdíjat'. Az ötlet fából vaskarika, politikai blöff, de ettől még egy nyomásgyakorlás az alkotmányból levezethető lenne. Az a kérdés például, hogy óhajt-e Ön új médiatörvényt, az ország színe elé volna bocsátható. A sziámi ikrekre emlékeztető médiastruktúra népi kikényszerítését azonban az alaptörvény kizárja. A közszolgálati televízióra utalás az alkotmány 61. § (4) bekezdésében megtalálható. Arra utal a norma, hogy az e tévével foglalkozó törvény elfogadásához (is) a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A közszolgálati média kritériumait az 1996. évi I. törvény 23. §-sa így szabja meg: 'rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan kell tájékoztatni a közérdeklődésre számot tartó hazai... eseményekről.' A józan paraszti ész szerint is ha a tájékoztatás pártos, egyoldalú és propagandacélokokat szolgál, akkor az nem elfogulatlan és nem hiteles. Ha valamiből polarizáltan kettő van, akkor az nem mindenkié, nem a közt szolgálja, nem egységesen értékeket, elveket testesít meg, hanem aktuálpolitikai igényeknek hódol be. Nincs két Országgyűlés, két kormány, két államelnök és két(féle) nemzet, nép sincsen. Az alkotmány felsorolja azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani. A 28/C § (5) bekezdés d) pontja szerint 'az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, megszüntetési) kérdésekről' sem lehet. Így nincs arra mód, hogy a parlament által megválasztott személyt népszavazás elkergessen, és az is kizárt, hogy 'Önök kérték!' alapon szűnjék meg pl. egy minisztérium. Ez a szabály vonatkozik a Magyar Televízió Közalapítványra, és annak (részben) a parlament által választott kuratóriumára is. A médiatörvény 53. § (1) bekezdés így kezdődik: 'A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének (!!!) védelmére az Országgyűlés? létrehozza... a Magyar Televízió Közalapítványt.' E törvény 55. §-sa kurátorok parlamenti választásáról, a 64. § pedig például Magyar Televízió Részvénytársaságról beszél. Ezek tehát országgyűlési hatáskörű személyi és szervezeti ügyek. Természetesen szabad ezeket egy új vagy módosuló médiatörvényben megváltoztatni. Arra is van mód, hogy egy kiemelkedő törvény megerősítése vagy elvetése tárgyában össznépi döntés szülessék. Ám durcásan egy kétharmados elfogadásra esélytelen törvénykezdeményezést népi megkerülős csellel célba juttatni nem lehet, mert az sértené a T. Ház személyi és szervezeti kompetenciáját".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695