A profit ellen papolnak, de a hirdetésekből profitálnak a kattintásvadász oltásellenesek

A Political Capital külsős szakértőkkel készített tanulmánya megállapította, hogy a gyógyszeripart profitéhséggel vádoló, a koronavírussal és az oltásokkal kapcsolatos összeesküvéseket és áltudományos alternatív gyógymódokat népszerűsítő oldalak és üzemeltetőik mind az oldalkattintások után fizető online hirdetések révén, mind termékeik árusításából jelentős profitra tesznek szert. Saját, Google Ads-szel végzett becslésünk szerint csak az online hirdetésekből közel 4 milliárd forintnyi éves bevételre számíthat az általunk vizsgált majd’ száz egészségügyi dezinformációt terjesztő honlap – ez az összeg a legnagyobb kereskedelmi televízió 2020-as állami reklámbevételének másfélszerese. Az oltásszkeptikus Orvosok a Tisztánlátásért csoport körül különösen nagy elérésű és profitábilis dezinformációs és politikai hálózat alakult ki. Mivel az online hirdetési piacon a nagyvállalatok jelentős pénzeket költenek, akaratlanul is ők válnak az alternatív gyógymódokat és oltásellenes tartalmakat népszerűsítő, kattintásvadász oldalak fő szponzoraivá. Ez ugyanakkor könnyen orvosolható: a Political Capital közzéteszi azon oldalak listáját, melyek a hirdetés során kizárhatók a reklámokkal célzott felületek közül, ezzel elvágva ezen – sokszor életveszélyes egészségügyi álhíreket terjesztő – oldalakat pénzügyi forrásaiktól.

Az alábbiakban a Falyuna Nóra (NKE), Krekó Péter (PC) és Berkes Rudolf (PC) által jegyzett tanulmány összefoglalóját olvashatják.

A tanulmány angol nyelvű összefoglalója itt érhető el.

Az áltudományosság mint politika és üzlet

Az álhíreket, összeesküvés-elméleteket, áltudományos tartalmakat terjesztő weboldalak és az azokhoz kapcsolódó további közösségimédia-platformok egy részének célja a kattintáson keresztüli profitszerzés. A magasabb látogatottságból az online hirdetési rendszereken keresztül jutnak bevételhez ezek az oldalak.

Ez a bevétel igen jelentős. Az általunk vizsgált 93 áltudományos, covid-szkeptikus, alternatív gyógymódokat vagy oltásellenes tartalmakat népszerűsítő, kattintásvadász oldal Google Ads-szel végzett becsléseink alapján éves szinten 3,7 milliárdos forint maximális reklámbevételt is hozhat az oldalak készítőinek. Ez az összeg másfélszerese az RTL Klub 2020-as teljes évi, hivatalosan közölt állami reklámbevételének (2,496 milliárd forint). Az oldalak profitabilitását jelen időszakban egyszerre növeli az intenzív politikai kampány (amely felveri a hirdetési árakat), illetve a pandémia, amely mind az online eltöltött időt, mind az online kereskedelem volumenét megdobta.

Az áltudományos bizniszben utazó oldalak készítői, szerzői jellemzően nem ismertek, az oldalak impresszummal nem rendelkeznek, így az, hogy a bevétel pontosan kit gazdagít, nehezen azonosítható. Mivel az online hirdetési piacon ők a legmasszívabb hirdetők, akaratlanul is a nagyvállalatok válnak az áltudományos megoldásokat terjesztő dezinformációs univerzum legfőbb szponzoraivá.

A hirdetési pénzeken felül sok, a szcénában népszerű szereplő (például Lenkei Gábor) használja közvetett profitszerzésre, azaz saját termékeinek népszerűsítésére saját internetes felületeit – cégadatokból szerzett információk alapján sokszor meglehetős sikerrel.

Mindennek kedvez az információs környezet is: a táplálékkiegészítők és a gyógyhatású készítmények globális piaca is jelentősen megnövekedett a pandémia alatt.

Az alternatív medicinák és az áltudományos szerek terjesztőit egyfajta álszent antikapitalizmus jellemzi: miközben a „gyógyszermaffia” ellen érvelnek, mind közvetlenül (az oldalhirdetéseken és a kattintásokon keresztül), mind közvetetten (a termékek promócióján keresztül) hatalmas profithoz jutnak. Az áltudományos oldalak szerkesztői tehát nem becsapás áldozatai, és nem is a dezinformációterjesztés „hasznos idiótái”, hanem anyagi és politikai érdekektől vezérelve teszik marketingjük hatékony eszközévé a dezinformáció terjesztését.

Ezeket az oldalakat az álszent antikapitalizmus mellett egyfajta álszent antielitizmus is jellemzi. Bár szerzőik és megszólalóik a pénz, a gyógyszeripar, a politikusok, a tudósok ellen szólalnak fel, sok pénzhez jutnak, hatalmat akarnak, és saját (vélt vagy valós) szakértelmükkel és tekintélyükkel (pl. „Doktor Gődény”) igyekeznek hitelesíteni magukat.

Profitjuk forrásai részben az utált nagyvállalati szektor, valamint mind a politikai kampányokból, mind a (sokszor szkepszissel figyelt) koronavírusból profitálnak.

Nem ritkán pártokon és mozgalmakon keresztül politikai ambíciókat is igyekeznek megvalósítani.

A pandémia áldást jelentett a dezinformációs oldalaknak

Az online dezinformációs üzletnek nagy lökést adott a koronavírus. Az áltudományos információs ökoszisztéma felélénkült, szervezettebbé és terebélyesebbé vált. A hagyományos összeesküvéselmélet-terjesztő oldalak is kihasználták a koronavírus-pandémiában rejlő lehetőségeket, és beépítették azt hagyományos „háttérhatalmi” tematikájukba.

Az általunk vizsgált álhíroldalak és a kattintásvadász oldalak készlete, témái rendkívül heterogének. Közös bennük ugyanakkor, hogy a coviddal kapcsolatos infodémia miatt jobban tudtak terjedni, a legkülönfélébb oldalak és szereplők „kapaszkodtak fel” erre a témára. A kapcsolódások, a célok, a hasonló retorika, az egymásra hivatkozások vagy egymástól átvett tartalmak miatt ezek egy közös univerzumba rendeződnek, és sűrű hálózat alakul ki köztük. A covid-szkeptikus „alternatív” gyógyászati és az oroszbarát dezinformációs hálózat több ponton összeér: a vonatkozó oldalak egymásra hivatkoznak.

A fontosabb oldalak elérését növeli, hogy különböző néven futnak ugyanazok az oldalak ugyanazzal a tartalommal, illetve a weboldalra sokszor a közösségimédia-oldalak (és kiemelten a Facebook) irányítja az érdeklődőket. Egy oldalhoz sokszor több különböző Facebook-oldal is tartozik. A hálózat miatt a potenciális célközönség rendkívül széles, ami a magas hirdetési potenciált is indokolja.

Az is segíti az áltudományos termékeket és gyógymódokat népszerűsítő oldalak Facebookon keresztüli terjesztését, hogy sokszor nagy elérésű mainstream oldalak (pl. Kiskegyed) és népszerű szereplők (pl. Müller Péter) is megosztják posztjaikat.

Az áltudományos alternatív gyógyászat hat parancsolata

Az áltudományos tartalmú oldalak tartalmainak, illetve a vírusszkeptikus celebek szövegeinek elemzése révén több olyan – téves – alapelvet azonosítottunk, amelyek segítségével az áltudományos alternatív gyógymódokat népszerűsítik, például a koronavírus kapcsán és az oltások ellenében. Ezek további igazolást nem igénylő „alapigazságokként”, végső érvként jelennek meg.

1. Ami természetes, az jó, ami mesterséges, az rossz.
2. Minden betegség lelki eredetű, így nem a betegséget, hanem elsősorban a félelmet kell legyőzni.
3. A hagyományos gyógymódok mindig sokkal hatásosabbak, mint a modern gyógyszeripar termékei.
4. Léteznek mindent gyógyító csodaszerek (pl. C-vitamin, szódabikarbóna, gyömbér), melyeket a profitéhes gyógyszeripar igyekszik elhallgatni.
5. A szenvedés nem gyógyíthat, ami fájdalommal jár, kellemetlen (pl. oltás), az nem szolgálhatja a gyógyulást.
6. A testmozgás az immunrendszer erősítésén keresztül minden betegségtől megvéd.

Ezen oldalak és szereplők az emberek valós félelmeire, érzelmekre, frusztrációra, valamint a járványintézkedések társadalmi komplexitása okozta problémákra reagálnak, továbbá valós társadalmi problémákat feszegetnek (pl. az egészségügyi rendszer anomáliaii, a pedagógusok társadalmi helyzete, a társadalmi megosztottság, a hivatalos kommunikáció hiányosságai), ennek köszönhetően bárkit meg tudnak szólítani. Ugyanakkor a kiváltott reakciókat saját haszonszerzésükre használják fel.

Hogyan csökkenthető ezen oldalak profitja? – Javaslatok

Ami a nagyvállalatokat illeti, elemzésünk konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy akaratuk ellenére is a sokszor életveszélyes áltudományos praktikákat népszerűsítő dezinformációs ökoszisztéma legfőbb anyagi támogatóivá válhatnak. Így e cégeknek, illetve a kampányaikat bonyolító hirdetésszervező vállalatoknak is komoly szerepet kell vállalniuk a jelenséggel szembeni küzdelemben – elsősorban annak révén, hogy online hirdetési kampányaik során tudatosan nem helyeznek el hirdetéseket olyan oldalakon, melyek a koronavírust tagadják vagy relativizálják, az oltásellenességet, az alternatív medicinákat promotálják. Így valósítható meg leghatékonyabban e veszélyes tartalmakat terjesztő oldalak anyagi forrásoktól való elvágása (demonetizációja). Ezt a célt már sikerrel megvalósította több nemzetközi kezdeményezés is, például a szlovák konspiratori.sk.

A közösségimédia-oldalaknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a tartalommoderációra és az oldalak szűrésére. Jellemző például, hogy a hazai közösségi médiában annak ellenére él és virul számos nyíltan oltástagadó közösségi oldal (az Orvosok a Tisztánlátásért csoport tagjainak oldalain kívül itt említhető még például az Oltásellenes Életvédők Szövetsége), hogy a Facebooknak saját közösségi irányelve van ezen oldalak ellen, mely kilátásba helyezi az egyértelműen oltásellenes tartalmak eltávolítását is.

A hírfogyasztók számára is fontos a tartalom hitelességének alaposabb ellenőrzése – hiszen elsősorban az ő fizikai és lelki egészségüket veszélyeztetik a megtévesztő tartalmak. Az áltudományos érvelésmód felismerhető és leleplezhető. Ehhez tanulmányunk is igyekszik támpontokat adni, például az áltudományos retorika egyes elemeinek, illetve a dezinformációs ökoszisztéma szereplőinek és platformjainak azonosítása révén.

 

A tanulmány és a blogposzt szerzői:

• Falyuna Nóra (NKE) nyelvész, tudománykommunikációs szakértő, a tanulmány külsős szerzője.
• Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója, az ELTE PPK habilitált egyetemi docense
• Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője

 

A teljes tanulmány itt érhető el (pdf, 12 MB).