„Gyűlöletbeszéd Magyarországon” – konferencia-beszámoló

A Political Capital 2023. szeptember 27-én egésznapos konferenciát rendezett „Gyűlöletbeszéd Magyarországon” címmel. A konferencia négy kerekasztal-beszélgetésből állt, amelyek a gyűlöletbeszéd kérdésének egy-egy aspektusával foglalkoztak, rávilágítva az adott témában megjelenő dilemmákra, kérdésekre, hiányosságokra és jó gyakorlatokra. A beszélgetések során elismert szakértőkkel jártuk körbe a gyűlöletbeszéd 

• jogi szabályozását,
• felismerésének és monitorozásának kérdéseit,
• közösségi és társadalmi hatásait, valamint
• kapcsolatát a mesterséges intelligenciával.

 

A konferencia első beszélgetése a gyűlöletbeszédhez kapcsolódó szabályozási és jogalkalmazási kérdésekről szólt.

Résztvevők:

• Kunos Zsuzsanna – munkatárs, Politikai Szabadságjogi Projekt, TASZ
• Muhi Erika– ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda volt igazgatója
• Polyák Gábor– alapító, Mérték Médiaelemző Műhely; tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet, tanszékvezető, ELTE BTK
• Szalayné Sándor Erzsébet– nemzetiségi biztoshelyettes, AJBH, egyetemi tanár, PTE/UBB/UVT, az AC FCNM tagja, Európa Tanács 
• Moderátor: Szontagh Veronika, elemző, Political Capital

A beszélgetés érintette a jelenlegi szabályozást, a jogalkalmazási gyakorlatot, illetve azt, hogy milyen problémák, hiányosságok merülnek fel ezekkel kapcsolatban.

• Bár Magyarországon a gyűlöletbeszéd szabályozása számos területre kiterjed, nem adekvát a jelen társadalmi-politikai körülményekre, ezért nem is hatékony. A gyűlöletbeszéd visszaszorításához szükség van a megfelelő jogi környezetre, de önmagában a jog eszközei jelenleg nem elegendőek – egyedi esetekkel nem tudja megoldani a gyűlöletbeszéd rendszerszintű problémáját. Magyarországon ma nincs meg az a morális környezet, ami a gyűlöletbeszédnek gátat szabna a társadalomban. A kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd sok esetben a kormány által irányított, a jogalkalmazók az ügyeket pedig bizonyos esetekben a jelen politikai kurzusnak megfelelően értelmezik.
• Alapvető probléma, hogy jogilag nehéz definiálni a gyűlöletbeszéd fogalmát. Három jogterület szabályozza: a polgári jog, a büntetőjog és a médiajog, amelyek mind máshogy határozzák meg a fogalmat, és valójában egyik sem tud hatékonyan fellépni a jelenséggel szemben.
• A jogalkalmazásban problémát jelent, hogy kevés eset jelenik meg, így kevés gyakorlati példa áll a jogalkalmazók előtt. Emellett van olyan jogi kategória, elsősorban a gyűlöletre uszítás fogalma, amely megjelenő eset híján nem ismert, és így nehezen értelmezhető a jogalkalmazók számára. A hiányos protokollok miatt az állami intézmények sem képesek kezelni a hatáskörükben megjelenő eseteket.

 

A második kerekasztal témája a gyűlöletbeszéd felismerése és monitorozása volt.

Résztvevők:

• Barna Ildikó– tanszékvezető egyetemi docens, ELTE TáTK
• Buzsáki Róbert – munkatárs, Jogi Program, Háttér Társaság
• Daróczi Anna– projektkoordinátor, Phiren Amenca
• Ránki Sára – bűnügyi nyelvész, Bűnügyi Elemző és Értékelő Főosztály, ORFK
• Moderátor: Hunyadi Bulcsú, szakmai vezető, Political Capital

A beszélgetés során szó esett a gyűlöletbeszéd monitorozásának kihívásairól, problémás területeiről, különböző módszertanokról, a gépi monitorozás kérdéseiről, valamint a közösségi platformok szerepéről.

• A gyűlöletbeszéd monitorozása fontos a gyűlöletbeszéd mértékének, tartalmának, formájának átfogó megismeréséhez.
• Magyarországon nincs egységes módszertan a gyűlöletbeszéd monitorozására – az alkalmazott módszertan elsősorban a monitorozás céljától függ –, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását.
• Egyaránt jelen van a gépi és az emberi monitorozás. Bár az emberi monitorozás sokszor jobban felismeri a gyűlöletkeltő tartalmakat, a tapasztalatok alapján a gépi monitorozás nélkül a mennyiségi kapacitás erősen korlátozott, így a kettő párhuzamos alkalmazására van szükség.
• Problémás a gyűlöletbeszéd meghatározása: nem minden esetben egyértelmű, mi minősül annak. Emellett általános nehézséget jelent az elérhető adatok és az ennek megszerzéséhez szükséges erőforrások hiánya.
• Elsősorban a gépi, de még a humán monitorozás számára is kihívást jelent kontextusában értelmezni az elhangzott mondatokat, megérteni a multimédiás tartalmakat, helyén kezelni a kódolt beszédet, a szarkazmust, a humort. A közlői szándék és a befogadóra gyakorolt hatás olykor eltérhet, de a nyelvészet az embereket alapvetően tudatos nyelvhasználónak tekinti, így a közlő által megválasztott kommunikációs jellemzők és tartalom következtében a szöveg akkor is tekinthető gyűlöletbeszédnek, ha nem annak szánta. Ezek mellett minden kijelentés valamilyen diskurzus részeként jelenik meg, így annak vizsgálata is szükséges a tartalom megértéséhez
• A gyűlöletbeszéd jelentése a közösségimédia-platformokon sokszor sikertelen. Egyrészt azért, mert a platformok nem delegálnak erre elegendő erőforrást, másrészt azért, mert a moderálást sokszor AI-eszköz végzi, ami nem minden esetben képes dekódolni a gyűlöletkeltő tartalmat.
• A gyűlöletbeszéd monitorozását interdiszciplináris megközelítéssel lehet hatékonyan megvalósítani, többek között civil szervezetek, adatelemzők, nyelvészek, jogászok, társadalomtudósok bevonásával.

 

A harmadik beszélgetés a gyűlöletbeszéd közösségi és társadalmi hatásainak kérdéseit járta körül.

Résztvevők:

• Félix Anikó – ügyvezető igazgató, Haver Alapítvány
• Herfort Marietta –igazgató, Phiren Amenca
• Lantos Nóra – szociálpszichológus, egyetemi adjunktus, ELTE PPK
• Radványi Viktória – elnök, Budapest Pride
• Moderátor: Kelen Zsuzsa, elemző, Political Capital

A beszélgetés során a megszólalók egyrészt törekedtek az elkövetői oldal motivációinak jobb megértésére, másrészt a gyűlöletbeszéd egyéni, közösségi és társadalmi szintű hatásainak feltérképezésére, kiemelt figyelemmel a célpontját képező társadalmi csoportokra. A beszélgetés résztvevői emellett arra is kitértek, hogy mit lehet tenni a káros hatások csökkentéséért és a gyűlöletbeszéd áldozatainak támogatásáért.

• A gyűlöletbeszéd nemcsak azokra a társadalmi csoportokra, közösségekre van erős negatív hatással, akik felé irányul, hanem a teljes társadalomra. A gyűlöletbeszéd jelentős mértékben jelen van online és offline, valamint a társadalom szinte minden szintjén, ami kikerülhetetlenné teszi az ezzel való találkozást, nem csak az érintett csoport tagjai számára.
• Ha egy társadalomban erősen és nagy mértékben megjelenik egy kisebbségi csoporttal szembeni gyűlöletbeszéd, az könnyen normává válhat, ami többek között az adott kisebbségi csoporttal szembeni távolságtartáshoz, az előítéletek erősödéséhez és fokozott gyűlölködéshez vezet a többségi társadalom részéről.
• A gyűlöletbeszéd a célpontjába kerülő közösséget is rombolja: amellett, hogy ezen közösségek tagjai a társadalomban nehezített pályán mozognak, tagjai hajlamosak elrejteni és megtagadni identitásukat, a csoport önmeghatározása is könnyen a gyűlöletbeszéddel szemben formálódik meg.
• Fontos, hogy amellett, hogy az érintett csoportok kiállnak magukért, a társadalom minden szereplője aktívan tegyen értük és a gyűlöletbeszéd ellen. Emellett feltétlenül szükséges egy támogató-segítő infrastruktúra létrehozása az érintettek számára – ha az állam ezt nem teremti meg, akkor civil kezdeményezésre.

 

A negyedik kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligencia és a gyűlöletbeszéd témáját járta körül.

Résztvevők:

• Mezei Kitti –tudományos munkatárs, TK JTI/MILAB
• Pintér Melinda– kutató, Társadalmi Reflexió Intézet
• Sorbán Kinga –tudományos segédmunkatárs, NKE ITKI
• Moderátor: Berkes Rudolf, elemző, Political Capital

A beszélgetés során szó volt a mesterséges intelligencia használatáról a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, ennek előnyeiről, hátrányairól, erősségeiről és nehézségeiről, valamint szó esett az online tér szabályozásáról is.

• A mesterséges intelligencia egyrészt hatékony lehet a gyűlöletbeszéd moderálásában és monitorozásában, másrészt, mivel emberek által alkotott szövegeken alapul a tudása, nehezen lehet elfogulatlan.
• A gyűlöletbeszéd absztrakt fogalom, amelynek definíciójában nincs konszenzus, így ezt gépi nyelvre lefordítani szinte lehetetlen.
• Problémás a digitális tér szabályozása. Az EU bár szabályozza a megjelenő tartalmat, nagy teret enged ebben a tagállamok saját szabályozásainak – ami sok esetben nem is létezik. Így a gyűlöletbeszéd online moderálása leginkább a nagy techcégek önszabályozásán múlik, ami egyrészt a pénzbüntetések elkerüléséből, másrészt a cégeket etikusként feltüntető PR tevékenységekből jön létre. A gyűlöletbeszéd problémáját megoldani viszont nem tudják, így a szabályozást sem lehet rájuk hagyni.

A konferencia fő tanulsága, hogy a gyűlöletbeszéd nagyon komplex probléma, ami amellett, hogy több szinten jelenik meg, hatását is több szinten fejti ki. Így megoldásához is a társadalom szereplőinek több szinten, egymástól függetlenül is, illetve együttműködésben is cselekedniük szükséges.

 

A konferenciáról az Első Pesti Egyetemi Rádió hangfelvételt készített, amit ezúton is nagyon köszönünk nekik! A hanganyagok:

• „Gyűlöletbeszéd Magyarországon”, köszöntő és bevezető előadás
• Kerekasztal-beszélgetés: Szabályozási és jogalkalmazási kérdések
• Kerekasztal-beszélgetés: A gyűlöletbeszéd felismerése és monitorozása
• Kerekasztal-beszélgetés: A gyűlöletbeszéd hatásai közösségi és társadalmi szinten
• Kerekasztal-beszélgetés: Mesterséges intelligencia és gyűlöletbeszéd
• „Gyűlöletbeszéd Magyarországon” konferencia zárása

 

      

       

       

 

A konferencia a Phiren Amenca, a Haver Alapítvány, a Budapest Pride és a Political Capital részvételével megvalósuló „Összefogás a gyűlölet ellen” projekt keretében került megrendezésre.