A tajvani választások és a globális biztonság – konferencia-beszámoló
A Political Capital 2024. január 16-án a budapesti Tajpej Képviseleti Irodával közösen konferenciát rendezett A tajvani választások és a globális biztonság címmel. A kerekasztalra meghívott szakértők elemezték a 2024. január 13-án tartott elnök- és parlamenti választások eredményét, a szigetország külpolitikáját, Kína beavatkozási kísérleteit, valamint mindennek a tágabb biztonsági környezetre gyakorolt hatását.
Résztvevők:
- Yujen Kuo, Institute for National Policy Research
- Lenka Meluzínová, Prague Security Studies Institute
- Matej Šimalčík, Central European Institute of Asian Studies
- Justyna Szczudlik, Polish Institute of International Affairs
- Stephen Yates, America First Policy Institute
- Michael Zinkanell, Austrian Institute for European and Security Policy
Moderátor: Bartók András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
A szakértők egyetértettek, hogy nem maga a választás rontja a biztonsági környezetet a régióban, hanem Kína a szigetországon zajló demokratikus politikai folyamatokra adott egyre agresszívabb politikai, gazdasági, diplomáciai és katonai reakciói. A választás eredménye mindezt nem befolyásolta, hiszen a Tajvan és Kína között fennálló konfliktus okai jóval mélyebben gyökereznek.
Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a tajvani társadalom identitása, így mára a lakosság kétharmada elsősorban tajvaninak látja magát, miközben jelentősen lecsökkent a kínai identitású tajvaniak aránya. Ezzel magyarázható, hogy a korábban inkább a Kínával fenntartott közeli viszonyt szorgalmazó Kuomintang (KMT) és az inkább függetlenségpárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) folyamatosan közeledik egymáshoz. Ma már mindkét párt a status quo fenntartását támogatja, a függetlenség kikiáltása vagy a Kínával való egyesülés helyett. Szeretnék megerősíteni Tajvan saját védelmi képességeit, de közben meg is őriznék a szoros kapcsolatot az Egyesült Államokkal, valamint bővítenék Tajvan nemzetközi kapcsolatait és mozgásterét.
Kína a szoros másik oldalán viszont lényegesen agresszívabbá és asszertívabbá vált az elmúlt években Hszi Csinping hatalomra kerülése óta. Kevésbé együttműködő a globális kihívások kezelésében, a politikai hadviselés eszközein keresztül igyekszik érvényesíteni az érdekeit. Kína laboratóriumként használja Tajvant, hogy tesztelje a közvélemény befolyásolására alkalmas eszközöket és narratívákat. A hongkongi demokrácia felszámolása 2019-ben pedig megmutatta a tajvani társadalomnak és a világ demokráciáinak, hogy mit is jelent Kína „egy ország, két rendszer” elve. Kína valójában totális kontrollt ajánl Tajvannak a jelenlegi szabadság helyett.
A tajvani választás megmutatta, hogy Kína továbbra sem képes olyan hatékonyan kifejteni a befolyását, mint Oroszország, amit az bizonyít, hogy hiába éri Tajvant a világon a legtöbb befolyásolási kísérlet, az emberek nem váltak Kína-baráttá. Közép-európai perspektívából nézve a tajvani választás tanulsága, hogy létezik hatékony ellenállás az autoriter befolyással szemben. Különösen egy olyan időszakban, amikor Oroszország mellett Kína kezdte el aktívan alkalmazni a hibrid hadviselés eszköztárát, sokat tanulva az oroszoktól.
A közeljövőben is folyamatosan erősödő politikai, diplomáciai, gazdasági nyomásra és talán katonai agresszióra is számíthatunk Peking oldaláról. A tágabb konfliktus esetleges eszkalálódása nem a Tajvanon zajló politikai változások, hanem az ezekre adott kínai válaszreakció számlájára írhatók.
Az elmúlt évek alatt Tajvan rendkívül fontossá vált a közép-európai régió biztonsága és gazdasági stabilitása szempontjából. A koronavírus okozta zavarok az ellátási láncokban ráébresztették Európát is Tajvan gazdasági fontosságára, az Ukrajna elleni orosz invázió és a megerősödő Peking-Moszkva tengely jelentette katonai fenyegetés pedig felértékelte a katonai biztonságot és egy Tajvan-szorosban kitörő háború megelőzésének fontosságát.
A panelbeszélgetés itt visszanézhető:
A rendezvény megvalósulását a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda támogatta.
