Uniós jogállamisági tükör: ugyanaz a kép, amit mi is ismerünk

2020-10-01

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán. Ezek között számos olyan található, amelyekre az elmúlt években a civil szervezetek is többször felhívták a figyelmet. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése szerint a jelentés hozzájárulhat az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni keretrendszernek, a média sokszínűségének, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítéséhez. A jelentés árnyalt, a kép viszont lesújtó. Ugyanakkor ezen változtathat, ha a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárásban a Bizottság értékelése szerint is fennálló súlyos problémákra most már konkrét javaslatok születnek, melyeket aztán a magyar kormány végre is hajt.

Az Európai Bizottság idén először készített ún. jogállamisági jelentést, minden európai uniós tagállamot lefedve. A jelentés minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az évente kiadandó jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése minden tagállamban, a jogállamisággal kapcsolatos  párbeszéd és együttgondolkodás elősegítése.

A Bizottság jelentése mind a négy területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon. Bár a jelentés nem tartalmaz javaslatokat a kormányok számára a feltárt problémák orvoslására, Magyarország esetében a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás soron következő meghallgatásai ideális alkalmat jelenthetnek arra, hogy e friss megállapítások alapján konkrét lépések megtételére hívják fel a kormányt. Emellett a Bizottság minden tagállamot lefedő, összefoglaló jelentése a Magyarország és Lengyelország ellen indított 7. cikk szerinti eljárásokról kimondja azt is, hogy a Bizottság elkötelezett ezek folytatása mellett az azokban felvetett problémák orvoslása érdekében.

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat vette figyelembe: tavasszal konzultációt kezdeményeztek, amelynek keretében civil szervezetek, a tudományos élet képviselői, vagy például újságírók és bírák oszthatták meg álláspontjukat az Európai Bizottsággal a jogállamiság helyzetéről. Akkor nyolc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. (A civil árnyékjelentés teljes angol változata itt, magyar összefoglalója pedig itt érhető el.) A Bizottság jelentése számos ponton tükrözi a civil szervezetek beadványában megfogalmazott aggályokat.

***

Az igazságszolgáltatás függetlensége

A jelentés a bírósági rendszer hatékonyságának és az elektronikus eljárások elterjedtségének elismerése mellett a következőket emeli ki problémaként:

  • Az uniós intézmények számos aggasztó fejleményt észleltek az elmúlt időszakban a bírói függetlenséggel kapcsolatban, és az erre vonatkozó ajánlásaik jórészt visszhangtalanok maradtak.
  • A bírák legfontosabb önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács nem képes ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlhatalmát, amely a bíróságok igazgatásával kapcsolatban gyakorolt jogköreiből ered. A helyzet tartós rendezése és a bírói tanács jogosítványainak megerősítése törvénymódosítást igényel.
  • Aggályos, hogy a Kúria jogsértőnek ítélte egy büntetőbíró azon döntését, hogy az előtte folyó eljárásban az Európai Unió bíróságához fordul egyes uniós jogszabályok értelmezését kérve. Az, hogy a Kúria ilyen döntést hozhat, és hogy ezzel kapcsolatban fegyelmi eljárás lehetősége is felmerült, eltántoríthatja a bírókat attól, hogy a luxemburgi bírósághoz forduljanak.
  • A kormányzati politikusok és a kormánypárti média negatív kampányt folytatnak egyes perek – így például a gyöngyöspatai szegregációs ügy vagy a börtönkártérítések – kapcsán a bíróságokkal és az ügyvédekkel szemben, ami aláássa az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat.
  • Az új szabályok értelmében az Országgyűlés által megválasztott alkotmánybírók pályázat és a bírói kar önigazgatási szerveinek közreműködése nélkül nevezhetők ki a Kúriára, ami megnöveli a törvényhozás szerepét a legfelső bírói szerv összetételének meghatározásában, így gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását.
  • A jelentés üdvözli a bírói fizetések emelését, de aggályosnak találja, hogy a jutalmazási rendszer nem elég átlátható és kiszámítható.
  • Magyarország nem tett eleget a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ügyészi függetlenséggel kapcsolatos ajánlásainak. Így még mindig hivatalban maradhat a legfőbb ügyész a mandátumának lejárta után, ha a parlamenti kisebbség megakadályozza utódjának megválasztását. Nincsenek megfelelő garanciák arra az esetre, ha egy ügyésztől a felettesei el kívánnak venni egy ügyet.

Korrupció elleni keretrendszer

A jelentés kiemeli, hogy a független kontrollmechanizmusok hiányosságai, valamint a politikai szféra és egyes cégek közötti szoros összefonódások növelik a korrupció kockázatát. Az Európai Bizottság szerint – jóllehet a korrupció elleni fellépés büntetőjogi feltételeit megteremti a Büntető Törvénykönyv – a magasrangú hivatalnokokat és közvetlen környezetüket érintő korrupciós bűncselekmények esetében a nyomozóhatóságok fellépése rendszerszintű hiányosságokat mutat.

A jelentés szerint szükséges a vagyonnyilatkozati rendszer felülvizsgálata, illetve a nyilatkozatok tartalmának rendszeres és független intézmények általi kontrollja. Amíg a lobbiszabályozás továbbra is hiányos, az állam korrupciómegelőzési erőfeszítései elsősorban az államigazgatási és a bűnüldöző szervek integritásának megerősítésére koncentrálnak.

Szűkülnek a civil ellenőrzés lehetőségei a médiaszabadság korlátozottsága és a civilekkel szembeni ellenséges légkör miatt. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés ugyanakkor nehézkes és folyamatos akadályokba ütközik.

Médiapluralizmus

Az anyag jól bemutatja azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az elmúlt éveket jellemezték. A jelentés

  • felhívja a figyelmet a Médiatanács függetlenségével kapcsolatos problémákra, konkrétan jelezve, hogy a testület mind az öt tagját a kormánypárt delegálta;
  • erősen kritizálja az állami reklámköltés gyakorlatát, kiemelve, hogy ez közvetett politikai nyomásgyakorlást okoz;
  • kiemeli az információhoz való hozzáférés nehézségeit és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés problémáit;
  • kritizálja a független újságírók munkájának akadályozását és az újságírók megfélemlítését, amellett, hogy elismeri, nem éri fizikai támadás az újságírókat.

Fékek és ellensúlyok rendszere

A jelentés

  • kritizálja a jogalkotási folyamat átláthatóságát és minőségét, különösen a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályok megkerülését, és hogy az egyeztetések és a hatásvizsgálatok meglehetősen formálisak;
  • aggályosnak tartja, hogy a közhatalmi szervek is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak az őket érintő döntések ellen;
  • kitér arra, hogy a független intézmények gyengítése szintén aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét, és külön kiemeli, hogy az alapvető jogok biztosa nem lépett fel minden alapjog védelmében megfelelően;
  • emlékeztet arra, hogy több, a tavasszal bevezetett különleges jogrend alatt elfogadott rendelkezés (melyek egy része az Átmeneti Törvénynek köszönhetően továbbra is hatályban van) problémás volt mind azok szükségessége és arányossága, mind azoknak a stabil szabályozási környezetre gyakorolt hatása szempontjából;
  • kitér arra, hogy a civil szervezetekre továbbra is fokozott nyomás nehezedik Magyarországon, és a kormány és a kormánypárti média által használt ellenséges retorika meggátolja a konstruktív együttműködést a kormány és a civil szervezetek között;
  • a “külföldről támogatott szervezetekről” szóló, a civil szervezeteket megbélyegző 2017-es törvény kapcsán pedig kiemeli, hogy arról az Európai Unió Bírósága idén kimondta, hogy az az uniós jogba ütközik. A jelentés szerint folyamatban van a döntés végrehajtására szolgáló jogalkotási lépések előkészítése. Utóbbi új információ a magyar civil szervezetek számára, mert a kormány eddig nem tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy milyen lépéseket tervez a luxembourgi bíróság döntésének végrehajtására.

Noha a jelentés az egyik legterjedelmesebb a többi 26-hoz képest, sajnálatosan mégis kimaradtak belőle fontos, rendszerszintű problémák. Így például nem tér ki például az ügyelosztási rendszer átláthatatlanságára, valamint nem említi az uniós pénzek lenyúlását is lehetővé tevő közbeszerzési szabályokat, a korrupt hálapénzrendszert, és a közszolgálati média kormányzati megszállását sem. Nem foglalkozik a jelentés súlyának megfelelően azzal, hogy a tulajdonviszonyok átláthatatlanok a médiában, és azzal sem, hogy kormánytöbbség – egyebek mellett az alkotmányozási folyamat politikai céloknak való alárendelésével –  módszeresen felszámolta azon intézmények, így például az Alkotmánybíróság függetlenségét, amelyek a végrehajtó hatalom ellensúlyai kellene hogy legyenek. Kevés szó esik a bírák és bírósági vezetők kinevezésének visszásságairól is.

Ezzel együtt az Európai Bizottság jogállamisági jelentése kellően visszatükrözi a magyar jogállam siralmas állapotát. Egyben visszaigazolja a korábbi hazai civil és nemzetközi bírálatokat, amelyeket a kormány igyekszik hazugságként vagy az ország elleni támadásként láttatni. Valójában ezeknek a kritikáknak közös eredője van, és ez a kormány szisztematikus jogállamrombolása. Nem a tükör hazudik.

 

Budapest, 2020. október 1.

Amnesty International Magyarország
K-Monitor
Magyar Helsinki Bizottság
Mérték Médiaelemző Műhely
Political Capital
Romaversitas Alapítvány
Társaság a Szabadságjogokért
Transparency International Magyarország

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695