A járvány győztesei és vesztesei - visegrádi körkép
A járványgyőztesi és vesztesei – visegrádi körkép címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával az EURACTIV.sk, az EURACTIV.cz, az EURACTIV.pl és a Political Capital. Az online rendezvényen a magyarországi helyzetről Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója beszélt.
A teljes beszélgetés, mind a négy ország szakértőjével podcast formájában is meghallgatható.
A koronavírus okozta helyzet magyarországi vesztesei főleg a szolgáltatóiparban működő, belföldi tulajdonban álló, kisebb vállalatok közül kerültek ki, mondta Scharle Ágota, aki a kevés nyertes közé sorolta az építőipar egyes szereplőit, amelyek a pandémia kezdetén még folytathatták tevékenységüket.
Scharle megjegyezte: a gazdasági adatok elérhetősége nehézséget okoz a kutatóknak. „Kizárólag összesített statisztikákkal és bizonyos mikro-statisztikákkal rendelkezünk, ezek azonban nem mutatják meg pontosan, hogy mi is történik” – mondta Scharle. Míg az összesített foglalkoztatási adatok szerint például a pandémia első hulláma során körülbelül 3 százalékos visszaesés történt, a valóságban – ha figyelembe vesszük a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát – a csökkenés mintegy kétszer ekkora mértékű, nagyjából 6 százalékos.
Ami a szociális intézkedéseket és védőhálókat illeti Scharle elmondta: kivételesen előnyt lehetett kovácsolni Magyarország túlcentralizált és széttöredezett önkormányzati rendszerének felépítéséből, mivel világossá vált, hogy az ország rendelkezik legalább egy olyan kormányzati szinttel, amelyik igazán közel áll az emberekhez, és jól látja az őket érintő problémákat. Sok helyen az önkormányzatok hathatós segítséget tudtak nyújtani – központi kormányzati támogatások hiányában is – oktatási és szociális intézményeiken keresztül. Ettől függetlenül igaz, hogy a központi kormány rendkívül kevés forrást biztosított ahhoz, hogy az önkormányzatok ellássák feladataikat.
Az oktatáshoz kapcsolódóan Scharle Ágota megjegyezte: az iskolákat készületlenül érte a hirtelen bejelentett átállás a digitális oktatásra, ez pedig különösen a hátrányos helyzetű gyermekek számára vezetett további nehézségekhez. A pozitívumok közül Scharle elmondta, hogy szerinte azok a szülők, akik megtapasztalták, miként tanulnak gyermekeik otthonról, pozitívabban állnak majd hozzá a tanuláshoz mint értékhez, illetve javulni fog a pedagógusok munkájának megítélése a lakosság egésze körében. „A szülők hirtelen megértették, mennyi minden történik az iskolákban, és milyen magas szintű szaktudásra van szükségük a tanároknak ahhoz, hogy elláthassák feladataikat. Ez adott esetben fokozott nyomás alá helyezheti a kormányt, hogy bánjon jobban a pedagógusokkal, Magyarországon ugyanis régóta probléma, hogy a tanárok alulfizetettek, ezért az oktatás színvonala is elmaradt a kívánatostól” – mondta a kutató. Scharle szerint a pandémia megmutatta, hogy pedagógiai valamint gazdasági okokból is érdemes a hagyományos, jelenléti oktatás során korszerű, a gyermekek számára is vonzó digitális megoldásokkal kiegészíteni a tantermi foglalkozásokat.
A kormányzati válságkezeléssel kapcsolatban Scharle elmondta, hogy a döntéshozók bizonyos mértékig és a válság bizonyos szakaszaiban támaszkodtak külsős szakértőkre, a független sajtó pedig rendszeresen beszámolt a környező országok tapasztalatairól és legjobb gyakorlatairól, például az oktatás átalakítását és a koronavírus-tesztelést illetően.
Scharle Ágota elmondta: jó lenne, ha a magyar kormány felállítana egy, a mostani segélyprogramoknál bőkezűbb minimumjövedelmi rendszert, amelyet helyi szereplők üzemeltetnének, bevonva civil szervezeteket illetve a lakosságot is.
