Minden, amit az EU-s forrásokról nem mertél megkérdezni

Még a közéleti tartalmat ipari mennyiségben fogyasztók sem feltétlenül látják át, mi forog kockán, amikor a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) csörtéiről olvasnak. Ezt próbáljuk tisztába tenni, még ha lehetetlen vállalkozásnak is tűnik.

Nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy az EB néhány nap múlva megjelenő döntése előtt, szeptember 14-én vállalkoztunk arra, hogy segítsük a hallgatóink eligazodását az uniós labirintusban. Nyomatékosítottuk is, hogy a helyzet folyamatosan változik, ennek is köszönhető, hogy pár órával a felvétel után jelent meg a Reuters-értesülés, miszerint az EB a jogállamisági eljárás részeként a teljes kohéziós alap 70%-ának szankcionálására fog javaslatot tenni a Tanácsnak. Eszerint a – meg nem erősített – információ szerint a korábban kiszivárgott 3000 milliárd helyett mintegy 6400 milliárd forintot is befagyaszthatnak. A beszélgetés során mi következetesen az előbbi összegre hivatkoztunk. A hamarosan hivatalosan megjelenő uniós dokumentumok alapján fogjuk megtudni, hogy pontosan milyen és mekkora összegű szankció javaslata mellett döntött a Bizottság, és miről fog a Tanács tárgyalni.

A PC elemzői beszélgetnek:

Berkes Rudolf

Szicherle Patrik

László Róbert (moderátor)

Frissítés: A szeptember 18-ai bejelntés szerint az Európai Bizottság 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg megvonására tett javaslatot a Tanácsnak.