A brit és a magyar szélsőjobb: különbségek és tanulságok

Az Egyesült Királyság 2016-ban szavazott az ország európai uniós tagságáról. A referendumot követő politikai káoszról sokat hallunk, arról azonban, hogy pontosan hogyan is áll a szigetországban a bevándorló- és iszlámellenesség, amelyek fontos tényezők voltak a referendum kimenetelében, sokkal kevesebbet. Katherine Kondor, a Huddersfieldi Egyetem Kriminológia Tanszékének doktori jelöltje és a brit Szélsőjobbkutató Intézet kutatója, illetve Hunyadi Bulcsú, a PC vezető elemzője, a PC radikalizmus és extrémizmus program vezetője között – a brit bevándorló- és iszlámellenesség gyökerei, a brit és a magyar szélsőjobboldali szerveződések jellemzői, a radikalizáció megelőzésének és kezelésének módjai mellett – abban alakult ki éles vita, hogy mely ismérvek mentén tekinthető egy szervezet szélsőjobboldalinak, és hogy a Fidesz már ide sorolható-e.

Moderátor: Orosz Anna, a Political Capital elemzője

Kapcsolódó tartalmak: 

• Hunyadi Bulcsú és szerzőtársai (2018) Romaellenesség és Antiszemitizmus Magyarországon
• Hunyadi Bulcsú és szerzőtársai  (2017) Az átrendeződés éve - a populista jobb és a szélsőjobb a mai Magyarországon
• Bulcsú Hunyadi, Ildikó Barna (2017) Report on Xenophobia, Radicalism and Hate Crime in Hungary in 2016